„Szerkesztő:Hollófernyiges/próbalap2” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Osztrák településszemély infobox
. | kép =Péter Gábor politikus (crop).jpg
| név = Sallingberg
| képaláírás =Péter Gábor 1949. április 25-én
| helyi név =
| kép = Sallingberg-villagesquare.jpg
| képaláírás = Sallingberg főtere
| címer =
| zászló =
| címerleírás =
| zászlóleírás =
| becenév =
| mottó =
| tartomány = [[Alsó-Ausztria]]
| kerület =
| rang =
| kerületei =
| alapítás éve =
| alapítás éve forrás =
| polgármester =
| jegyző =
| irányítószám = 3524, 3525, 3631, 3913, 3914
| körzethívószám = 02877
| rendszám = ZT
| testvértelepülései = -
| térkép = -
| népsűrűség =
| népsűrűség forrás =
| tszf = 766
| legmagasabb pont =
| terület = 51,61
| weboldal = www.sallingberg.at
| wikicommons =
}}
'''Péter Gábor''' (szül. ''Eisenberger Benjámin'', [[Újfehértó]], [[1906]]. [[május 14.]]<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-12583-51186-80?cc=1452460&wc=9273-JWL:40679301,53616001,40725201 Születése bejegyezve újfehértói állami születési akv. 173/1906. folyószáma alatt]</ref> – [[Budapest]], [[1993]]. [[január 23.]]) magyar [[kommunizmus|kommunista]] politikus, az [[Államvédelmi Hatóság|ÁVO, majd az ÁVH]] vezetője volt 1945 és 1952 között. Főszerepet játszott az [[1945]]-ös változásokat követő [[koncepciós per]]ek<ref group="j">{{cite web|url=http://doktori.btk.elte.hu/hist/otvos/disszert.pdf|author=Ötvös István|title=A katonai főperek Magyarországon|date=2007|accessdate=20091025|formatum=pdf|pages=4|archiveurl=https://web.archive.org/web/20131019134107/http://doktori.btk.elte.hu/hist/otvos/disszert.pdf|archivedate=2013-10-19}}</ref> előkészítésében és lebonyolításában, mígnem egy koncepciós perben őt is börtönbüntetésre ítélték.
'''Sallingberg''' [[Ausztria|osztrák]] mezőváros [[Alsó-Ausztria]] [[Zwettli járás]]ában. 2019 januárjában 1287 lakosa volt.
 
==ElhelyezkedéseIfjúsága==
Eisenberger Benjámin 1906. május 14-án született a Szabolcs vármegyei Újfehértón, zsidó családban, Eisenberger Péter szabómester és Metzner Róza gyermekeként. Apai nagyapja, Jakab (aki szintén szabó volt) Ungvárról költözött Újfehértóra, akinek Goldstein Róza nevű feleségétől 1866-ban született meg Péter. A család egy ideig Hajdúböszörményben lakott, majd Eisenberger Péter 1895-ben költözött vissza Újfehértóra, amikor megnősült. Összesen négy gyerekük született: Katalin, Mór (aki egy évesen meghalt), Sámuel és a legkisebb, Benjámin (vagy Benő, ahogyan általában hívták és hivatalos iratokon is sokszor ezt használta).
[[Fájl:Sallingberg in ZT.png|170px|bélyegkép|balra|Sallingberg a Zwettli járásban]]
Öt éves korában, 1911-ben apja betegségébe belehalt, így a z addig is szerény anyagi körülmények között élő család anyagi helyzete nyomorúságosra romlott, anyjuk varrásból tartotta el három gyerekét.
[[Fájl:Sallingberg Kirche1.jpg|170px|bélyegkép|balra|A Keresztelő Szt. János-plébániatemplom]]
[[Fájl:Grainbrunn Kirche.jpg|170px|bélyegkép|balra|A grainbrunni Mária mennybevétele-plébániatemplom]]
Sallingberg Alsó-Ausztria Waldviertel régiójában fekszik a Große Krems folyó mentén. Területének 55,6%-a erdő. Az önkormányzat 12 településrészt és falut egyesít: Armschlag (86 lakos 2019-ben), Grainbrunn (151), Großnondorf (152), Heubach (32), Kamles (29), Kleinhaslau (56), Lugendorf (110), Moniholz (149), Rabenhof (27), Sallingberg (379), Spielleithen (36) és Voitschlag (80).
 
Benjámin az elemi népiskola három osztályát végezte el, a negyediket félbehagyta, hogy szabóinasnak álljon. 1918 novemberében az őszirózsás forradalom hírére Újfehértón is zavargásokra került sor, a tehetősebb polgárok házait kifosztották. 1919 januárjában statáriumot vezettek be, a Tanácsköztársaság megalakulása után pedig helyi munkástanácsokat szerveztek. A szovjethatalom azonban csak egy hónapot ért meg, április 26-án az előrenyomuló román hadsereg megszállta a községet. Benjámin 1919 szeptemberében kezdte el tanulmányait a helyi iparostanonc-iskolában, gyakorlati mestere Goldstein József (feltételezések szerint nagyanyjának a testvére) férfiszabó volt. Mestere sokat verte, az iskolában az első évben több tárgyból megbukott. Bár a második évben javított, 1921 nyarán abbahagyta a tanoncképzőt és felköltözött Kató nővéréhez Budapestre.
A környező önkormányzatok: délre [[Kottes-Purk]], délnyugatra [[Ottenschlag]], nyugatra [[Bad Traunstein]], északnyugatra [[Grafenschlag]], északra [[Großgöttfritz]], északkeletre [[Waldhausen]], keletre [[Lichtenau im Waldviertel]], délkeletre [[Albrechtsberg an der Großen Krems]].
 
==Története==
Sallingberget először 1208-ban említik; egy bizonyos Riwinus de Saliginberge tanúként szerepel egy klevélen. Temploma 1269-ben szerepel először, amikor Albero von Feldsberg és felesége Gisela az imbachi apátságnak adományozta a falut. A templom felügyeletét a kolostor látta el egészen 1782-ig. A 14. században a templomot kibővítették és vásárteret létesítettek, amely köré kézművesek építették házaikat. A reformáció során a falu lakosainak többsége protestánssá lett, lelkészük megházasodott. Az ellenreformáció hatására 1630-ra egy kivételével mindenki visszatért a katolikus valláshoz. A harmincéves háborúban a templomot és parókiát kifosztották, elvitték a harangot és a templomi kelyheket. A 18. századra az imbachi kolostor vadászati jogait átruházta a zwettli apátságra.
 
1894-ben takarékszövetkezet, 1960-ban vízvezeték létesült. 1973-ban Sallingberget mezővárosi rangra emelték, ekkor kapta címerét is.
 
==Lakosság==
A sallingbergi önkormányzat területén 2019 januárjában 1287 fő élt. A lakosságszám 1880-ban érte el csúcspontját 2021 fővel, azóta lassú, de folyamatos csökkenés tapasztalható. 2016-ban a helybeliek 98,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,3% a régi (2004 előtti), 1,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 93,9%-a római katolikusnak, 1% mohamedánnak, 3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.
 
 
A lakosság számának változása:
 
{{népességdiagram}}
 
==Látnivalók==
 
*a Keresztelő Szt. János-plébániatemplom
 
*a großnondorfi Mária mennybevétele-plébániatemplom és a Bründl-kápolna
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
==Életrajza==
===A kezdetek===
Eisenberger Péter női szabó és Meczner Róza gyermekeként született [[zsidók|zsidó]] családban. Eredetileg szabómunkás volt, a munkásmozgalomba 1922-ben kapcsolódott be. [[1931]]-ben belépett az illegális [[Kommunisták Magyarországi Pártja|kommunista pártba]]. Részt vett a [[Magyarországi Vörös Segély|Vörös Segély]], és a magyar szakszervezeti ellenzék tevékenységében. 1932-ben a Vörös Segélynek kongresszusa volt Moszkvában, amelyre Péter Gábort küldték ki illegálisan. Minden valószínűség szerint itt szemelték ki a magyarországi kommunista politikai rendőrség vezetőjének: itt szervezhette be az [[Állami Politikai Igazgatóság|OGPU]]. Ezt támasztja alá az az aprólékos gondosság, mellyel hazatérését szervezték: váltott okmányokkal, többszöri átszállással utazott haza.
 
{{Idézet 2|''Péter Gábort azt én fölszabadulás előtti évekből ismertem, kirándulásokon találkoztam vele, szakszervezetben. Jelentős ember nem volt. A felesége a [[Simon Jolán (pártmunkás)|Simon Jolán]], az, egy derekabb asszony volt. Az a börtönsegélyezésben részt vett és ő volt Rákosinak is a segélyezője. Könyveket ő küldte, kétszer egy évben amikor lehetett csomagot, karácsonykor meg szentistvánkor. Így lett ő rendőrkapitány; a felesége révén. Egy alkalommal, mikor volt ez a '42-es lefogatás akkor én éppen ott voltam a Szigony utca 16-ban a Kun Margiték lakásán ''[...] ''"Manyónak" ismerte mindenki a mozgalomban... úgy volt hogy ottan én egy szemináriumot tartok a kilenckerületiek részére. Csöngetnek, Manyó kimegy, azt mondja: itt van a Gabi ''[...]'' és menedéket kér, mert esetleg őt is lefogják. Na akkor én leküldtem - egy ember volt még csak ott - a kapuba hogy küldje haza az embereket, maradjon itt inkább az Eisenberger.''|Kubinyi Ferenc magnetofonfelvétele [[Demény Pál (politikus)|Demény Pál]]lal}}
 
1942-től 1945-ig illegalitásban élt. [[1943]]-ban a [[Békepárt (1943)|Békepárt]] vezetőségi tagja lett.
 
{{Idézet2|''1944 májusában Frolimovics Sándornéhoz, Kun Erzsébethez mentem fel, akik akkor az Árpád fejedelem úton laktak. Frolimovicsné Kun Margit testvére volt, s így nagyon jó ismerősök, barátok. Mentesítő iratokat vittem az asszonynak és a két fiának. <br /> – Itt van éppen a másik szobában Eisenberger, neki is kellenének iratok – mondta az asszony. <br /> – Jó, mondtam, de milyen névre akarod? <br /> – Mindegy - felelte - csak csináld..., de gyorsan. És akkor a szemem megakadt Frolimovicsék két fián, az egyiket Péternek, a másikat Gábornak hívták. ''[...]'' így lett Eisenberger Béniből Péter Gábor.''|Demény Pál: A párt foglya voltam (Budapest, 1988. 152. oldal)}}
 
=== A PRO, az ÁVO, majd az ÁVH élén ===
 
[[1945]] januárjában kinevezték a budapesti rendőrség [[Államvédelmi Hatóság#A PRO|Politikai Rendészeti Osztálya]] vezetőjének. Ezután gyorsan emelkedett, az ÁVO, majd az ÁVH vezetője lett. Vezetése alatt a szervezet súlyos törvénytelenségek, emberiesség elleni bűncselekmények sorozatát követte el. Első dolga volt [[Rákosi Mátyás]] utasítására letartóztatni az őt korábban illegális papírokkal és menedékhellyel ellátó [[Demény Pál (politikus)|Demény Pál]]t, mivel Demény kommunista pártja sikeresebb volt a [[Magyar Kommunista Párt]]nál.
 
{{Idézet 2|''A felszabadulás után én Zuglóban laktam akkor illegálisan. Kimentem a szovjet kocsival Pestújhelyre és akkor ott mindjárt be is szállásoltam magamat a rendőrkapitánynál ''[...]''<!--a Réti Sándornál (név helyesírása tisztázandó)-->. Következő nap vagy az azt követő napon autón megérkezik oda Péter Gábor. Följön azt mondja: "Kérlek, kocsival jöttem, gyere be a pártközpontba, megérkezett [[Gerő Ernő|Gerő]], szeretne veled beszélni." Mondom: "Tegnap üzentem, hogy délután, ma délután ''[...]'' bemegyek a pártközpontba, én is akarok vele beszélni". Mire Péter Gábor: "Nem! Te most gyere velem, feltétlenül!"'' ''Lemegyünk az autóba... gépfegyveres is ült ottan... elöl.'' [...]'' Azt mondja: " Meg kell mondanom, hogy először hozzám jössz."'' [...] ''Andrássy út 60. Felmegyünk a szobájába'' [...] [Péter Gábor]'': "Nézz ide én tudom hogy te okosabb vagy nálam, de én meg ravaszabb vagyok nálad. Te most itt maradsz nálam." ''[Demény]'': "Te, hogy-hogy én itt maradok?" ''[...] [Péter Gábor]'': "Azért mert te mostantól kezdve a párt foglya vagy. Mondom: "Olyan nincsen".'' [Péter]: ''"Akár van, akár nincs, te itt maradsz."''|Kubinyi Ferenc magnetofonfelvétele 1982-ben Demény Pállal}}
 
[[Mindszenty József]] [[bíboros]], aki 1948-tól Budapesten az Andrássy út 60. sz. alatt Péter Gábor foglya is volt, úgy gondolkodott róla:
{{Idézet2|„''Az Andrássy-út 60-nak is megvannak a maga vérszomjas basái. Köztük első helyen Péter Gábor altábornagy áll, az egész terrorszervezet legfőbb vezetője és irányítója.''”|Mindszenty József: ''Emlékirataim'', Negyedik kiadás. Szent István Társulat, Budapest 1989, 234. és 235. old.}}
Péter Gáborról [[Sulyok Dezső]] feljegyzése{{forr}} adott egy rövid pillanatfelvételt. Amikor 1947 telén a nemzetgyűlés nyomásra felfüggesztette a „köztársaság-ellenes összeesküvéssel" vádolt képviselők mentelmi jogát, Péter Gábor személyesen ment értük a [[Parlament]]be. Alig tudta bevárni a pillanatot, amikor az [[Országház]] kapujában lecsaphatott a szerencsétlenekre. Ott verte durván vasra saját kezével a kiadottakat. Sulyok tanúsága szerint az egész idő alatt a kíméletlen, beteges szadista benyomását keltette, aki mérhetetlen élvezettel veti rá magát az áldozataira. A [[Rajk-per]] és [[Rajk László (politikus)|Rajk László]] felakasztása után mondotta róla [[Rákosi Mátyás|Rákosi]]: „''Nem végzett rossz munkát.''"
 
[[Rajk László (politikus)|Rajk László]] kivégzésének napján a [[Magyar Közlöny]]ben megjelent a 9600/1949. sz. rendelet, a kitüntetett ÁVÓ-s tisztek névsorával, mely szerint ''„Péter Gábor rendőr altábornagy a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét kapta meg.”''<ref>{{CitPer|szerző=|szerző2=|cím=Néma tüntetés|alcím=Február 24-én nyitják meg a Terror Házát|periodika=MNO|év=2002|hónap=február|nap=23|évfolyam=|szám=|oldal=|egyéb=|url=http://mno.hu/migr_1834/nema-tuntetes-805571}}{{Halott link|url=http://mno.hu/migr_1834/nema-tuntetes-805571 |date=2019-05 }}</ref>
 
=== Letartóztatásának előzményei, pere, további élete ===
 
[[1952]]-ben leváltották tisztségeiből, kizárták a pártból is, majd [[1953]]. [[január 3.|január 3-án]] este [[Rákosi Mátyás]] villájában tartóztatták le ([[Zinner Tibor]] történésznek később elmondott visszaemlékezése szerint katonásan hátratett kezén egyszer csak bilincs kattant, majd az ablak függönye mögül [[Farkas Mihály (politikus)|Farkas Mihály]] ugrott elő, azt kiáltva: „a játszmának vége!”). Előbb egy ismeretlen helyre, majd a Conti utcai fogházba szállították. 1953. május 25-ig éjjel-nappal bilincsben tartották, amit csak a Szovjetunió egykori budapesti nagykövete, Puskin helyettese, [[Arszenyij Alekszandrovics Tyiskov]] tanácsos látogatásakor, személyes utasítására vettek le róla. Vizsgálati fogsága alatt [[Gerő Ernő]] szintén felkereste a Conti utcai fogházban.<br />
Feleségét, a Rákosi titkárnőjeként dolgozó [[Simon Jolán (pártmunkás)|Simon Jolán]]t ugyancsak őrizetbe vették.
 
Péter Gábor letartóztatásának valódi oka [[Rajk László (politikus)|Rajk László]] vizsgálati fogságának idejére datálódik. Az államvédelem vezetője, és helyettese, [[Szücs Ernő]] ezredes a jelen levő szovjet tanácsadó, {{forr|Mihail Iljics Belkin}} (néha Fjodor Bjelkin) altábornagy beleegyezésével levelet írt [[Viktor Szemjonovics Abakumov]]nak, a szovjet állambiztonsági minisztérium vezetőjének, hogy figyelmeztessék: Rákosi provokációra készül.<ref group="j">{{cite journal|url=http://www.tankonyvtar.hu/historia-1986-056/historia-1986-056-1962|author=Zinner Tibor|title=Az 1962. évi párthatározatról|journal=História|year=1986|issue=056|accessdate=20091026}}</ref><ref group="j">{{cite web|url=http://szabadnet.origo.hu/kommentar/20060707peter.html?pIdx=3|title=Péter Gábor beadványa a börtönben|date=19560710|accessdate=20091026}}{{Halott link|url=http://szabadnet.origo.hu/kommentar/20060707peter.html?pIdx=3 |date=2018-11 }}</ref><ref group="j">{{cite journal|url=http://www.tankonyvtar.hu/historia-1986-056/historia-1986-056-1962|author=Zinner Tibor|title=Az 1962. évi párthatározatról|journal=História|year=1986|issue=056|accessdate=20091026}}</ref>
 
Péter Gábor és társai perét a keleti blokkban 1952 őszén kezdődött [[anticionizmus|anticionista]], [[antiszemitizmus|antiszemita]] perek; a [[leningrádi ügy]], [[orvos-ügy]], a [[csehszlovákia]]i [[Rudolf Slansky]]-per, illetve a [[románok|román]] [[Ana Pauker]] külügyminiszter pere mintájára tervezték és készítették elő. Ugyanebben az időben számos más, zsidó származású [[kommunizmus|kommunista]] vezető [[Vas Zoltán (politikus)|Vas Zoltán]], [[Szirmai István]], [[Kovács István (politikus, 1911–2011)|Kovács István]] is kegyvesztett lett. Letartóztatták a Zsidó Kórház főorvosát, dr. Benedek Lászlót, aki a tervek szerint része lett volna Péter Gábor és társai perének. Néhány hónappal később – [[Raoul Wallenberg]] meggyilkolása, illetve a [[Gestapo|Gestapóval]] való együttműködés képtelen vádjával – őrizetbe vették a hitközség számos vezetőjét; [[Stöckler Lajos]]t, a hitközség elnökét, [[Domonkos Miksa|Domonkos Miksát]], a hitközség főtitkárát, valamint dr. József András hitoktatót és tanfelügyelőt is. Ezek a kezdeti koncepciók a [[szovjetunió]]beli események hatására azonban hamarosan megváltoztak.
 
[[Fájl:Péter Gábor sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Péter Gábor hamvai a [[budapest]]i [[Farkasréti temető]]ben (E-853. fülke).]]
[[Lavrentyij Pavlovics Berija]] és hat társa júniusi letartóztatásával és decemberi kivégzésével [[Rákosi Mátyás|Rákosi]]nak lehetősége nyílt a politikai rendőrség által elkövetett törvénytelenségek felelősségét kizárólagosan Péter Gáborra, és néhány vezető állambiztonsági tisztre hárítani.<ref group="j">{{cite journal|url=http://www.tankonyvtar.hu/historia-1986-056/historia-1986-056-1962|author=Zinner Tibor|title=Az 1962. évi párthatározatról|journal=História|year=1986|issue=056|accessdate=20091025}}</ref> (A magyar-jugoszláv viszony enyhülésének kezdetén, egy [[1955]]-ös [[Budapest XXI. kerülete|csepeli]] gyűlésen már a két ország kapcsolatának korábbi megromlását is Péterék provokációjaként értékelte.<ref group="j">{{cite journal|url=http://www.tankonyvtar.hu/historia-1986-056/historia-1986-056-1962|author=Zinner Tibor|title=Az 1962. évi párthatározatról|journal=História|year=1986|issue=056|accessdate=20091025}}</ref>)
 
Pétert 1954-ben a Katonai Felsőbíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, a Legfelsőbb Bíróság Katonai Tanácsa azonban [[1957]]-ben 4 évre szállította le a büntetést, majd [[1959]] januárjában egyéni kegyelemmel szabadult. Nyugdíjazásáig könyvtárosként dolgozott.
 
== Műve ==
*''Harc a Tito-klikk ellen a kommunista pártok nemzetközi kötelessége'' / Farkas Mihály: ''A jugoszláv hadsereg az angol-amerikai imperialisták hatalmában'' / Péter Gábor: ''Tito-Rankovics Gestapója''; Á.V.H., Bp., 1950
 
== Elismerése ==
 
*[[Kossuth-érdemrend]] (harmadik osztály) (1948)
 
== Emlékezete ==
* [[Faludy György]]: [http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/FALUDY/faludy00002/faludy00586/faludy00586.html Péter Gábor, az ÁVH parancsnoka] – Versek – Digitális Irodalmi Akadémia, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2011. Száz könnyű szonett versciklus – A hozzáférés ideje: 2012. augusztus 24.
* Róla mintázta [[Bacsó Péter]] "Virág elvtársat" [[A tanú (film)|A tanú]] című filmben.<ref>Müller Rolf: Politikai rendőrség a Rákosi-korszakban (Jaffa Kiadó és Kereskedelmi Kft., 2012. {{ISBN|9786155235153}})</ref> Annyi eltéréssel, hogy a filmben Virág elvtárs hobbija az órásmesterség – a szabó szakma említése túl túl direkt lett volna, ezt a kultúrpolitikai vezetés nem engedélyezte. Azonban az 1980-ban közreadott Bacsó Péter-féle kisregényben az éjszakai kihallgatást megelőzően Virág elvtárs már nem órákkal bíbelődik, hanem varrógépen ügyködik.
* Alakja érintőlegesen felbukkan [[Kondor Vilmos]] magyar író ''[[Budapest romokban]]'' és ''[[Budapest novemberben]]'' című bűnügyi regényeiben.
 
==Jegyzetek==
{{jegyzetek|oszlopok=1}}
 
==Források==
* [https://www.youtube.com/watch?v=9q6gwZs4Zi8 Magyar félmúlt - Törvénytelen szocializmus - Ávósok]
*[https://www.gedaechtnisdeslandes.at/orte/action/show/controller/Ort/ort/sallingberg.html Sallingberg] ''Gedächtnis des Landes''
 
*[www.sallingberg.at A település honlapja]
==Külső hivatkozás==
*[http://www.statistik.at/blickgem/gemDetail.do?gemnr=32522&gemnam=Sallingberg 32522 – Sallingberg] ''Statistik Austria''
* {{cite web|url=http://szabadnet.origo.hu/kommentar/20060707peter.html|title=Péter Gábor beadványa a börtönben|date=19560710|accessdate=20091019|archiveurl=https://web.archive.org/web/20060719084158/http://szabadnet.origo.hu/kommentar/20060707peter.html#|archivedate=2006-07-19}}
{{fordítás|de|Sallingberg|oldid=190059880}}
* {{cite web |url=http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/FALUDY/faludy00002/faludy00586/faludy00586.html |title=Faludy György verse Péter Gáborról |date=1991 |accessdate=20101029}}
{{osztrák járás települései}}
 
== További információk ==
{{portál|földrajz}}
* [https://www.youtube.com/watch?v=9q6gwZs4Zi8 Magyar félmúlt - Törvénytelen szocializmus - Ávósok]
* Akadémiai kislexikon. Főszerk. Beck Mihály, Peschka Vilmos. Bp., Akadémiai Kiadó, 1989-1990.
* Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990.
* Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. vezetője Vass Henrik. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1972.
* Magyar és nemzetközi ki kicsoda. Több mint 12 000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Pásztor Antal, Szalay Katalin, Szarvas Krisztina. Bp., Biográf, 1991.
* Óvári József: Kaposvár 1956. A Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács (1956. október 30.) emlékére. Bp., Szerző, 2005.
* Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
* Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
* Müller Rolf: ''Politikai rendőrség a Rákosi-korszakban'' (Jaffa Kiadó és Kereskedelmi Kft., 2012 {{ISBN|9786155235153}})
*Müller Rolf: ''Az erőszak neve: Péter Gábor. Az ÁVH vezetőjének élete''; Jaffa, Bp.,2017
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Zsidóság||politika|}}
 
{{DEFAULTSORT:Péter Gábor}}
[[xKategória:Alsó-Ausztria települései]]
[[xKategória:Bebörtönzött személyek]]
[[xKategória:Magyar könyvtárosok]]
[[xKategória:Magyar rendőrök]]
[[xKategória:Zsidó származású magyarok]]
[[xKategória:KMP-tagok]]
[[xKategória:MKP-tagok]]
[[xKategória:Az MDP korábbi tagjai]]
[[xKategória:Nevet változtatott személyek]]
[[xKategória:1906-ban született személyek]]
[[xKategória:1993-ban elhunyt személyek]]