„Ókori egyiptomi építészet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
szerk. |
bőv. Címke: HTML-sortörés |
||
76. sor:
=== Kőfejtés ===
[[Fájl:SiwaDakrurQuarry.jpg|thumb|left|222px|Kőfejtő ([[Szíva-oázis]])]]
[[Fájl:Quarry chambers of Masara whence came the blocks for the Great Pyramid, Egypt. (30) (1904) - front - TIMEA.jpg|thumb|right|222px|[[Maszara]] kőfejtőjének fülkéi. Innen termelték a mészkövet a [[gízai nagy piramis|nagy piramis]] építéséhez]]
92 ⟶ 93 sor:
A falakat, oszlopokat durván munkált kőtömbökből rótták össze (a finomabb részletek a szállítás, összerakás közben megsérültek volna). A végleges felületeket a külső rámpa, illetve a belső homokdomb elbontása közben, felülről lefelé haladva alakították ki, illetve díszítették.
== Épületfajták ==
228. sor:
== Képzőművészeti elemek ==
A képzőművészet szorosan kapcsolódott az építészethez. Az alkotásoknak főleg a falfelületek, pillérek, oszlopok adtak helyet. Ezért az emlékek sírokban, templomokban maradtak fenn. Az első képzőművészeti alkotások (festett képek) is a síremlékekben tűntek fel
=== Síkművészet === Az * a fejet profilból,
* a vállat, törzset elölnézetben,
235 ⟶ 239 sor:
Az ábrázolás árnyékolás nélküli és nem perspektivikus; az alakok mérete társadalmi helyzetüktől függ. Gyakran ábrázoltak történeteket; ezek jeleneteit sávokban rendezték el. A festmények és a domborművek átmenete folyamatos: a festmények kontúrjait gyakran bevésték, a lapos domborműveket pedig kiszínezték. Hasonlóképpen összeszövődik a festészet és a [[hieroglif]] képírás: a festményeken rendszeresen írásjelek tűnnek fel.
=== Épületszobrászat ===
Az épületegyüttesek hatását (monumentalitását) fokozzák a közöttük, illetve bennük elhelyezett hatalmas, nyugodt tartású, stilizáltan formázott szobrok, amelyek építészeti alkalmazása a görög művészetre is erőteljesen hatott. A frontális jellegű szobrok még csak elölnézetből nyújtanak teljes értékű élményt. A merev, a hagyományokban szigorúan rögzített testtartással élénk kontrasztban áll a szemek élénk pillantása.
== Történeti áttekintés ==
250 ⟶ 256 sor:
=== Történelem előtti időszak (i.e. 5000–3000) ===
Az ókori Egyiptom változatos kultúrákból olvadt egybe
==== Észak<ref>[http://egyiptom1.uw.hu/2.htm [[Kákosy László]]: Egy letűnt kor emléke: Egyiptom]</ref> ====
Tisztán neolitikus kultúrák:
A '''[[Fajjúm-kultúra]]''' a neolitikum fejlett, előrehaladott szakaszából való. Építészeti emlékei gyakorlatilag nem kerültek elő.
A '''[[Merimde-kultúra]]''' (i. e. 4570–4250 körül) lelőhelye [[Merimade-beni-Szalame]] a Delta délnyugati szegélyén. Itt az ovális alaprajzú, lemélyített kunyhók két sorban, egymástól szabálytalan távolságra helyezkednek el egy utca mentén. Alacsony vályogfalukba nem vágtak ajtót; a bejutáshoz egyszerűen át kellett lépni a falon. A lemélyített padlón földbe ásott edénybe gyűjtötték az esetleg becsurgó vizet. A lelépést belül vízilócsontból készült küszöb könnyítette meg. A nádtető valószínűleg cölöpökön nyugodott. A telepnek nem volt külön temetője, a halottakat gyakran–arccal a kunyhó felé–a házak közelében temették el. A zsugorított testhelyzetben elföldelt holttestek mellett sírmelléklet csak ritka esetekben található.
Az '''[[el-Omari-kultúra]]''' (i. e. 4000-ig, a mai [[Kairó]] közelében)<ref>[https://en.wikipedia.org/wiki/Prehistoric_Egypt#El_Omari_culture enwiki: El Omari culture]</ref> az előzőektől eltérően nem valamilyen földrajzi helyről, hanem egy kutatóról kapta a nevét. Emlékeiként kerek és ovális kunyhók kerültek elő. Egyes halottakat külön temetőben helyezték nyugalomra, de itt is szokásban volt volt a telepen belüli temetkezés. Némelyik sírban csak egyetlen edényt helyeztek el, másokban kőeszközöket tettek a halott mellé. Érdekes helyi sajátosság a mell közelébe tett virágcsokor. A halottat általában állatbőrbe vagy gyékénybe csavarták, némelyiket vászonba. A sírok közelében áldozóhelyként kis kőköröket raktak le.
Még későbbről egy [[Kairó]]hoz közeli sírból nyeregtetős házak makettjei kerültek elő; ez az épületforma a klasszikus egyiptomi építészettől teljesen idegen (MűvLex).
==== Dél<ref>[http://egyiptom1.uw.hu/2.htm [[Kákosy László]]: Egy letűnt kor emléke: Egyiptom]</ref> ====
[[Fájl:NaqadaI.svg|thumb|left|222px|A [[Nagada I]] kultúra elterjedése, fontosabb lelőhelyei]]
{{Pozíciós térkép
| Egyiptom
| felirat mérete = 100
| képaláírás = A Nagada III jelentős lelőhelyei
| felirat1=[[Buto|Pe]]
| szélességi fok1=31
| szélességi ívperc1=12
| hosszúsági fok1=30
| hosszúsági ívperc1=45
| felirat pozíciója1=balra
| felirat2=[[Dzsedet]]
| szélességi fok2=30
| szélességi ívperc2=58
| hosszúsági fok2=31
| hosszúsági ívperc2=31
| felirat pozíciója2=lent
| felirat4=[[Umm el-Kaáb]]<br />[[Abüdosz (Egyiptom)|Abdzsu]]
| szélesség dec4=26.07
| hosszúság dec4=31.97
| felirat pozíciója4=balra
| felirat5=[[Nehen]]
| szélességi fok5=25
| szélességi ívperc5=6
| hosszúsági fok5=32
| hosszúsági ívperc5=47
| felirat pozíciója5=
| felirat6=[[Fajjúm]]
| szélességi fok6=29
| szélességi ívperc6=18
| hosszúsági fok6=30
| hosszúsági ívperc6=50
| felirat pozíciója6=balra
| felirat7=[[Minsat Abu Omar]]
| szélességi fok7=31
| hosszúsági fok7=32
| felirat8=[[Szaut]]
| szélességi fok8=27
| szélességi ívperc8=11
| hosszúsági fok8=31
| hosszúsági ívperc8=11
| felirat pozíciója8=balra
| felirat9=[[Raphia|Rapíq]]
| szélességi fok9=31
| szélességi ívperc9=17
| hosszúsági fok9=34
| hosszúsági ívperc9=15
| felirat pozíciója9=fent
| felirat10=[[Elephantiné|Abu]]
| szélességi fok10=24
| szélességi ívperc10=05
| hosszúsági fok10=32
| hosszúsági ívperc10=53
| felirat11=[[Heluán]]
| szélességi fok11=29
| szélességi ívperc11=51
| hosszúsági fok11=31
| hosszúsági ívperc11=20
| felirat pozíciója11=balra
| felirat13=[[Abu Szimbel-i templomok|Abu Szimbel]]
| szélességi fok13=22
| szélességi íperc13=20
| hosszúsági fok13=31
| hosszúsági ívperc13=33
| háttér = #FFFF99
| méret = 310
}}
Az időszak első fontos, még egyértelműen neolitikus lelőhelye [[Tasza]]. A [[Tasza-kultúra]] fennmaradt sírjainak nyugati oldalán általában kis fülkét képeztek ki egy edény számára. Így egyes halottakat (gyerekeket) ágakból készített és gyékénybe csavart ládákban helyeztek el. Egyedi jellegű sírleletek a felül kitüremlő, karcsú testű virágkehelyhez hasonló edények, az ún. [[tulipánpohár|tulipánpoharak]]. Ezeket mészbetétes díszítéssel látták el.
A [[kőrézkor]] ''(kalkolitikum)'' nevét onnan kapta, hogy a leletek közt a kőeszközök mellett réztárgyak is megjelennek, de (ritka és nem egyértelmű kivételektől eltekintve) nem használati, hanem díszítő céllal.
Első képviselője a '''[[Badari-kultúra]]''' (i. e. 4400–4000 körül a Nílus mellett); fontosabb lelőhelyei [[Badári]] és [[Mosztagedda]]. Bizonyítottnak tekinthető, hogy ennek népessége már a később egyiptominak nevezett nyelvet beszélte.
Valamennyi épület vályogtéglából készült fa szerkezeti elemekkel, ezért jobbára csak alapjaik maradtak fenn. A lakóházak többségének alaprajza ovális volt.
A sírok falát néha gyékénnyel vonták be, egyes síroknál cölöpökön nyugvó lefedést is készítettek a holttest fölé. Különös temetkezési rítus figyelhető meg egy női sírban, ahol a fej helyére edényt tettek. A vallás korai történetének fontos emlékei a badári állattemetkezések. Nem egyszerűen elföldelték a leölt vagy elhullott állatokat, hanem tervszerűen utánozták az emberi temetkezéseket. Ezekben a szarvasmarha-, illetve juh- (vagy kecske-) sírokban a tetemeket gyékénybe csavarták.
Az ezt követő [[Nagada-kultúra]] több új elemet hoztak be. A [[Nagada I]] (''amrai kultúra'', i.e. 4400-3500) kisebb területre korlátozódott. A nagyobb kiterjedésű [[Nagada II]] (más néven: ''gerzei kultúra'') időszaka i.e. 3500-3200, a [[Nagada III]]-é kb. i.e. 3200–3000.
A '''Nagada I''' házleletei ritkák; [[El-Hamarija]] falu mellett tártak fel kilencet. A kerek sárkunyhók átmérője alig 1–2 méter. Padlójuk döngölt föld, a sárfalak 30 centiméter vastagok. A tetőszerkezetről semmit sem tudunk.<ref name=Watterson38>{{Opcit|n=Watterson|o=38}}</ref> A későbbi [[nehen]]i házak kissé nagyobbak, négyszögletűek. Félig földbe vájták és vályogtéglával bélelték őket, mint a korabeli sírokat. A periódusból más lakáscélú épület nem ismert.<ref name=Reynes68/>
A '''Nagada II'''-ben a kerek és hosszúkás, lekerekített sarkú sírok mellett megjelentek a téglalap alakúak, a melyeket idővel elkezdtek helyiségekre osztani, és belülről vályogtéglával bélelték ki őket. A holttestek egyre ritkábban csavarták gyékénybe; helyette vályog- illetve fakoporsókra tértek át. Egyes halottakat (alighanem a hazajáró lélektől félve) valószínűleg megcsonkítottak. Ez éppen ellentéte volt az Egyiptomban eluralkodott szemléletnek, amely a túlvilági fennmaradáshoz a test épségét is szükségesnek tartotta. A fejet némelykor külön temették el, máskor — akárcsak korábban, a Badari-kultúrában — edényt vagy strucctojást tettek a helyére helyére. Ismerünk edény-temetkezéseket is, bár ezek ritkák (a halottat tartalmazó nagy korsót fejével lefelé helyezték el a sírban).
A lakóházak többsége ovális alaprajzú maradt, de nem sokkal a [[korai dinasztikus kor]] előtt megjelent a téglalap (MűvLex).
A '''Nagada III''' ''(szemaini kultúra)'' idejéből ismertek az első öntözőművek naradványai. Az időszak legjelentősebb temetője az [[Abüdosz (Egyiptom)|abüdosz]]i temető, mai nevén '''Umm el-Kaáb'''.<ref name=Bard77>{{Opcit|n=Bard|oldal=77}}</ref>
{{fő|Umm el-Kaáb}}
=== Korai dinasztiák kora (i.e. 3000–2700, illetve 2650)<ref>MűvLex, p. 594.</ref> ===
[[Fájl:Ancient Egypt.png|thumb|right|222px|Az ókori Egyiptom]]
Az építészettörténet korbeosztása itt nem egyezik a kor történelmi szakaszolásával: a [[III. dinasztia]] idejét (kb. i. e. 2700–2625) a történészek már az Óbirodalomhoz sorolják, építészetileg viszont még a korai dinasztiákhoz (a [[thiniszi kor]] építészetéhez) áll közelebb.
| |||