„Gemma (ékkő)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
L. előző indoklásom. A "féldrágakő megtévesztő megnevezése az egyébként drágakő minőségű köveknek! |
Rita (vitalap | szerkesztései) a kékítés |
||
6. sor:
Az ókor korai szakaszában, már a prehellén időktől ismert volt. [[Asszíria|Asszíriából]] hengeres kiképzésűek, [[Ókori Egyiptom|Egyiptomból]] erősen domború kámeák (''szkarabaiosz/scarabeus'' ékkövek) ismertek. Ez utóbbi kámeatípus az [[etruszkok]]nál is előkerült. Kifejezetten ékkőnek tekinthetők egyes [[mükéné]]i leletek. Alapvetően nem díszítőelem, hanem használati tárgy, mivel a vésett felület alkalmas volt nyomatok készítésére, azaz pecsételésre. A görögök szintén használati tárgyként állították elő, pecsétgyűrűkbe foglalták, foglalatban nyakba akasztották. Így vált alkalmassá viasztáblás szerződések hitelesítésére. A későbbiekben egyre inkább dísszé és ékszerré vált. A homorú és domború ékkövek (intaglio és kámea) felhasználási köre is a görögök idején kezdett elválni egymástól. A kámeák inkább gyűrűbe kerültek, az intagliókat akasztották nyakba, vagy varrták ruhára. Sokat nem foglalatba helyeztek, hanem egyszerűen átfúrtak, és így felkötve viselték. A római korra általános díszítmény lett, mindenféle ruhadarabra és használati tárgyra rátették. A [[4. század]]tól egyre kevesebbszer találkozhatunk vele. Ismertek egyedi kidolgozású, művészi igényességgel kidolgozott ékkövek is, ezek közül a leghíresebbek a [[Gemma Augustea]] és a [[Gemma Tiberiana]].
Az ékkövek változatos méretűek és anyagúak. Gyakorlatilag minden drágakőből készítették, de keményebbekből ([[Korund|zafír]], [[Korund|rubin]], [[smaragd]]) vagy nagyon puhából ([[opál]]) ritkábban. Leggyakoribb a [[hegyikristály]], [[ametiszt]], [[jáspis]], [[kalcedon]] és [[onyx]]. Nagyon gyakori az üvegpaszta használata is. Méretük felső határát a kő mérete határozta meg. Alsó határa 5–6 mm körüli. A [[Gemma Plotina]] 6 mm-es átmérővel teljes portrét ábrázol. Alakjuk is változatos, bár a leggyakoribb a szabályosan kerek vagy ovális forma. Az apró kövek vésése nagy szakértelmet igényelt, mégis kevés drágakővésnök neve maradt fenn. Ezek közt van [[Püthagorasz]] atyja, [[Mnészarkhosz]], [[III. Alexandrosz makedón király|III. Alexandrosz]] vésnöke ''(gemmarius)'', [[Pürgotelész]], vagy [[Augustus római császár|Augustus]] korában [[Dioszkuridész (gemmavésnök)|Dioszkuridész]] (mindkettőjükről [[Caius Plinius Secundus|idősebb Plinius]] tudósít).
==Források==
| |||