„Szerkesztő:Hollófernyiges/próbalap2” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{
. | kép =Péter Gábor politikus (crop).jpg
| képaláírás =Péter Gábor 1949. április 25-én
}}
'''Péter Gábor''' (szül. ''Eisenberger Benjámin'', [[Újfehértó]], [[1906]]. [[május 14.]]<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-12583-51186-80?cc=1452460&wc=9273-JWL:40679301,53616001,40725201 Születése bejegyezve újfehértói állami születési akv. 173/1906. folyószáma alatt]</ref> – [[Budapest]], [[1993]]. [[január 23.]]) magyar [[kommunizmus|kommunista]] politikus, az [[Államvédelmi Hatóság|ÁVO, majd az ÁVH]] vezetője volt 1945 és 1952 között. Főszerepet játszott az [[1945]]-ös változásokat követő [[koncepciós per]]ek<ref group="j">{{cite web|url=http://doktori.btk.elte.hu/hist/otvos/disszert.pdf|author=Ötvös István|title=A katonai főperek Magyarországon|date=2007|accessdate=20091025|formatum=pdf|pages=4|archiveurl=https://web.archive.org/web/20131019134107/http://doktori.btk.elte.hu/hist/otvos/disszert.pdf|archivedate=2013-10-19}}</ref> előkészítésében és lebonyolításában, mígnem egy koncepciós perben őt is börtönbüntetésre ítélték.
==
Eisenberger Benjámin 1906. május 14-án született a Szabolcs vármegyei Újfehértón, zsidó családban, Eisenberger Péter szabómester és Metzner Róza gyermekeként. Apai nagyapja, Jakab (aki szintén szabó volt) Ungvárról költözött Újfehértóra, akinek Goldstein Róza nevű feleségétől 1866-ban született meg Péter. A család egy ideig Hajdúböszörményben lakott, majd Eisenberger Péter 1895-ben költözött vissza Újfehértóra, amikor megnősült. Összesen négy gyerekük született: Katalin, Mór (aki egy évesen meghalt), Sámuel és a legkisebb, Benjámin (vagy Benő, ahogyan általában hívták és hivatalos iratokon is sokszor ezt használta).
Öt éves korában, 1911-ben apja betegségébe belehalt, így a z addig is szerény anyagi körülmények között élő család anyagi helyzete nyomorúságosra romlott, anyjuk varrásból tartotta el három gyerekét.
Benjámin az elemi népiskola három osztályát végezte el, a negyediket félbehagyta, hogy szabóinasnak álljon. 1918 novemberében az őszirózsás forradalom hírére Újfehértón is zavargásokra került sor, a tehetősebb polgárok házait kifosztották. 1919 januárjában statáriumot vezettek be, a Tanácsköztársaság megalakulása után pedig helyi munkástanácsokat szerveztek. A szovjethatalom azonban csak egy hónapot ért meg, április 26-án az előrenyomuló román hadsereg megszállta a községet. Benjámin 1919 szeptemberében kezdte el tanulmányait a helyi iparostanonc-iskolában, gyakorlati mestere Goldstein József (feltételezések szerint nagyanyjának a testvére) férfiszabó volt. Mestere sokat verte, az iskolában az első évben több tárgyból megbukott. Bár a második évben javított, 1921 nyarán abbahagyta a tanoncképzőt és felköltözött Kató nővéréhez Budapestre.
==Életrajza==
===A kezdetek===
Eisenberger Péter női szabó és Meczner Róza gyermekeként született [[zsidók|zsidó]] családban. Eredetileg szabómunkás volt, a munkásmozgalomba 1922-ben kapcsolódott be. [[1931]]-ben belépett az illegális [[Kommunisták Magyarországi Pártja|kommunista pártba]]. Részt vett a [[Magyarországi Vörös Segély|Vörös Segély]], és a magyar szakszervezeti ellenzék tevékenységében. 1932-ben a Vörös Segélynek kongresszusa volt Moszkvában, amelyre Péter Gábort küldték ki illegálisan. Minden valószínűség szerint itt szemelték ki a magyarországi kommunista politikai rendőrség vezetőjének: itt szervezhette be az [[Állami Politikai Igazgatóság|OGPU]]. Ezt támasztja alá az az aprólékos gondosság, mellyel hazatérését szervezték: váltott okmányokkal, többszöri átszállással utazott haza.
{{Idézet 2|''Péter Gábort azt én fölszabadulás előtti évekből ismertem, kirándulásokon találkoztam vele, szakszervezetben. Jelentős ember nem volt. A felesége a [[Simon Jolán (pártmunkás)|Simon Jolán]], az, egy derekabb asszony volt. Az a börtönsegélyezésben részt vett és ő volt Rákosinak is a segélyezője. Könyveket ő küldte, kétszer egy évben amikor lehetett csomagot, karácsonykor meg szentistvánkor. Így lett ő rendőrkapitány; a felesége révén. Egy alkalommal, mikor volt ez a '42-es lefogatás akkor én éppen ott voltam a Szigony utca 16-ban a Kun Margiték lakásán ''[...] ''"Manyónak" ismerte mindenki a mozgalomban... úgy volt hogy ottan én egy szemináriumot tartok a kilenckerületiek részére. Csöngetnek, Manyó kimegy, azt mondja: itt van a Gabi ''[...]'' és menedéket kér, mert esetleg őt is lefogják. Na akkor én leküldtem - egy ember volt még csak ott - a kapuba hogy küldje haza az embereket, maradjon itt inkább az Eisenberger.''|Kubinyi Ferenc magnetofonfelvétele [[Demény Pál (politikus)|Demény Pál]]lal}}
1942-től 1945-ig illegalitásban élt. [[1943]]-ban a [[Békepárt (1943)|Békepárt]] vezetőségi tagja lett.
{{Idézet2|''1944 májusában Frolimovics Sándornéhoz, Kun Erzsébethez mentem fel, akik akkor az Árpád fejedelem úton laktak. Frolimovicsné Kun Margit testvére volt, s így nagyon jó ismerősök, barátok. Mentesítő iratokat vittem az asszonynak és a két fiának. <br /> – Itt van éppen a másik szobában Eisenberger, neki is kellenének iratok – mondta az asszony. <br /> – Jó, mondtam, de milyen névre akarod? <br /> – Mindegy - felelte - csak csináld..., de gyorsan. És akkor a szemem megakadt Frolimovicsék két fián, az egyiket Péternek, a másikat Gábornak hívták. ''[...]'' így lett Eisenberger Béniből Péter Gábor.''|Demény Pál: A párt foglya voltam (Budapest, 1988. 152. oldal)}}
=== A PRO, az ÁVO, majd az ÁVH élén ===
[[1945]] januárjában kinevezték a budapesti rendőrség [[Államvédelmi Hatóság#A PRO|Politikai Rendészeti Osztálya]] vezetőjének. Ezután gyorsan emelkedett, az ÁVO, majd az ÁVH vezetője lett. Vezetése alatt a szervezet súlyos törvénytelenségek, emberiesség elleni bűncselekmények sorozatát követte el. Első dolga volt [[Rákosi Mátyás]] utasítására letartóztatni az őt korábban illegális papírokkal és menedékhellyel ellátó [[Demény Pál (politikus)|Demény Pál]]t, mivel Demény kommunista pártja sikeresebb volt a [[Magyar Kommunista Párt]]nál.
{{Idézet 2|''A felszabadulás után én Zuglóban laktam akkor illegálisan. Kimentem a szovjet kocsival Pestújhelyre és akkor ott mindjárt be is szállásoltam magamat a rendőrkapitánynál ''[...]''<!--a Réti Sándornál (név helyesírása tisztázandó)-->. Következő nap vagy az azt követő napon autón megérkezik oda Péter Gábor. Följön azt mondja: "Kérlek, kocsival jöttem, gyere be a pártközpontba, megérkezett [[Gerő Ernő|Gerő]], szeretne veled beszélni." Mondom: "Tegnap üzentem, hogy délután, ma délután ''[...]'' bemegyek a pártközpontba, én is akarok vele beszélni". Mire Péter Gábor: "Nem! Te most gyere velem, feltétlenül!"'' ''Lemegyünk az autóba... gépfegyveres is ült ottan... elöl.'' [...]'' Azt mondja: " Meg kell mondanom, hogy először hozzám jössz."'' [...] ''Andrássy út 60. Felmegyünk a szobájába'' [...] [Péter Gábor]'': "Nézz ide én tudom hogy te okosabb vagy nálam, de én meg ravaszabb vagyok nálad. Te most itt maradsz nálam." ''[Demény]'': "Te, hogy-hogy én itt maradok?" ''[...] [Péter Gábor]'': "Azért mert te mostantól kezdve a párt foglya vagy. Mondom: "Olyan nincsen".'' [Péter]: ''"Akár van, akár nincs, te itt maradsz."''|Kubinyi Ferenc magnetofonfelvétele 1982-ben Demény Pállal}}
[[Mindszenty József]] [[bíboros]], aki 1948-tól Budapesten az Andrássy út 60. sz. alatt Péter Gábor foglya is volt, úgy gondolkodott róla:
{{Idézet2|„''Az Andrássy-út 60-nak is megvannak a maga vérszomjas basái. Köztük első helyen Péter Gábor altábornagy áll, az egész terrorszervezet legfőbb vezetője és irányítója.''”|Mindszenty József: ''Emlékirataim'', Negyedik kiadás. Szent István Társulat, Budapest 1989, 234. és 235. old.}}
Péter Gáborról [[Sulyok Dezső]] feljegyzése{{forr}} adott egy rövid pillanatfelvételt. Amikor 1947 telén a nemzetgyűlés nyomásra felfüggesztette a „köztársaság-ellenes összeesküvéssel" vádolt képviselők mentelmi jogát, Péter Gábor személyesen ment értük a [[Parlament]]be. Alig tudta bevárni a pillanatot, amikor az [[Országház]] kapujában lecsaphatott a szerencsétlenekre. Ott verte durván vasra saját kezével a kiadottakat. Sulyok tanúsága szerint az egész idő alatt a kíméletlen, beteges szadista benyomását keltette, aki mérhetetlen élvezettel veti rá magát az áldozataira. A [[Rajk-per]] és [[Rajk László (politikus)|Rajk László]] felakasztása után mondotta róla [[Rákosi Mátyás|Rákosi]]: „''Nem végzett rossz munkát.''"
[[Rajk László (politikus)|Rajk László]] kivégzésének napján a [[Magyar Közlöny]]ben megjelent a 9600/1949. sz. rendelet, a kitüntetett ÁVÓ-s tisztek névsorával, mely szerint ''„Péter Gábor rendőr altábornagy a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét kapta meg.”''<ref>{{CitPer|szerző=|szerző2=|cím=Néma tüntetés|alcím=Február 24-én nyitják meg a Terror Házát|periodika=MNO|év=2002|hónap=február|nap=23|évfolyam=|szám=|oldal=|egyéb=|url=http://mno.hu/migr_1834/nema-tuntetes-805571}}{{Halott link|url=http://mno.hu/migr_1834/nema-tuntetes-805571 |date=2019-05 }}</ref>
=== Letartóztatásának előzményei, pere, további élete ===
[[1952]]-ben leváltották tisztségeiből, kizárták a pártból is, majd [[1953]]. [[január 3.|január 3-án]] este [[Rákosi Mátyás]] villájában tartóztatták le ([[Zinner Tibor]] történésznek később elmondott visszaemlékezése szerint katonásan hátratett kezén egyszer csak bilincs kattant, majd az ablak függönye mögül [[Farkas Mihály (politikus)|Farkas Mihály]] ugrott elő, azt kiáltva: „a játszmának vége!”). Előbb egy ismeretlen helyre, majd a Conti utcai fogházba szállították. 1953. május 25-ig éjjel-nappal bilincsben tartották, amit csak a Szovjetunió egykori budapesti nagykövete, Puskin helyettese, [[Arszenyij Alekszandrovics Tyiskov]] tanácsos látogatásakor, személyes utasítására vettek le róla. Vizsgálati fogsága alatt [[Gerő Ernő]] szintén felkereste a Conti utcai fogházban.<br />
Feleségét, a Rákosi titkárnőjeként dolgozó [[Simon Jolán (pártmunkás)|Simon Jolán]]t ugyancsak őrizetbe vették.
Péter Gábor letartóztatásának valódi oka [[Rajk László (politikus)|Rajk László]] vizsgálati fogságának idejére datálódik. Az államvédelem vezetője, és helyettese, [[Szücs Ernő]] ezredes a jelen levő szovjet tanácsadó, {{forr|Mihail Iljics Belkin}} (néha Fjodor Bjelkin) altábornagy beleegyezésével levelet írt [[Viktor Szemjonovics Abakumov]]nak, a szovjet állambiztonsági minisztérium vezetőjének, hogy figyelmeztessék: Rákosi provokációra készül.<ref group="j">{{cite journal|url=http://www.tankonyvtar.hu/historia-1986-056/historia-1986-056-1962|author=Zinner Tibor|title=Az 1962. évi párthatározatról|journal=História|year=1986|issue=056|accessdate=20091026}}</ref><ref group="j">{{cite web|url=http://szabadnet.origo.hu/kommentar/20060707peter.html?pIdx=3|title=Péter Gábor beadványa a börtönben|date=19560710|accessdate=20091026}}{{Halott link|url=http://szabadnet.origo.hu/kommentar/20060707peter.html?pIdx=3 |date=2018-11 }}</ref><ref group="j">{{cite journal|url=http://www.tankonyvtar.hu/historia-1986-056/historia-1986-056-1962|author=Zinner Tibor|title=Az 1962. évi párthatározatról|journal=História|year=1986|issue=056|accessdate=20091026}}</ref>
Péter Gábor és társai perét a keleti blokkban 1952 őszén kezdődött [[anticionizmus|anticionista]], [[antiszemitizmus|antiszemita]] perek; a [[leningrádi ügy]], [[orvos-ügy]], a [[csehszlovákia]]i [[Rudolf Slansky]]-per, illetve a [[románok|román]] [[Ana Pauker]] külügyminiszter pere mintájára tervezték és készítették elő. Ugyanebben az időben számos más, zsidó származású [[kommunizmus|kommunista]] vezető [[Vas Zoltán (politikus)|Vas Zoltán]], [[Szirmai István]], [[Kovács István (politikus, 1911–2011)|Kovács István]] is kegyvesztett lett. Letartóztatták a Zsidó Kórház főorvosát, dr. Benedek Lászlót, aki a tervek szerint része lett volna Péter Gábor és társai perének. Néhány hónappal később – [[Raoul Wallenberg]] meggyilkolása, illetve a [[Gestapo|Gestapóval]] való együttműködés képtelen vádjával – őrizetbe vették a hitközség számos vezetőjét; [[Stöckler Lajos]]t, a hitközség elnökét, [[Domonkos Miksa|Domonkos Miksát]], a hitközség főtitkárát, valamint dr. József András hitoktatót és tanfelügyelőt is. Ezek a kezdeti koncepciók a [[szovjetunió]]beli események hatására azonban hamarosan megváltoztak.
[[Fájl:Péter Gábor sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Péter Gábor hamvai a [[budapest]]i [[Farkasréti temető]]ben (E-853. fülke).]]
[[Lavrentyij Pavlovics Berija]] és hat társa júniusi letartóztatásával és decemberi kivégzésével [[Rákosi Mátyás|Rákosi]]nak lehetősége nyílt a politikai rendőrség által elkövetett törvénytelenségek felelősségét kizárólagosan Péter Gáborra, és néhány vezető állambiztonsági tisztre hárítani.<ref group="j">{{cite journal|url=http://www.tankonyvtar.hu/historia-1986-056/historia-1986-056-1962|author=Zinner Tibor|title=Az 1962. évi párthatározatról|journal=História|year=1986|issue=056|accessdate=20091025}}</ref> (A magyar-jugoszláv viszony enyhülésének kezdetén, egy [[1955]]-ös [[Budapest XXI. kerülete|csepeli]] gyűlésen már a két ország kapcsolatának korábbi megromlását is Péterék provokációjaként értékelte.<ref group="j">{{cite journal|url=http://www.tankonyvtar.hu/historia-1986-056/historia-1986-056-1962|author=Zinner Tibor|title=Az 1962. évi párthatározatról|journal=História|year=1986|issue=056|accessdate=20091025}}</ref>)
Pétert 1954-ben a Katonai Felsőbíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, a Legfelsőbb Bíróság Katonai Tanácsa azonban [[1957]]-ben 4 évre szállította le a büntetést, majd [[1959]] januárjában egyéni kegyelemmel szabadult. Nyugdíjazásáig könyvtárosként dolgozott.
== Műve ==
*''Harc a Tito-klikk ellen a kommunista pártok nemzetközi kötelessége'' / Farkas Mihály: ''A jugoszláv hadsereg az angol-amerikai imperialisták hatalmában'' / Péter Gábor: ''Tito-Rankovics Gestapója''; Á.V.H., Bp., 1950
== Elismerése ==
*[[Kossuth-érdemrend]] (harmadik osztály) (1948)
== Emlékezete ==
* [[Faludy György]]: [http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/FALUDY/faludy00002/faludy00586/faludy00586.html Péter Gábor, az ÁVH parancsnoka] – Versek – Digitális Irodalmi Akadémia, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2011. Száz könnyű szonett versciklus – A hozzáférés ideje: 2012. augusztus 24.
* Róla mintázta [[Bacsó Péter]] "Virág elvtársat" [[A tanú (film)|A tanú]] című filmben.<ref>Müller Rolf: Politikai rendőrség a Rákosi-korszakban (Jaffa Kiadó és Kereskedelmi Kft., 2012. {{ISBN|9786155235153}})</ref> Annyi eltéréssel, hogy a filmben Virág elvtárs hobbija az órásmesterség – a szabó szakma említése túl túl direkt lett volna, ezt a kultúrpolitikai vezetés nem engedélyezte. Azonban az 1980-ban közreadott Bacsó Péter-féle kisregényben az éjszakai kihallgatást megelőzően Virág elvtárs már nem órákkal bíbelődik, hanem varrógépen ügyködik.
* Alakja érintőlegesen felbukkan [[Kondor Vilmos]] magyar író ''[[Budapest romokban]]'' és ''[[Budapest novemberben]]'' című bűnügyi regényeiben.
==Jegyzetek==
{{jegyzetek|oszlopok=1}}
==Források==
* [https://www.youtube.com/watch?v=9q6gwZs4Zi8 Magyar félmúlt - Törvénytelen szocializmus - Ávósok]
==Külső hivatkozás==
* {{cite web|url=http://szabadnet.origo.hu/kommentar/20060707peter.html|title=Péter Gábor beadványa a börtönben|date=19560710|accessdate=20091019|archiveurl=https://web.archive.org/web/20060719084158/http://szabadnet.origo.hu/kommentar/20060707peter.html#|archivedate=2006-07-19}}
* {{cite web |url=http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/FALUDY/faludy00002/faludy00586/faludy00586.html |title=Faludy György verse Péter Gáborról |date=1991 |accessdate=20101029}}
== További információk ==
* [https://www.youtube.com/watch?v=9q6gwZs4Zi8 Magyar félmúlt - Törvénytelen szocializmus - Ávósok]
* Akadémiai kislexikon. Főszerk. Beck Mihály, Peschka Vilmos. Bp., Akadémiai Kiadó, 1989-1990.
* Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990.
* Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. vezetője Vass Henrik. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1972.
* Magyar és nemzetközi ki kicsoda. Több mint 12 000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Pásztor Antal, Szalay Katalin, Szarvas Krisztina. Bp., Biográf, 1991.
* Óvári József: Kaposvár 1956. A Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács (1956. október 30.) emlékére. Bp., Szerző, 2005.
* Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
* Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
* Müller Rolf: ''Politikai rendőrség a Rákosi-korszakban'' (Jaffa Kiadó és Kereskedelmi Kft., 2012 {{ISBN|9786155235153}})
*Müller Rolf: ''Az erőszak neve: Péter Gábor. Az ÁVH vezetőjének élete''; Jaffa, Bp.,2017
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Zsidóság||politika|}}
{{DEFAULTSORT:Péter Gábor}}
[[xKategória:Bebörtönzött személyek]]
[[xKategória:Magyar könyvtárosok]]
[[xKategória:Magyar rendőrök]]
[[xKategória:Zsidó származású magyarok]]
[[xKategória:KMP-tagok]]
[[xKategória:MKP-tagok]]
[[xKategória:Az MDP korábbi tagjai]]
[[xKategória:Nevet változtatott személyek]]
[[xKategória:1906-ban született személyek]]
[[xKategória:1993-ban elhunyt személyek]]
|