„Arany János (költő)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Iras
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Visszavontam az utolsó 5 változtatást, visszaállítva Gg. Any 21681045 változatára
2. sor:
{{személy infobox
| típus = író
| név=KISS MIKLÓSArany János
| kép=Barabas-arany.jpg
| képméret= 240px
13. sor:
| halál helye= [[Budapest]]
| nemzetiség=[[Magyarország|magyar]]
| szakma=az oreg strici
| művésznév=emilio
| iskolái=[[Debreceni Református Kollégium]]
| kitüntetés=
35. sor:
}}
}}
'''KISS MIKLÓSArany János''' ([[Nagyszalonta]], [[1817]]. [[március 2.]] – [[Budapest]], [[1882]]. [[október 22.]]) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a [[Kisfaludy Társaság]] igazgatója, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja és főtitkára. A [[magyar irodalom]] egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ''ballada Shakespeare-jének'', vállalt hivatala miatt a ''szalontai nótáriusnak'', de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a ''hallgati ember'' titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek [[William Shakespeare|Shakespeare-fordításai]].
 
Szegény [[Kálvinizmus|református]] családban született. Szüleinek kései gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a [[Gümőkór|tüdőbaj]] miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a [[Latin irodalom|latin]], a [[Ókori görög irodalom|görög]], a [[Német irodalom|német]], az [[Angol irodalom|angol]] és a [[francia irodalom]] remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a [[magyar nyelv]] egyik legnagyobb ismerője, és ennek megfelelően páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.
53. sor:
Szüleinek késői és egyetlen fiúgyermeke volt. Születésekor nővére már régen férjhez ment, már gyermeke is volt. Szülei hívő [[Magyarországi Református Egyház|reformátusok]] voltak. János fiatal korától tisztes szegénységben, de békés és csendes környezetben nőhetett fel. Egészen korán, három- négyéves korában megtanult olvasni, hamuba írt betűk segítségével.<ref name="sulinet">{{cite web |url=http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-6-osztaly/eletutja/arany-janos-eletrajza |title=Arany János életrajza |date=2009-04-15 |accessdate=2016-03-03 |language=magyar | publisher=tudasbazis.sulinet.hu}}</ref>
 
<center>{{idézet2|„Mire iskolába adtak, hova mód nélkül vágytam, [...] már nemcsak tökéletesen olvastam, de némi olvasottsággal is bírtam, természetesen oly könyvekben, melyek kezem ügyébe estek. [...] A tanító, megpróbálván, rögtön, amint felvettek, elsőnek tett osztályomban s e helyet folyvást megtartottam. A többi tanítók és növendékek a nagyobb osztályokból, sőt külső emberek is, csodámra jártak, s én nem egy krajcárt kaptam egy vagy más produkcióm jutalmául."<ref name="sulinet"/>}}</center>
 
Apja rengeteget mesélt neki a Toldikról, megszerettette vele a magyar népköltészetet és az irodalmat. Tanulékonysága korán feltűnt: mire hatévesen iskolába került, már nemcsak tökéletesen olvasott, hanem [[biblia]]i történeteket, énekeket és a könnyű irodalom termékeit is ismerte. Csodagyereknek tartották, és már iskolai évei alatt városszerte ismertté vált verseiről. Páratlan szókincsre tett szert, és a régi magyar nyelv nagy hatást gyakorolt költészetére. A későbbiekben, talán– lehet, – emiatt idegenkedett a [[nyelvújítás]] és a [[romantika]] magyar nyelvre gyakorolt hatásaitól.<ref name="Gyermek- és ifjúkora"/>{{refhely|Arany János}}
 
=== Iskolaévei ===
69. sor:
Első fellépése valószínűleg – ''Bolond Istók''éhoz hasonlóan – a színpad mögött történt, és ennek során a színpad átrendezésekor székeket pakolt. Lépésről lépésre szoktatták ugyanis hozzá a színpadi léthez. A debreceni színlap először 1836. március 3-án említette meg a nevét [[Ernst Raupach]] népszerű regényes színjátékában, az ''Ördög Róbert''ben, ahol a tanácsnokot alakította. Ezután több darabban feltűnt, hol a második favágó vagy éppen a jövendő századbeli inas epizódszerepében. Nem jelentős [[színész]]i megnyilvánulások, de azért arra is lehetősége adódott, hogy [[énekes]] szerepkörben szép [[basszus]] hangját is megmutassa. Talán legjelentősebb színészi szerepét kapta március 26-án, amikor [[Babocsay István]]nak 1805-ben nyomtatásban is megjelent drámájában, a ''Vígkedvű Mihály''ban Biczó István városi tanácsnokot alakíthatta.
 
A társulat felbomlásáról a ''Bolond Istók''ban így írt Arany:Aranyː
:''Egy reggel – épen a bolondok napja,''
:''Az ő nevenapja, april elseje ''
80. sor:
{{idézet2|''Egy nap, hasonló gyötrelmek közt álom ért rám – s jó édesanyámat halva láttam. A benyomás oly erős volt, hogy többé nem vethetém ki fejemből, ellenállhatatlan ösztönt érzék hazamenni, de miképp? [[Máramarossziget|Sziget]] [[Nagyszalonta|Szalontához]], az általam ismert úton kerülve, körülbelül ötven mérföld. A direktorhoz, Hubayhoz fordulék, egy húszast kértem tőle lehető díjamból, de fölöslegesnek láttam vele közölni szándékomat. Egy zsebkendőbe kötém egész vagyonomat – kimentem a piacra, hol nyolc pengő krajcárból egy cipót s egy kevés szalonnát vettem, azzal megindultam egyedül, gyalog. Első éjt az erdőben töltém, oláh fuvarosok tüze mellett, a többit kocsmapadokon – s így végre [[Szatmárnémeti|Szatmáron]], [[Nagykároly]]on, [[Debrecen]]en át, hétnapi gyalog vándorlás után hazaértem, nem nagy örömére szegény szüleimnek.''|Arany János levele [[Gyulai Pál (irodalomtörténész)|Gyulai Pál]]hoz<ref>[http://mek.oszk.hu/04900/04944/html/borzaszto0021.html Arany János levele Gyulai Pálhoz], mek.oszk.hu</ref>}}
[[Fájl:Ercsey Julianna portréja (Ellinger Ede felvétele) – crop.jpg|bélyegkép|jobbra|220px|[[Ercsey Julianna|Aranyné Ercsey Julianna]], a költő felesége és gyermekeik édesanyja]]
Otthon megtudta, hogy apja megvakult, anyja pedig haldoklott<ref>[http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-6-osztaly/eletutja/arany-janos-eletrajza Arany János életrajza], tudasbazis.sulinet.hu</ref> és két héttel később, hazaérkezése után [[kolera|kolerában]] megbetegedve elhunyt – ennek hatására egy ideig még a költő is elhallgatott benne.<ref name="Bayer"/> [[Magyarországi Református Egyház|Egyháza]] és a város részvéttel tekintett a fiú sorsára, és megválasztották őt konrektornak[[conrector]]nak. Szülőhelyén a [[Gimnázium#A 16. századtólNyelvtan|grammatikai]] osztályokat tanította [[1839]] tavaszáig, majd egy évig írnokként helyezkedett el a városnál, végül rendes aljegyző lett Nagyszalontán.{{refhely|Gyulai Pál 1884}}
[[Kép:Arany János 1914.jpg|balra|bélyegkép||250px|Arany János családja körében 1863 körül]]
Az 1836-tól 1840-ig terjedő időszakban is sokat olvasott: [[William Shakespeare|Shakespeare-t]] (német fordításban), elővette [[Homérosz]]t is, a francia irodalomból pedig [[François Fénelon]] ''Télemakhosz kalandjai'' című regénye és [[Jean-Pierre Claris de Florian|Florian]] művei után [[Molière]]-t kezdett olvasni, illetve [[Prosper Jolyot de Crébillon|Crébillon]] rémdrámáit forgatta. Ez időszakban találta meg élete párját is, és fontos lett számára, hogy házasságához biztos anyagi hátteret teremtsen, így kevesebb ideje maradt az irodalom tanulmányozására.
144. sor:
 
{{Szövegdoboz|keretszín = #A3B0BF|háttérszín = #CEDFF2|'''''Arany Szent István-rendje''''' Föntmaradt egy anekdota, amely szerint egy főrend [[Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)|Andrássy Gyula]] miniszterelnökkel beszélve nehezményezte az Aranynak adományozott rendjelet, mondván, hogy ez a rendjel eddig csak igen magas rangúaknak járt ki. Mire Andrássy ezt felelte: „– Meg tudná mondani Excellenciád, ki volt [[Raffaello Sanzio|Raffaelo]] korában a külügyminiszter?” Tényleg, ki is volt a külügyminiszter?<ref name="Szent István-rend">{{cite web | author=Kiczenko Judit |url=https://btk.ppke.hu/uploads/articles/115865/file/247_258_Kiczenko.pdf |format=pdf |title=ARANY JÁNOS ÉS A SZENT ISTVÁN-REND |date=2016-08-27|accessdate=2016-10-29 |language=magyar | publisher=btk.ppke.hu}}</ref>}}
Ferenc József koronázása alkalmával újabb, immáron fejedelmi kitüntetést adományozott a magyar nemzet akkor élő legnagyobb költőjének, [[1867]]-ben a ''kiváltságosak'' közé emelte, és a [[Magyar Királyi Szent István-rend|Szent István-rend]] kiskeresztjével tüntette ki. Arany ezt az uralkodói kegyet is megpróbálta visszautasítani, de [[Eötvös József (író)|báró Eötvös József]] vallás- és közoktatásügyi miniszternek írt tiltakozására azt a választ kapta, hogy:hogyː ''„...neked jogodban áll e rendjelt nem hordani, s ezt alkalmasint tenni is fogod, de azt visszaútasítani, ahhoz bizony, barátom, nincs jogod. Nemcsak a fejedelem iránti tiszteletet, de más érdekeket sértenél meg...”'' Közben az újságból értesült, hogy a belügyminiszter ''„Budán folyó év és hó 11-én 2366. elnöki szám alatt kibocsátott”'' rendelete az ő kitüntetéséről szól. Ekkor tiltakozásul írt [[Wenckheim Béla|báró Wenckheim Béla]] belügyminiszternek is. A két miniszter személyesen is felkereste, és végül hosszas citálás és levélváltások után írta e sorokat:sorokatː ''„– Én tartottam magamat, míg lehetett, de végre belátván, hogy nagy demonstrationalis látszat nélkül (mitől mindig írtóztam) a visszautasítás meg nem történhetik, beleegyeztem... ”''<ref name="Szent István-rend"/>
 
[[1865]]-től [[1876]]-ig eredeti művein alig dolgozott valamit. Miután megvált főtitkári hivatalától, a visszavonulás jót tett irodalmi munkásságának, mert számos lírai költeményt és balladát írt ez időben. Művei a [[Margit-sziget]] [[tölgy]]fái alatt, egyfajta őszi virágzásképpen születtek. [[1879]]-ben készült el a ''[[Toldi szerelme]]'' című elbeszélés tizenkét énekben, melynek első kiadása két hónap alatt elfogyott. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] és a Kisfaludy Társaság is jutalmával tüntette ki. A Társaság ötvenaranyos jutalmából alapítványt hozott létre. Élete végén Arany nagyobb vállalásai közül a ''Toldi szerelmé''t tudta befejezni. Irodalmi tevékenységét ekkor már az is nehezítette, hogy megrendült az egészsége: [[1868]]-ban veszélyes máj- és bélgyulladást állapítottak meg nála, emiatt rendszeres gyógyfürdőzést írtak elő neki. Évente látogatta a [[Karlovy Vary|karlsbadi]] fürdőt, de megfordult [[Szliácsfürdő]]n is.<ref>{{cite web |url=http://www.kupelesliac.sk/Slavni-navstevnici-kupelov.10.0.html |title=Slávni návštevníci kúpeľov |accessdate=2016-11-25 |language=szlovák | publisher=kupelesliac.sk}}</ref> [[1870]]-ben korának legnevesebb sebésze, [[Kovács Sebestény Endre (sebész, 1814–1878)|Kovács Sebestény Endre]] operálta meg, és több epekövét is eltávolította. [[Hallás]]a és [[látás]]a is romlani kezdett, de felesége gondoskodásának és a megfelelő étrendjének köszönhetően néha-néha megint elláthatta hivatalát, és még az irodalommal is foglalkozhatott. A fulladozó, nehéz légzése azonban napközben is gyakran jelentkezett, de különösen a reggeli és a hajnali órákat nagyon megszenvedte.{{refhely|Gyulai Pál 1884||Sőtér István IV. kötet|}}
161. sor:
|Kép:Arany Morelli.jpg|[[Morelli Gusztáv]] fametszete
|Kép:Arany János öreg kép.jpg|A költő arcképe
|Kép:Arany János Vasárnapi Újság.jpg|Arany János arcképe, a [[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi UjságUjságˇ]] illusztrációja (1893)
|Kép:Arany János arcképe a költő kézírásával (Ellinger Ede, 1880).jpg|[[Ellinger Ede]] fényképe (1880)
}}
179. sor:
Ez a trilógia azonban nemcsak Toldi nevét emelte magasba, hanem a szerzőét is halhatatlanná tette. Érdekesség, hogy a trilógia három része három különböző időpontban – teljesen más történelmi korszakokban – született, és nem a történések időrendjében készült el. Hasonló nagyszabású munka lehetett volna a [[Hunok|hun]] eredettörténetből vett ''Csaba-trilógia'' de ennek csak az első része, a ''[[Buda halála]]'' készült el teljesen.<ref name="Toldi trilógia">{{cite web |author= |url=http://mek.oszk.hu/00500/00597/html/toldi.htm |title=Toldi trilógia |accessdate=2016-11-07 |language=magyar | publisher=Arany János összes költeménye}}</ref>
 
Jelentősebb elbeszélő költeményeinek rövid bemutatása:bemutatásaː
* ''[[Toldi]]'' (1847): A Kisfaludy Társaság pályázatára készített, műfaját tekintve elbeszélő költemény, melyet vélhetően az előző pályázaton díjnyertes ''Az elveszett alkotmányt'' ért Vörösmarty bírálat is inspirált. A történet ihletét vélhetően [[Ilosvai Selymes Péter]] ''Az híres nevezetes Tholdi Miklos-nak cselekedeteiről és bajnokságáról való história'' című krónikája adta. A kiírt pályázaton a mű nemcsak a díjat nyerte meg, hanem példátlan módon a kitűzött tizenöt aranyat kivételesen húszra emelték. Arany ezzel az alkotásával ünnepelt költővé vált, és jeles írók figyelme fordult felé. A tizenkét énekből álló költemény költői képekben gazdag, melyek közül az egyik legszebb az álom-[[allegória]]: ''„Majd az édes álom pillangó képében / Elvetődött arra tarka köntösében...”''<ref name="Toldi trilógia"/><ref>{{cite web |author= |url=http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-6-osztaly/a-toldi-keletkezese-es-forrasai/a-toldi-szerkezete |title=A Toldi felépítése |accessdate=2016-11-07 |language=magyar | publisher=tudasbazis.sulinet.hu}}</ref>
* ''[[Toldi estéje]]'' (1854): A Toldi váratlanul nagy sikere ösztönözte az újabb mű megírására. Levelében értesítette barátját, [[Petőfi Sándor]]t, hogy „Egy ''Toldit'' akarok még írni, ''Toldi Estéjét…''” A kéziratot 1848. április 1-jén elküldte Petőfi Sándornak, de a forradalmi események miatt csak 1854 tavaszán jelent meg. A mű az irodalmivá emelt népnyelven íródott. Fogadtatása a késedelem ellenére lelkes volt. [[Eötvös József (író)|Eötvös József]] rögtön a megjelenés után Aranynak küldött levelében így írt: ''„Ha valaha művet láttam, mely minden követeléseimnek megfelelt: Toldi Estéje az…”'' [[Gyulai Pál (irodalomtörténész)|Gyulai Pál]], az egyébként rettenthetetlen kritikus nem kevesebbet állított, minthogy: ''„Arany Jánosé az első hely a magyar költészetben.”''<ref name="Toldi trilógia"/><ref>{{cite book|author= Arany János |others= Magyarázta: Lehr Albert |title= Toldi estéje|publisher= Franklin Társulat |location =Budapest | language = |year=1905 |edition= |id=| pages=5–12., 50–53}}</ref><ref>{{cite web |author= |url=http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/palyac.htm |title=Toldi estéje (1848) |accessdate=2016-12-02 |language=magyar | publisher=tudasbazis.sulinet.hu}}</ref>
197. sor:
* ''[[Nemzetőrdal]]'' (1848): A forradalmi lelkesedés és a népies dalköltészet egyesülése, mely a [[Verbunkos|katonatoborzók]] hangulatát idézi meg. Első sorában mindjárt előtör a nemzeti büszkeség is: ''„Ne félj, babám, nem megyek világra: / Nemzetemnek vagyok katonája.”'' Ez a költemény megzenésítését követően népdallá is vált.<ref name="Lírája"/><ref name="Nemzetőrdalok">{{cite web |author=Tary Lujza |url=http://48asdalok.btk.mta.hu/peldatar/nemzetordalok |title=Nemzetőrdalok |accessdate=2016-11-09 |language=magyar | publisher=48asdalok.btk.mta.hu}}</ref>
 
A későbbi és az [[1850-es évek|ötvenes évek]] első felének lírája javarészt [[Nagykőrös]]höz köthető. A ''Letészem a lantot'' (1850) ugyan még a költözés előttire datálható, de ezeket a költeményeit a szabadságharc bukása érlelte lírikussá. E korszak (1849–1866) jelentősebb versei az alábbiak:alábbiakː<ref>{{cite web |author= |url=http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/ajpalya3.htm |title=Lírája a nagykőrösi években |accessdate=2016-10-30 |language=magyar | publisher=magyar-irodalom.elte.hu}}</ref>
 
* ''[[Letészem a lantot]]'' (1850): A mű fél évvel a szabadságharc leverése után íródott. A műfaja [[elégia]], és már a címe is beszédes, hiszen a költő tart a megtorlástól, és arra készül, hogy felhagy az írással. Két létállapotot állít szembe, egy értékben gazdag múltat és egy értékszegény világot, a jelent. A versszakok végén refrénként tér vissza a fájdalom: ''„Hová lettél, hová levél, Ó lelkem ifjúsága?”''{{refhely|Csáky Zsolt}}<ref>{{cite web |author= |url=http://tananyag.net/irodalom/magyar-irodalom/arany-janos-leteszem-a-lantot-verselemzes |title=Arany János: Letészem a lantot (verselemzés) |accessdate=2016-11-07 |language=magyar |publisher=tananyag.net |archiveurl=https://web.archive.org/web/20161108052236/http://tananyag.net/irodalom/magyar-irodalom/arany-janos-leteszem-a-lantot-verselemzes |archivedate=2016-11-08 }}</ref>
342. sor:
* 1985–1994 között működött Arany János Színház néven a Budapesti Gyermekszínház társulata a Paulay Ede u. 35. sz. alatti épületben.<ref>{{cite web |url=http://mek.niif.hu/02100/02139/html/sz01/193.html |accessdate=2016-06-30 |title=Arany János Színház | publisher=MAGYAR SZÍNHÁZMŰVÉSZETI LEXIKON|language=magyar}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.ujszinhaz.hu/page25.php |accessdate=2016-06-30 |title=Parisiana-tól az Új Színházig |publisher=ujszinhaz.hu |language=magyar |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160808083433/http://ujszinhaz.hu/page25.php |archivedate=2016-08-08 }}</ref>
* [[Kisbolygó]]t neveztek el róla: a [[89973 Aranyjános]]t. Az apró, 1–2&nbsp;km átmérőjű, 3,29 éves keringési idejű égitestet, melyet 2002. szeptember 8-án fedezett fel [[Sárneczky Krisztián]].<ref>{{cite web |url=http://hvg.hu/tudomany/20100122_arany_janos_jokai_mor_tittel_kisbolygo |accessdate=2016-06-30 |title=Aranyról, Jókairól és Ganzról neveztek el kisbolygókat | publisher=hvg.hu |language=magyar}}</ref>
* Számos későbbi klasszikus költő elevenítette fel versében Arany János alakját vagy stílusát, a legismertebb [[Weöres Sándor]]tól a ''Negyedik Szimfónia''<ref>{{cite journal |url=http://ketezer.hu/2010/12/margocsy-istvan-weores-sandor-negyedik-szimfonia-ertelmezesi-kiserlet/ |title=Weöres Sándor: Negyedik szimfónia – Értelmezési kísérlet |accessdate=2016-06-30 |author=Margócsy István |issue=2000 Irodalmi és társadalmi havi lap Lapszám: 12 |year=2010 |language=magyar}}</ref> és [[Babits Mihály]]tól az ''Arany Jánoshoz''.<ref>{{cite web |url=http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/babitsaj.htm |title=Változatok egy gyerekdalra |accessdate=2016-06-30 |author=Babits Mihály |authorlink=Babits Mihály| publisher=sulinet |language=magyar}}</ref> Paródiák is születtek: [[Varró Dániel]]től a ''Változatok egy gyermekdalra'' Arany János-i változata,<ref>{{cite web |url=http://dokk.hu/versek/olvas.php?id=235 |title=Változatok egy gyerekdalra |accessdate=2016-06-30 |author=Varró Dániel | publisher=dokk.hu |language=magyar}}</ref> a Lőwy Árpád néven alkotó [[Réthy László]]nak tulajdonított trágár átdolgozás<ref>{{cite web |url=http://dtp.atomki.hu/~ecsedi/Lowy/Toldi.html |accessdate=2016-06-30 |title=Toldi trágár átírása |publisher=atomki.hu |language=magyar |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160325152539/http://dtp.atomki.hu/~ecsedi/Lowy/Toldi.html |archivedate=2016-03-25 }}</ref> és [[Kőrizs Imre|Kőrizs Imrétől]] a ''Toldi éjszakája''.<ref>{{cite web |url=http://www.holmi.org/2007/11/korizs-imre-puzzle |accessdate=2016-06-30 |title=Kőrizs Imre:Imreː TOLDI ÉJSZAKÁJA | publisher=HOLMI online kiadás |language=magyar}}</ref>
* [[2001]]-ben a [[Magyar Nemzeti Bank]] [[emlékérme|emlékpénzérme]]-sorozatot jelentetett meg [[Szlávics László (szobrász, 1959)|ifj. Szlávics László]] tervei alapján, ''[[A magyar ifjúsági irodalom alakjai (emlékérmesor)|A magyar ifjúsági irodalom alakjai]]'' címmel. A 200 forintos címlettel készült emlékérmék egyikén Arany János ''[[Toldi]]'' című művének illusztrációja látható.<ref>{{cite web | url =http://penzvero.hu/termekek/termekcsomagok/ifjusagi-irodalom-csomag-bu.html# | title =A magyar ifjúsági irodalom sorozatban Arany János:Toldi emlékérem | accessdate = 2016-06-23| publisher =penzvero.hu | language =magyar}}</ref>
* Az 5000 fő alatti kistelepülésen, tanyán élő, tehetséges és szociálisan rászoruló gyermekek támogatására hozták létre a nevét viselő Arany János Tehetséggondozó Programot.<ref>{{cite web | url =http://www.ajtp.hu/start | title =Arany János Tehetséggondozó Program honlapja | accessdate = 2016-09-29| publisher =ajtp.hu | language =magyar}}</ref>
378. sor:
* {{hely|Pintér Jenő hatodik kötet}} {{cite book |author=Pintér Jenő |authorlink=Pintér Jenő |url=http://mek.oszk.hu/15300/15384/pdf/15384_6.pdf |format=pdf|title=Magyar Irodalomtörténet I. A MAGYAR IRODALOM A XIX. SZÁZAD MÁSODIK HARMADÁBAN. |location=Budapest |year= 1933 |pages=409-546}}
* {{hely|Sőtér István IV. kötet}} {{cite book |author=Sőtér István |authorlink=Sőtér István |url=http://mek-oszk.uz.ua/02200/02228/html/04/55.html|title=A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE 1849-TŐL 1905-IG |publisher=AKADÉMIAI KIADÓ |location=Budapest |year= 1965 |pages=409-546}}
* {{hely|Gyulai Pál 1884}} {{cite book |author=Gyulai Pál |authorlink=Gyulai Pál (irodalomtörténész) |title=Gyulai Pál bírálatai 1861–19031861—1903 – Arany János életrajza |location=Budapest |publisher=A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadóvállalata, Franklin Társulat Nyomdája – UJ FOLYAM 1911-1913. CYCLUS |url=http://mek.oszk.hu/07200/07299/07299.pdf |format=pdf |pages= 250-270}}
* {{hely|Arany János}} {{cite web |url=http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/aranyj.htm |title=Életrajza és egyebek |publisher=magyar-irodalom.elte.hu |accessdate=2016-03-02}}
* {{hely|Csáky Zsolt}} {{cite web