„Renia Spiegel” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Író infobox | név = Renia Spiegel | kép = Renia Spiegel portrait.jpg | caption = | birth_name = Renia Spiegel | birth date = {{birth date|1924|6|18|df=yes}} | sz…” |
(Nincs különbség)
|
A lap 2019. szeptember 12., 18:30-kori változata
Renia Spiegel (1924. június 18. – 1942. július 30.) egy Lengyelországban született zsidó lány, a holokauszt áldozata, naplóíró. Naplóját 15 és 18 éves kora között írta jórészt azokról a tapasztalatiról, ahogyan tinédzserként élt Przemyślben a 2. világháború a meggyilkolásába torkolló módon üldözött zsidóként.[1] Egyaránt írt azokról a témákról is, mint az iskola, a barátság, a szerelem, úgy mint a növekvő háborútól félelmétől és arról, hogy hogyan kényszerítették a gettóba.[2] A naplót 2012-ig csak a család olvasta, azt nem hozták nyilvánosságra.
| Renia Spiegel | |
| Fájl:Renia Spiegel portrait.jpg | |
| Élete | |
| Született | 1924. június 18. Lengyelország |
| Elhunyt |
Przemyśl, General Government |
| Sírhely | nem ismert |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | napló |
| Renia Spiegel weboldala | |
Életrajz
Apja Bernard Spiegel, anyja Róza Maria Leszczynska.[3] A Dnyeszter mentén a román határhoz közel nőtt fel 8 évvel fiatalabb húgával, Arianával, aki gyerekfilmsztár volt Lengyelországban.[1]
Nagyszüleiknél laktak Przemyślben éppen a háború kitöréskor, amitől elszakadtak a Varsóban élő anyjuktól. Így itt, Przemyślben próbálta folytatni az iskolát, és 1940-ben ismerte meg az őt később megmenteni próbáló fiatalembert Zygmunt Schwarzert, egy kiemelkedő zsidó orvos fiát.[3]
1942 júliusában Przemyślben 24,000 másik társával gettóba került. 2 héttel később Schwarzer titokban kimentette és szülei házában rejtette el. 1942 július 30-án egy besúgás áldozata lett, Schwarzer szüleivel együtt a nyílt utcán lőtték agyon.[4]
Anyja, húga és Schwarzer túlélték a háborút, és az USA-ba emigráltak.[2]
A napló
1939 január 31-én nyitott, 15 évesen.[1] A közel 700-oldalas titkos könyvet iskolai füzetekből rakta össze.[4] A sima bejegyzésein túl Renia rajzait és verseit is tartalmazza.[2] A gyilkosság után Schwarzer szavai kerültek a könyvbe, aki hallotta a 3 lövést. Schwarzer megőrizte a naplót és a háború után átadta az édesanyának. 1969-ben került végül is Ariana kezébe.[4]
A kezdeti összehasonlító elemzések Anna Frank naplójával megjegyzik, hogy Renia írásán egy érettebb kifinomultság figyelhető meg, ami abból is adódik, hogy több helyen, kevésbé elzárt világban élt. [1]
Most írom ezt, amíg még független és szabad vagyok. Holnap már valaki más leszek — de csak külsőleg. És talán egy napon üdvözölhetlek, mint valaki más. Add meg ezt nekem, Uram, hiszek benned. — 1941. július 1.
References
- ↑ a b c d Shulman, Robin: How an Astonishing Holocaust Diary Resurfaced in America (angol nyelven). Smithsonian Magazine , 2018. november 1. (Hozzáférés: 2019. január 4.)
- ↑ a b c Flood, Alison. „'Terrible times are coming': the Holocaust diary that lay unread for 70 years”, The Guardian, 2018. november 8. (Hozzáférés: 2019. január 4.) (brit angol nyelvű)
- ↑ a b Lebovic, Matt: The lost diary of Poland’s ‘Anne Frank’: An untold testament of a truncated life (amerikai angol nyelven). The Times of Israel , 2018. április 12. (Hozzáférés: 2019. január 4.)
- ↑ a b c Ulam, Alex: Why Renia Spiegel Is Being Called ‘The Polish Anne Frank’ (amerikai angol nyelven). The Forward , 2018. február 12. (Hozzáférés: 2019. január 4.)