„Magyarország és Kína kapcsolatai” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
38. sor:
Az első világháború után sok [[oroszország]]i magyar hadifogoly telepedett le Kínában, főleg [[Sanghaj]]ban, később magyar zsidók is menekültek ide. Volt hadifogolyként került Sanghajba a magyar és szlovák gyökerekkel rendelkező [[Hugyecz László]] építész is 1920-ban, majd 1925-ben saját céget alapított, és számos fontos épületet tervezett a nemzetközivé váló nagyvárosban, amelyek jelentősen hozzájárultak Sanghaj arculatához.
[[Ligeti Lajos]] a klasszikus utazó tudósok közül utolsóként 1928-tól három évet töltött [[Belső-Mongólia Autonóm Terület|Belső-Mongóliában]] nyelvészeti kutatásokkal, a klasszikus mongol írások tanulmányozásával.
[[Hopp Ferenc (műgyűjtő)|Hopp Ferenc]] már műgyűjtőként utazott Kínába, ahol értékes műkincseket szerzett. Tanácsadója, majd [[Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum|múzeumának]] első igazgatója [[Felvinczi Takács Zoltán]] művészettörténész volt.
| |||