„Ókori egyiptomi építészet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
az első ismert festmény |
Kapcsolódó cikkek |
||
243. sor:
Az épületegyüttesek hatását (monumentalitását) fokozzák a közöttük, illetve bennük elhelyezett hatalmas, nyugodt tartású, stilizáltan formázott szobrok, amelyek építészeti alkalmazása a görög művészetre is erőteljesen hatott. A frontális jellegű szobrok még csak elölnézetből nyújtanak teljes értékű élményt. A merev, a hagyományokban szigorúan rögzített testtartással élénk kontrasztban áll a szemek élénk pillantása.
Az Óbirodalom korától a síremlékek előtt a bejárat (álbejárat) két oldalán felállított [[sztélé]]ken örökítették meg az elhunyt alakját és fontosabb tetteit (MűvLex).
== Történeti áttekintés ==
354 ⟶ 356 sor:
A sírok falát néha gyékénnyel vonták be, egyes síroknál cölöpökön nyugvó lefedést is készítettek a holttest fölé. Különös temetkezési rítus figyelhető meg egy női sírban, ahol a fej helyére edényt tettek. A gazdag sírmellékletekből kiderül, hogy edényeiket többnyire díszítették.<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/E/Egyiptom.html Magyar Katolikus Lexikon > E > Egyiptom ]</ref> A vallás korai történetének fontos emlékei az állattemetkezések. Nem egyszerűen elföldelték a leölt vagy elhullott állatokat, hanem tervszerűen utánozták az emberi temetkezéseket. Ezekben a szarvasmarha-, illetve juh- (vagy kecske-) sírokban a tetemeket gyékénybe csavarták.
A síremlékek bejárata előtt rendszeresítették a [[sztélé]]ket. Kiemelkedő emlék az ún. [[Kígyókirály (Egyiptom)|Kígyókirály]] sztéléje kiegyensúlyozott kompozíciójával, finom és biztos vonalvezetésével (MűvLex, p. 594.). Kevés nagyplasztika maradt meg, köztük (a kor a végéről) a két legrégibb királyszobor (egyiket mészkőből, a másikat palából faragták).
Az ezt követő [[Nagada-kultúra]] több új elemet hoztak be. A [[Nagada I]] (''amrai kultúra'', i.e. 4400-3500) kisebb területre korlátozódott. A nagyobb kiterjedésű [[Nagada II]] (más néven: ''gerzei kultúra'') időszaka i.e. 3500-3200, a [[Nagada III]]-é kb. i.e. 3200–3000.
364 ⟶ 368 sor:
Az [[ókori Egyiptom]] időben első ismert templomegyüttese az ókori [[Nehen]] város szent körzete.
{{fő|hierakónpoliszi templom}}
380 ⟶ 383 sor:
Az építészettörténet korbeosztása itt nem egyezik a kor történelmi szakaszolásával: a [[III. dinasztia]] idejét (kb. i. e. 2700–2625) a történészek már az Óbirodalomhoz sorolják, építészetileg viszont még a korai dinasztiákhoz (a [[thiniszi kor]] építészetéhez) áll közelebb.
A sírokat, síregyütteseket a leggyakrabban még barlangszerűen a sziklába (főleg [[homokkő]]be) vájták. A felszíni építményeken uralkodóvá és sokáig az egyiptomi építészet megkülönböztető sajátosságává vált a faragott kőből építkezés. Az első [[nekropolisz|sírváros]]ok még az elhunytak túlvilági életének szimbolikus színhelyei voltak a valódi városokra emlékeztető megoldásokkal. Az [[1. dinasztia|1]]-[[2. dinasztia|2. dinasztia]] fáraói még masztabákba temetkeztek. A [[piramis]]ba temetkezés a 3. dinasztiától vált szokássá; ezzel párhuzamosan a [[masztaba]] a fáraóval együtt a [[sírváros]]ba temetett előkelők temetkezőhelyévé vált. A bejárat előtt álló [[sztélék]] még többnyire elnagyoltak, durván megmunkáltak; rajtuk többnyire csak a halott alakját, neveit és címeit tüntették fel (MűvLex).
A kor jellegességének számít néhány olyan építészeti megoldás (falazó anyagok és a falak kiképzésének egyes módjai), amelyek az egyiptomi építészet későbbi időszakaiból nem ismeretesek — a legtöbb kutató ezeket pontosabban meg nem határozott „idegen” eredetűnek tekinti.
406 ⟶ 409 sor:
[[Fájl:Great Pyramid of Cheops-Gizeh32.jpg|thumb|right|222px|]]
Ebben az időszakban vált egységessé a Nílus-völgy építészete, de az épületek közül jóformán csak a fáraók [[piramis]]ai és mellettük a rokonok, főhivatalnokok számára engedélyezett [[masztaba|masztabák]] (kisebb síremlékek) maradtak fenn. A templomépítészet önálló ágazataként az [[V. dinasztia]] idején jelentek meg a [[naptemplom]]ok. A épületek fő díszei az oszlopok voltak, amelyek gondosan kidolgozott fejezetei között a lótusz- és a papiruszfejezet dominált (MűvLex, p. 595.).
{{fő|egyiptomi templomépítészet}}
==== Síremlékek ====
A legismertebbek a mai [[Kairó]]tól a [[Fajjúm-oázis]]ig, 70 km hosszan húzódó sírmező építményei. A piramisokhoz külső előcsarnok társult; bennük folyosókat és sírkamrát alakítottak ki. A piramist és a körülötte álló masztabákat zárt fallal vették körül. Ezek a sírvárosok az előző szakasztól eltérően már nem lakóhelyek
{{fő|piramiskörzet}}
553 ⟶ 557 sor:
Ebben az időszakban váltotta fel egyes épületekben a szintkülönbségek áthidalására korábban használt rámpát a belső [[lépcső]].
== Kapcsolódó cikkek ==
* [[fáraó masztabája]]
== Jegyzetek ==
| |||