„Nyáry Pál (hadvezér)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Peadar (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
8. sor:
A Nyáry Pál és alvárnagya, Barcsay vezette, széthúzó védőcsapatok egy ideig kitartottak, de a zsoldosok egy része követelte a vár átadását. Nyáry ugyan elfogatta a lázadókat, de ekkor még többen fellázadtak, és a várkapitányt [[1596]]. [[október 14.|október 14-én]] a várral együtt átadták a töröknek. Nyáry Lőrinchez hasonlóan ő is fogságba esett, de 1596 októberének végén, a mezőkeresztesi csata közben hamar kiszabadult.
{{Lásdmég|Mezőkeresztesi csata}}
Ezután vád alá helyezték, de ártatlansága és hősiessége bizonyítást nyert és ezért [[1597]]-ben [[Melchior von Redern]] [[nagyvárad]]i főkapitány helyettesévé nevezték ki. [[1598]]. [[szeptember 29.|szeptember 29-étől]] öt héten keresztül ostromolta a török a várat – sikertelenül, nem kis részben Nyáry Pál elszánt vezetésének köszönhetően, ezért nagyváradi főkapitánnyá nevezték ki, és ezután még számos sikeres törökellenes akcióban vett részt. [[1600]]-ban [[Várday Kata|Várday Katával]] kötött második házassága után a kálvini hitre tért, és Bocskai István főudvarmestere, bizalmas embere lett. Ő írta alá a fejedelem nevében az 1606-os bécsi és [[zsitvarotoki béke]]szerződéseket. [[Kraszna vármegye|Kraszna]], [[Bihar vármegye|Bihar]] és [[Szilágy vármegye|Közép-Szolnok vármegye]] főispánjának tisztségét is betöltötte. Két neje, báró enyingi [[Török Zsuzsanna]] és kisvárdai [[Várday Kata]] bárónő révén hatalmas örökségre tett szert: tucatnyi vár, és számtalan uradalom volt a birtokában, köztük [[Pápa (település)|Pápa]], [[Várgesztes|Gesztes]], [[Diósgyőr]] és [[Kisvárda]], illetve [[Debrecen]] és [[Miskolc]] városok, melyek legnagyobb részét [[Nyáry Krisztina|Krisztina]] lánya, Esterházy Miklósné örökölte.
 
== Forrás ==