|
----
*[[Wikipédia:Átírás/Átírást igénylő nyelvek országonként]] ([[WP:NEMLATIN]])
==Az úgynevezett népszerűsítő átírás elleni közkeletű érvek és cáfolataik==
Idegen írásrendszerű nyelvekből származó szavak átírásánál gyakran felmerül, hogy – akár általánosságban, akár csak az adott esetre alkalmazva – nem célszerű a népszerűsítő/akadémiai átírást követni. Ennek az oka valószínűleg az, hogy sok téma művelői nem ismerik az átírásra vonatkozó szabályokat, valószínűleg az átírásról szóló akadémiai szabályozásról sem hallottak, ezért felettébb szokatlannak találják a gyakorlatban. Mégis sok érv szól a népszerűsítő átírás mellett – illetve sok érv szól az idegen, többnyire nyugati, angolszász hagyományokat követő, illetve a tudományos átírások elsősége ellenében.
{| {{széptáblázat}}
!width=40%| Érv a népszerűsítő átírással szemben
!width=60%| Cáfolat
|-
| valign="top" | ''Az angolos Hepburn a nemzetközileg elfogadott rendszer a japán nevek leírására. Úgy is mondhatnánk, a japán nyelv ezáltal válik latin betűs írássá is.''
| valign="top" | A Hepburn az angol nyelvhez igazítva próbálja minél jobban leírni a japán szavak kiejtését, ami sok félreértéshez is vezet (l. ''kyokushin'' közkeletű ejtése ''kiokusin''ként, vagy ''Tōkyō'' torzulása ''Tokió''vá). Az angol betűkészlet (nem is beszélve a hangkészletről!) eltér a magyartól, nem minden magyarul beszélő számára egyértelmű az angolos Hepburnben átírt hangok kiejtése. A népszerűsítő átírás lényege éppen ez: a magyarul beszélő számára egyértelművé tenni, hogyan olvasandó ki a szó.
|-
| valign="top" | ''A Hepburn praktikusabb, mivel sokkal több információt találunk a keresőben, ha az angolos alakot írjuk be, mintha a magyarost.''
| valign="top" | Sokkal több információt találunk a keresőbe ''carrot''ot, mint ''répá''t írva, magyarul: igen, általában elmondható, hogy magyar szavakat írva a keresőbe többnyire csak magyar találatokra számíthatunk… Igyekszünk mindig minél több variánst megadni, amivel megkönnyítjük a keresést, ez a praktikus megoldás ilyenkor, nem pedig a népszerűsítő átírás feladása. Az átírások egymás mellett léteznek, nem egymás ellenére, arról nem is beszélve, hogy a magyar nyelven írott szak- és népszerűsítő irodalom jó része is a magyaros átírást követi, ez tehát egy közös megkülönböztető vonás. Valójában igen érdekes ötlet a magyar helyesíráson a nemzetközi gyakorlatot számonkérni, mintha létezne egy nyelv helyesírásával kapcsolatban nemzetközi gyakorlat, és mintha az angol vagy a francia átírás nem kizárólag egyetlen nyelv szempontjainak figyelembevételével készült volna…
|-
| valign="top" | ''A magyaros átírás nem hű az eredeti japán kiejtéshez. Amit hosszú ''ó''-val jelöl, az valójában egy ''ou'' diftongus, a ''c'' betűvel jelölt hang pedig sokkal közelebb áll a ''tsz''-hez, így a magyaros, az eredeti Hepburnnel szemben, még torzít is.''
| valign="top" | Az ''o'' után álló ''u'' hiragana, leszámítva azt az esetet, amikor a két hang kandzsi határán áll, az ''o'' hangzó hosszú ejtését jelöli (példa: [http://www.saiga-jp.com/cgi-bin/dic.cgi?m=search&sc=0&f=0&j=arigatou&g=&e=&s=&rt=0&start=1 az ''arigató'' szó és kiejtése]). A [[:en:voiceless alveolar affricate|''c''-vel jelölt hang]] megfelel a magyar ''c'' mássalhangzónak (példa: [http://www.saiga-jp.com/cgi-bin/dic.cgi?m=search&sc=0&f=0&j=motsu&g=&e=&s=&rt=0&start=1 a ''mocu'' szó és kiejtése]).
|-
| valign="top" | ''A magyaros, bár pontos, mégsem autentikus. Ezeknek a szavaknak, neveknek angolos Hepburn alakjukban van kvázi értelmük, más formában téves asszociációkra vezet, akár komolytalannak is tűnik.''
| valign="top" | A japán szavak japánul autentikusak, nem angolos átiratukban. Az angolos Hepburn az angolul beszélők számára készült, éppen úgy, ahogy a magyaros átírás a magyarul beszélőknek.
|-
| valign="top" | ''Ez a japán szó nem is tekinthető igazából japánnak, sokkal inkább angol, hiszen angolos alakjában, angol nyelvterületről került a magyar nyelvbe.''
| valign="top" | Egyértelműen látszik róla, hogy japán szó, ezért nincs okunk másképp kezelni.
|-
| valign="top" | ''Ez a szó, bár japán, a magyar nyelvben gyakorlatilag angolos alakjában honosodott meg, hiszen az egész szubkultúra így használja.''
| valign="top" | A szubkultúra művelői hajlamosak megfeledkezni arról, hogy az átírás ''két'' nyelv közt történik, tehát a célnyelv, a magyar nyelv átírási elvei, ezek háttere ugyanolyan fontos egy megfelelő átírási rendszer kialakításakor, mint amennyire a forrásnyelv sajátosságai lényegesek. Másfelől amúgy sem ritka a szaknyelveknél, hogy saját típushibáik alakulnak ki (pl. jogászoknál a Csupa Nagybetűzés, orvosoknál a latinos írásmód még a legközönségesebb betegségekre is stb.), de ilyen alapon az autószerelőknek is lehetne saját helyesírásuk, ahol a „karburátort” négy „k”-val írják, meg minden szakmának külön, és a helyesírás mint egységes normarendszer értelmét vesztené.
|}<!-- a táblázat nyugodtan bővíthető!! -->
==További információk==
|
