„Jagelló Izabella magyar királyné” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
→Erdély kormányzója: értelmetlen mondat kikommentelve |
||
104. sor:
Izabella királyné fénykora visszatérése után, immár Fráter Györgytől "megszabadulva" érkezett el. Magához ragadta a kormányzást, beleértve a pénzügyek igazgatását. Uralkodása alatt valóságos udvartartást alakított ki amgának. [[Itáliai Királyság (1805–1814)|Itália]]i [[Kárpitozás|kárpit]]ok, bútorok díszítették végre a gyulafehérvári palotát, ahová fiával együtt visszaköltözött, és sem ebben, sem másban nem hagyta, hogy irányítsák, felülbírálják döntéseit. Ékszereket is nagy mennyiségben szerezhetett magának, amelyek közül [[opál]]okkal díszített [[wikt:Násfa|násfá]]ját ma a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] őrzi.<ref>Magyar Nemzet Online - Jankovich Miklós gyűjteményei</ref> Bár a korban ritka volt még a női monarcha, ő mégis határozott, céltudatos uralkodónővé vált.
Az erdélyi urak azonban hamarosan megelégelték korlátlan hatalmát, és [[1558]]-ban lázadást szerveztek ellene, melynek célja az volt, hogy fiát vele egyenrangú társuralkodóként ismertessék el, remélvén, hogy a "könnyebben kezelhető" János Zsigmondra nagyobb befolyást tudnak gyakorolni. Izabella szemére vetették, hogy külföldi (elsősorban [[Lengyelek|lengyel]] és itáliai) udvaroncokkal, kegyencekkel veszi közül magát, nekik juttat anyagi javakat, tisztségeket. A felkelés élén [[Bebek Ferenc (főkapitány)|Bebek Ferenc főkapitány]] és [[Kendi Ferenc (erdélyi vajda)|Kendi Ferenc]], a még Ferdinánd által kinevezett erdélyi vajda, valamint annak fivére, Kendi Antal állattak. A királynő 1558. [[Augusztus 31.|augusztus 31]]-én egy lakoma végén lengyel udvaroncaival kegyetlenül legyilkoltatta őket. Az orvtámadást [[Balassa Menyhért]] szervezte meg. <!--Bebek testét Izabella [[Kolozsvár]] akasztatta.--> Tettének igazolására országgyűlést hívott össze, ahol [[Szeptember 29.|szeptember 29]]-én bemutatta az árulásra vonatkozó okmányokat. Ezekkel próbálta igazolni, hogy Bebek és Kendi [[Isztambul|Sztambul]]ból hozatott méreggel akarták őt fiával együtt elveszejteni. Elrendelte a kivégzettek hatalmas vagyonának lefoglalását a kincstár javára.
Négy nyelven beszélt, kedvelte a pompát, külföldiekkel – elsősorban [[lengyelek]]kel, [[olaszok]]kal – vette körül magát, [[Stanisław Nieżowski|Nisovszki Szaniszló]] személyében lengyel szeretőt tartott. Sokat adott az udvari reprezentációra. [[1559]]. [[szeptember 15.|szeptember 15-én]], 40 évesen halt meg, állítólag egy rosszul elvégzett [[magzatelhajtás]] következtében. A [[Gyulafehérvári érseki székesegyház|gyulafehérvári székesegyházban]] temették el, síremléke fennmaradt.
| |||