Az '''újkor''' azt a [[Történelmi korszakok|történelmi korszakot]] jelöli, amely a hagyományos európai történelemszemléletben a [[középkor]] után következik a [[Leonardo Bruni]] által [[1442]]-ben a Historiarum Florentini populi libri XII című sorozatában definíciószerűen megalkotott hármas rendszer alapján. KezdeténekSzimbolikus számoskezdetének elfogadottszámos dátuma van, az illetveamerikai Amerikatörténetírás felfedezéséhezelőszeretettel teszi például a Karibi térség Kolumbusz által felfedezésének évéhez, ([[1492]])-höz. Szellemileg már a 15. század előtt megalapozódott és a XV. század elejére, a portugál Tengerész Henrik fellépésével beindította az új világrendet, a felfedezések kötöttékkorát. Az egyes nemzetek történetírói gyakran a saját történelmük korszakhatárához igazították a középkor végét, így például az angoloknál előfordul, hogy [[bosworthi csata]] dátumától ([[1485]]) számítják az újkor kezdetét, míg a magyar történetírás a [[mohácsi csata]]vesztésnél ([[1526]]) jelöli ki a határt.<ref>{{cite book | author = Klaniczay Gábor | authorlink = Klaniczay Gábor | chapter = Bevezető gondolatok az európai középkorról | title = Európa ezer éve | publisher = Osiris | location = Budapest | year = 2004| series = I. kötet | pages = 14-15 | url = http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_520_europa_ezer_eve/ch01.html | accessdate = 2017-12-28}}</ref>
Az újkor első átmeneti szakasza a [[korai újkor]]. Az ezt követő és máig tartó szakasz a modern kor – bár e kifejezést a szakirodalom gyakran az egész újkor szinonimájaként is használja.
