„Epilepszia” változatai közötti eltérés

Az '''epilepszia''' (régiesen ''frász'') az olyan [[neurológia]]i betegségek gyűjtőneve, melyek epilepsziás rohamokkal járnak.<ref name="pmid14507951">{{cite journal |author=Chang BS, Lowenstein DH.|title=Epilepsy.|journal=N Engl J Med. |volume=349 |issue=13 |pages=1257-66 |year=2003 |month=September |language=angol |pmid=14507951 |doi=10.1056/NEJMra022308}}</ref><ref name="pmid24730690">{{cite journal |author=Fisher RS, Acevedo C, Arzimanoglou A, Bogacz A, Cross JH, Elger CE, Engel J Jr, Forsgren L, French JA, Glynn M, Hesdorffer DC, Lee BI, Mathern GW, Moshé SL, Perucca E, Scheffer IE, Tomson T, Watanabe M, Wiebe S.|title=ILAE official report: a practical clinical definition of epilepsy.|journal=Epilepsia. |volume=55 |issue=4 |pages=475-82 |year=2014 |month=April |language=angol |pmid=24730690 |doi=10.1111/epi.12550}}</ref> Az epilepsziás rohamok során az [[agy]] bizonyos területein fokozott [[elektromosság|elektromos aktivitás]] jön létre, mely változatos tüneteket okozhat a pár másodpercig tartó "hatásszünettől" a perceken át tartó, egész testet érintő görcsrohamokig. Epilepsziás rohamot külső behatások is okozhatnak, az epilepszia betegségre azonban a spontán, visszatérő jelleggel jelentkező rohamok jellemzőek. A diagnózis kritériuma a legalább két, minimum 24 órás különbséggel jelentkező provokálatlan epilepsziás roham.<ref name="pmid24730690"/><br>

Az epilepszia pontos kiváltó oka ismeretlen, ugyanakkor felmerült néhány, az [[idegsejt]]ek elektromos [[ingerület|ingervezetésében]] szerepet játszó ioncsatornát kódoló [[gén]] szerepe.<ref name="pmid18754913">{{cite journal |author=Weber YG, Lerche H.|title=Genetic mechanisms in idiopathic epilepsies. |journal=Dev Med Child Neurol. |volume=50 |issue=9 |pages=648-54 |year=2008 |month=September |language=angol |pmid=18754913 |doi=10.1111/j.1469-8749.2008.03058.x}}</ref> Egyes esetekben valamilyen egyéb kórállapot áll a hátterében (pl. [[agydaganat]], [[agyi érkatasztrófa|stroke]], mérgezés), az ilyen betegséget másodlagos ''(szekunder)'' epilepsziának nevezik, szemben az ismeretlen eredetű ún. elsődleges ''(primer, idiopátiás)'' formával. A betegség diagnosztikájában komoly szerep jut a roham megfigyelésének és a roham alatt készített [[elektroenkefalográfia|EEG]] vizsgálatnak.<br>

 

Az epilepszia gyakori betegség, a világ lakosságának kb. 1 százalékát érinti,<ref name="pmid21899536">{{cite journal |author=Thurman DJ, Beghi E, Begley CE, Berg AT, Buchhalter JR, Ding D, Hesdorffer DC, Hauser WA, Kazis L, Kobau R, Kroner B, Labiner D, Liow K, Logroscino G, Medina MT, Newton CR, Parko K, Paschal A, Preux PM, Sander JW, Selassie A, Theodore W, Tomson T, Wiebe S; ILAE Commission on Epidemiology.|title=Standards for epidemiologic studies and surveillance of epilepsy. |journal=Epilepsia. |volume=52 |issue=Suppl 7 |pages=2-26 |year=2011 |month=September |language=angol |pmid=21899536 |doi=10.1111/j.1528-1167.2011.03121.x}}</ref> és 2013-ban világviszonylatban 116.000 epilepsziához köthető haláleset fordult elő.<ref name="pmid25530442">{{cite journal |author=GBD 2013 Mortality and Causes of Death Collaborators.|title=Global, regional, and national age-sex specific all-cause and cause-specific mortality for 240 causes of death, 1990-2013: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2013.|journal=Lancet. |volume=385 |issue=9963 |pages=117-71 |year=2015 |month=January |language=angol |pmid=25530442 |doi=10.1016/S0140-6736(14)61682-2}}</ref>