„Exon” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Gene.png|jobbra|bélyegkép|270px]] Az '''exonok''' a [[DNS (biológia)Dezoxiribonukleinsav|DNS]] olyan régiói, melyek nem vágódnak ki az [[Hírvivő RNS|mRNS]]-ből, melyek a [[gén]] által termeltetett [[fehérje]] részegységeit kódolják. A kifejezést először [[Walter Gilbert]] használta [[1978]]-ban. A [[genom]]nak az exonokat tartalmazó részeit együtt [[exom]]nak nevezik.

Számos [[gén]]bengénben mindegyik '''exon''' része az [[open reading frame]]-nek (ORF), mely a teljes [[fehérje|fehérjének]] egy bizonyos alegységét kódolja. Azonban az exon szót gyakran, hibásan, csak a kódoló régiókra használják, pedig több nem kódoló szakaszt tartalmazó exon is ismert a humán [[humán genom]]ban.

Az ábra egy heterogén nukleáris RNS-t (hnRNS-t) mutat, amely nem szerkesztett [[mRNS]] transzkriptumként vagy más néven pre-mRNS-ként fogható fel. Ez egy olyan RNS, ami a [[DNS (biológia)|DNS]]-ről íródott át és még semmilyen érett mRNS-sé alakító változtatás nem ment végbe rajta. Az exon tartalmazhat [[aminosavaminosavak]]akatat kódoló (piros) és aminosavvá át nem írt – ún. UTR=untranslated region –(szürke) szekvenciákat. A nem használt, nem kódoló [[intron]]ok (kék) már ki lettek vágva a [[splicing]] mechanizmus során, így az exonok összekapcsolódhattak, hogy létrehozzák az érett mRNS-t. Az 5' és 3' vég jelölések segítenek tájékozódni a szekvencián, illetve megkülönböztetni a nem transzlálódó régiókat.

A nem transzlálódó, azaz a [[fehérje]]szintézisben nem részt vevő régióknak fontos szerepük van a [[transzláció]] szabályozásában, a transzkriptum (az [[Ribonukleinsav|RNS]]) fél-életidejének meghatározásában. Sőt azonos [[gén]]rőlgénről átírt [[mRNS]]-ek exon szerkezete sem minden esetben azonos, hiszen az [[alternatív splicing]] itt is kulcsszerepet játszik.