„Gemini-program” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A Voszhod-program: link jav. |
→A Voszhod-program: link jav. |
||
35. sor:
A Gemini–program [[űrverseny]]beli legnagyobb ellenlábasa a szovjet [[Voszhod-program]] volt, tekintettel arra, hogy a szovjetek – ugyan teljesen titokban – ugyanúgy az emberes holdraszállást célozták meg, mint az amerikaiak és náluk is ugyanúgy az ahhoz szükséges technikákat, folyamatokat kellett kidolgozni, ezért léptek tovább a [[Vosztok-program]]ból és vágtak bele egy fejlesztésbe, hogy náluk is többszemélyes [[űrhajó]]kkal kísérletezzenek. Ám a [[Voszhod űrhajó]]k több ponton jelentősen különböztek a [[Gemini űrhajó]]któl: lényegében a [[Vosztok űrhajó]]k kisebb továbbfejlesztéséből születtek és nem voltak manőverezhetőek még mindig, így technikailag sokkal kisebb előrelépést jelentettek, mint amerikai ellenlábasuk és inkább csak a még meglévő propagandaértékek learatására, mintsem lényeges technikai előny kiaknázására szánták őket. A program látszólag jól indult – két újabb elsőséget is besöpörtek – ám [[Szergej Pavlovics Koroljov|Szergej Koroljov]] főkonstruktőr korai halála miatt a program hamar megfeneklett és a jelentkező problémák nem találtak megoldásra, ezért a programot idő előtt inkább törölték.
A Voszhod–program első próbálkozás a [[Voszhod–1]] repülése volt, amelynek során [[1964]]. [[október 22.|október 22]]-én a történelem során először indítottak űrhajót több űrhajóssal a fedélzeten. Az űrhajó parancsnoka [[Vlagyimir Mihajlovics Komarov|Vlagymir Komarov]], fedélzeti mérnöke [[Konsztantyin Feoktyisztov]] (aki egyébként az űrhajó tervezője is volt) és kutató orvosa [[Borisz Boriszovics Jegorov|Borisz Jegorov]] volt, akik egy napos, 16 keringéses út során próbálták ki a továbbfejlesztett űrhajót. A repülés komolyabb nehézségek nélkül zajlott le, hacsak nem számítjuk azt a tényt, hogy olyan kicsi volt a hely az űrhajóban, hogy még az étkezés és a [[pelenka]] használat is komoly nehézségekbe ütközött. Az információhiánnyal sújtott nyugati [[sajtó]] azonban hisztérikusan tálalta az újabb szovjet elsőséget, jelentősen felnagyítva az űrhajó képességeit és Amerikában ismét komoly mélyütést szenvedett el a közvélemény általa, hogy a szovjetek ismét megelőzték az amerikaiakat valamiben.
A program második, egyben utolsó repülése a [[Voszhod–2]] volt [[1965]]. [[március 18.|március 18]]-[[március 19.|19]]-e között. A szovjetek ezen a repülésen egy még fontosabb elsőséget értek el, amellyel ismét világszenzációt keltettek: először hajtottak végre [[űrséta|űrsétát]]. Az űrhajóban [[Pavel Ivanovics Beljajev|Pavel Beljajev]] parancsnok és [[Alekszej Arhipovics Leonov|Alekszej Leonov]] fedélzeti mérnök repült az űrbe és az űrhajón is változtatásokat eszközöltek (igaz nem a konstrukciójában, csak az orbitális kabinra rászereltek egy henger alakú, kinyitható zsilipkamrát). A repülés első számú célja, hogy a [[zsilipkamra]] használatával az egyik űrhajós kilépjen az űrbe. Alekszej Leonov lett a világ első űrhajósa, aki szkafanderében közvetlenül kilépett az űrbe és ott negyed órányit lebegett. Később azonban minden rosszara fordult a repülésen. Leonov a tevezés elégtelensége miatt felfújódott űrruhájában alíg tudott visszatérni a zsilipkamrába, majd az űrhajóba (végül le kellett engednie a levegőt az űrruhájában, a fulladást kockáztatva) és kis híján belehalt az első űrsétába. Majd a levegő kezdett el szökni a Voszhodból, végül a navigációs rendszerrel is gondok támadtak és a leszállás végül több száz kilométerre történt a tervezett helytől és a mentőcsapatoknak 48 órájába tellett, mire kimentették az űrhajósokat.<ref name="Voszh_1_Űrv">{{cite web|url=http://www.urvilag.hu/vosztok_es_voszhod/20041018_voszhod1_40_evvel_az_elso_tobbszemelyes_urhajo_utan|title=VOSZHOD-1: 40 évvel az első többszemélyes űrhajó után
| |||