„Gyűlölet” változatai közötti eltérés

A gyűlölet a szeretet ellentéte. Érzelmi világunk két főiránya: hogy ami kedves nekünk, megkívánjuk, ami kellemetlen, elutasítjuk. ha ez emberekre vonatkozik és ösztönszerűleg történik, akkor rokon- és ellenszenv támad bennünk. Ha határozottan és tudatosan történik, akkor szeretünk és gyűlölünk. A gyűlölet tehát tudatos és határozott elutasítása annak, aki nekünk bizonyos okoknál fogva kellemetlen. Minél kellemetlenebb, annál gyűlöletesebb. Gyűlöletünk a legnagyobb fokban igazságtalan, ha az illető arról, hogy nekünk kellemetlen, nem tehet. A gonosz ember gyűlöli a jót, a boldogot, az irigy a szerencséset. Aki bennünket bántott, aki a mienket elvette, vagy el akarja venni, azt könnyen meggyűlöljük. Minél fájóbb volt a sértés; minél jobban szeretjük, amitől meg akarnak fosztani, annál mélyebb lesz gyűlöletünk. A gyűlölet rendszerint nem éri be azzal, hogy a gyűlölet tárgyát elutasítja, hanem meg akarja rontani, semmisíteni, mindenképpen kárt tenni benne. A gyenge ember rendszerint nem tud igazán gyűlölni. A gyűlölet ezért aktív szenvedély, egyike a legvadabb, legártalmasabb mozgató erőknek az emberi életben. A gyűlölet igazságtalan, mint minden szenvedély, elvakítja az értelmet, egyebet se tekint, mint a gyűlölet tárgyának megrontását, végső esetben teljes megsemmisítését. Az a társadalom, melyben a gyűlölet uralkodik, önmagát pusztítja. A gyűlölet a gyűlölő személyre is káros hatással van, jelentősen rontja lelki, és áttételesen testi egészségét. Ezért tanítja minden fejlett vallás a bocsánatot, a szeretetet mint az erkölcsi élet legfőbb eszményét.

 

 

== Egy konkrét személyre irányuló gyűlölet ==