„Széchenyi István” változatai közötti eltérés

Dél-Franciaországban és Itáliában ez alkalommal [[Nizza|Nizzát]], [[Torino|Torinót]], [[Milánó]]t, [[Velence (Olaszország)|Velencét]] és végül [[Trieszt]]et érintette, a [[Selyemlepke|selyemhernyó]]-tenyésztésről és az [[Eperfa|eperfák]] ültetéséről (akkori kifejezéssel: szederfa-tenyésztésről) gyűjtött adatokat. Ezután sietett haza az [[1825]]. szeptember 11-én kezdődő [[1825–27-es pozsonyi országgyűlés|pozsonyi országgyűlés]]re, amely az [[1791]]. évi országgyűlés által kiküldött bizottságok úgynevezett „rendszeres munkálatainak” napirendre tűzése miatt jelentősnek ígérkezett.

 

 

{{Szövegdoboz|Felajánlása megtételében – régóta meglévő országjobbító szándékai mellett – a titkos szerelme, Zichy grófné, Crescence előtti imponálás szándéka is szerepet játszott. 1849-es napló bejegyzésében azt írta: „Az én eszemben az ő elcsábítása járt. Ő testileg ellenállt, de a lelkét magamévá tettem, mert ő az egész világon engem szeretett a legjobban. Hogy egészen megnyerhessem, ráléptem a hazafiság mezejére, 24 szónál nem tudtam többet magyarul, azt is rosszul, de ellenzékinek léptem föl a mágnástáblán, s 60 ezer forintot ajánlottam föl, hogy mire, azt igazában nem is tudom tisztán, de magyar nyelvészeti akadémia lett belőle.”[2]}}