„Andrássy út” változatai közötti eltérés

a
linkjav.
a (linkjav.)
<div class="keretjobb">
 
A [[Pesti Hírlap (napilap, 1878–1944)|Pesti Hírlap]] 1841. évi 18. számában jelent meg [[Kossuth Lajos]] „Mire van szüksége Pest városának, hogy magára fővárosi alakot öltsön?” című írása, melyben a Városerdőig nagy fasorok ültetését kívánta. „Mi szép és kényelmes leend a pestiekre nézve ez árnyas fasorok közt a Lánchídtól kezdve egész a Városerdőig mintegy parkban sétálni s kocsizni, kikerülve a szűk ronda Király utcát s annak unalmas vég nélküli házsorát.”</div>
 
A problémák orvoslására vetette fel gróf [[Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)|id. Andrássy Gyula]] miniszterelnök egy új sugárút építésének tervét (Már a reformkorban is gondoltak egy új út létesítésére itt, lásd keretes cikk). Eleinte néhány képviselő ellenezte a tervet, mivel az új sugárút gyakorlatilag nem kapcsolódott az akkori országutakhoz. Végül [[1870]] decemberében a képviselőház rábólintott a tervekre, és 1870. évi LX. törvénycikkben a Sugárút építésével kapcsolatban a terület megszerzésére és kiépítésére 6,7 millió koronát, a kisajátításokra pedig további 9,7 millió koronát szavazott meg, mely utóbbi összeg az újonnan kialakítandó telkek eladásából visszafizetendő volt. Bár a Sugárút építése [[1871]]-ben elkezdődött, a kivitelezéshez szükséges pénzügyi háttér megteremtésére csak [[1872]]. [[március 9.|március 9-én]] sikerült a [[Hitel (közgazdaságtan)|hitelszerződéseket]] megkötni. Közben a kormány 1871-ben egy újabb grandiózus ötlettel állt a Képviselőház elé: a [[Nagykörút]] tervével. A két grandiózus új út egy akkor még gödörként tátongó nyolcszögletű téren – az [[Oktogon]]on – találkozott.