Wikipédia

„Népbíróságok Magyarországon” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Veszely (vitalap | szerkesztései)
306 szerkesztés
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 795 szerkesztés
z-> k
1. sor:
A '''magyar népbíróságokat''' [[1945]]-ben hozták létre, azzal a céllal, hogy a győztesek ítéleteikkel felelősségre vonják a [[második világháború]] idején általuk háborús és népellenes bűnöknek minősített cselekmények valódi vagy vélt elkövetőit. [[1950]]-ig működtek, de a már látókörükbe került elkövetőkdelikvensek figyelése és, zaklatása és további elkövetők felkutatása azonban ezután is folytatódott, egészen az [[1970-es évek]]ig.
 
Ilyen bíróságok több [[európa]]i országban működtek ebben az időszakban, amelyeket korábban a [[Wehrmacht|német hadsereg]] és [[tengelyhatalmak|szövetségesei]] megszálltak (de népbíróság ''Volksgerichthof'' néven a [[Harmadik Birodalom]]ban is működött). A magyar népbíróságok, bár kezdetben eredeti céljukat követték, más, [[Szovjetunió|szovjetek]] megszállta országok hasonló bíróságaihoz hasonlóan, idővel, a kommunista párt eszközeivé váltak a politikai ellenfeleikkel szembeni leszámolásban.
 
A népbírósági ítélettel kivégzettek között volt magyar [[zsidók]] halálba küldésében – a vád szerint – főszerepet játszó [[Sztójay Döme]], [[Szálasi Ferenc]], [[Imrédy Béla]], [[Bárdossy László]], [[Endre László]], [[Baky László]] és [[Ferenczy László (csendőrtiszt)|Ferenczy László]], de a kommunista [[Rajk László (politikus)|Rajk László]] is. A főbűnösök perei mellett tömegesek voltak a [[nyilasok|nyilas párttagok]], a szomszédjukat (abban az időszakban) feljelentők, a [[zsidók]]tólzsidóktól elvett vagyontárgyakban részesedők elleni perek. Számos nagy politikai jelentőséggel bíró [[koncepciós per]]t is a népbíróságok bonyolítottak.
 
==Felállításuk==
A dálnoki [[Dálnoki Miklós Béla]] vezette, [[Debrecen]]ben felállított [[Ideiglenes Nemzeti Kormány]] már [[1944]]. [[december 22.|december 22-én]] nyilatkozatban vállalta, hogy bíróság elé állítja a háborús és népellenes bűnösöket, illetve ha bűneiket más országban követték el, akkor kiadja őket. A nyilatkozatot a [[Szovjetunió]]val [[1945]]. [[január 20.|január 20-án]] aláírt fegyverszüneti egyezményben megerősítették. A kormány [[január 25.|január 25-én]] már meg is tárgyalta az erről szóló rendelettervezetet. A cél a kész rendelet bevezető része szerint az volt, hogy ''„akik a magyar népet ért történelmi katasztrófa okozói, illetve részesei voltak, mielőbb elnyerjék büntetésüket”''.
 
A kész rendeletet 81/1945. M. E. számon [[február 5.|február 5-én]] hirdették ki. Ekkor azonban a népbíróságok ténylegesen már működtek. A [[Budapesti Nemzeti Bizottság]] már január végén döntött a Budapesti Népbíróság felállításáról. A Néptörvényszéknek nevezett testület elnökévé [[1945]]. [[január 30.|január 30-ával]] [[Major Ákos]]t nevezték ki, a következő nap pedig Szabó Ferenc lett a népbíróság ügyésze. Február 3-án, tehát a rendelet kihirdetése előtt a Major Ákos vezette tanács már ítéletet is hirdetett. (Rotyis Péter tartalékos főtörzsőrmester és Szívós Sándor tartalékos szakaszvezető ügyében, akiket 124 rendbeli gyilkossággal vádoltak a 401. számú különleges munkásszázad tagjainak sérelmére. Már másnap mindkettejüket nyilvánosan felakasztották, az [[Oktogon]]on).
17. sor:
 
==Jogszabályi háttér==
A népbíróságok intézményét az eredeti elképzelés szerint addig kívánták fenntartani, amíg meg nem születik az ''esküdtbíráskodás''t szabályozó törvényi háttér. A felállításukról szóló rendeletet az 1440/1945. M. E. rendelettel áprilisban módosították, majd [[1945]]. [[szeptember 16.|szeptember 16-i]] hatállyal törvényerőre emelték az 1945. évi VII. törvényben.
 
Az eredeti célokat Soós Mihály történész szerint [[1946]] márciusáig követték. A kommunisták leszámoló eszközévé a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946. évi VII. tc. értelmében az ítélőtáblák székhelyén felállított külön tanácsok tették – írta Soós Mihály.
 
A háborús„háborús és népellenes bűnökbűnök” elkövetőinek felkutatását ugyanakkor a kezdettől a kommunisták ellenőrzése alatt álló rendészeti szervek végezték (de Major egy írása szerint vádemelési indítványaik alig felében emeltek ténylegesen vádat a népügyészségek.<ref>[http://www.c3.hu/scripta/beszelo/99/11/10pala.htm Palasik Mária: „Üstökön ragadni a reakciót”]</ref>).
 
A népbíróságok hatásköre az eredeti rendelet szerint kiterjedt polgári egyénekre, fegyveres testületek tagjaira, miniszterekre és állampolgárságtól függetlenül a Magyarországon elfogottakra és a magyar államnak kiadott személyekre. Népbíróság elé állítható volt az is, aki háborús és népellenes bűncselekménnyel összefüggésben követett el bűncselekményt, például gyújtogatást, közegészség elleni bűncselekményt, vagyonrongálást. A rendelet lehetővé tette, hogy halálra ítéljék azokat, akik a bűncselekmény elkövetésekor már betöltötték a 16. életévüket (a nyilasterrorban sok fiatal vett részt).
36. sor:
Sokszor olyan bírók hoztak ítéletet, akiknek nem volt megfelelő a végzettségük ehhez. Az ítélkezés hisztérikus légkörben folyt. [[Szálasi Ferenc]] egykori nemzetvezetőt még azelőtt kivégezték, hogy [[kegyelem (jog)|kegyelmi]] kérvényét megtárgyalták volna.<ref>[https://magyarhang.org/kultura/idogep/2019/05/19/szalasieknal-biztosak-voltak-a-koztarsasagi-elnok-donteseben-meg-sem-vartak-a-kerveny-elbiralasat/ Meg sem várták a kegyelmi kérvény elbírálását Szálasiék kivégzésénél] – Magyar Hang.org, 2019. május 19</ref>
 
A [[Volksbund]] tagjai, a [[Waffen-SS]]-be besorozott [[magyarországi németek|németek]] automatikusan potenciális háborús bűnösnek számítottak, ugyanígy a [[Szálasi-kormány|Szálasi-rezsim]] hivatalnokainak jelentős része is. Előfordult, hogy megvertek és hamis vallomásra kényszerítettek vádlottakat, a [[HorthyMagyarország Miklós1919–1945 (kormányzó)között|Horthy-rendszert]]-rendszert egészében elítélni igyekvő [[kommunista]] sajtó és politikusok pedig ezen törekvésüket támogatandó, nemegyszer nyomást gyakoroltak a bíróságokra. Levéltári irat őrzi például a párthatározatot arról, mit hirdessen ki másodfokú ítéletében a [[Népbíróságok Országos Tanácsa]] a [[Mindszenty József]] bíboros elleni eljárásban [[1948]]-ban.<ref>[http://nol.hu/cikk/366666/ Vérbírák sztahanovistái] – Népszabadság, 2008. június 15.</ref>
 
==Statisztikák==
43. sor:
[[1945]] és [[1949]] között Soós Mihály kutatásai szerint 59&nbsp;429 fő került a népbíróságok elé és 55&nbsp;322 fő ügye le is zárult. A népbíróságok 26&nbsp;997 főt elítéltek, 14&nbsp;727 főt felmentettek, 12&nbsp;644 fő ügye pedig más módon zárult.
 
A legfontosabb ügyekben eljáró Budapesti Népbíróság statisztikái szerint 1945-1946-ban 202 főt, [[1947]]-ben 33-at ítéltek halálra. [[1945]] és [[1947]] közt 127 főt végeztek ki, [[1948]]-ban 33-at. [[Szakács Sándor (történész)|Szakács Sándor]] és [[Zinner Tibor]] adatai szerint<ref>[http://www.magyarholokauszt.hu/mh011190.html magyarholokauszt.hu]</ref> a népbíróságok 477 [[halálbüntetés|halálos ítélet]]et hoztak és ténylegesen összesen 189 embert végeztek ki, ítéletük alapján.
 
[[1950]]. [[február 1.|február 1-jén]] 13&nbsp;128 fő volt letartóztató-intézetekben, közülük 2561-et ítéltek el háborús, illetve népellenes bűncselekményekért.
 
==A tevékenység lezárása==
A 25 népbíróságból 15 [[1948]] januárjára már befejezte működését. A Budapesti Népbíróság [[1949]]. [[október 31.|október 31-éig]], az utolsó népbíróság [[Szeged]]en, [[1950]]. [[április 1.|április 1-jéig]] ítélkezett.
 
==Iratanyaguk==
64. sor:
* Soós Mihály: [https://web.archive.org/web/20120208121730/http://www.abtl.hu/html/hu/iratok/soos_haborus.html A háborús és népellenes bűntettek perei feltárásának forrásai a Történeti Levéltárban]
*[http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&type=content&chapter=2_3_6 Felelősségre vonás, megtorlás] – Holokausztmagyarorszagon.hu
*[https://web.archive.org/20071020144409/www.geocities.com/allamszocializmus/perek1.htm Háborús és népellenes bűnösök népbírósági perei (1945–1950), geocities.com]<!--Ne vedd ki a nem működő geocities-linket! A későbbiekben javítani fogjuk, de ahhoz itt kell lennie! 2010. jan. 19. - 39 év sem volt elég?-->
*[http://www.rev.hu/sulinet45/szerviz/dokument/nepbir.htm A népbírósági rendeletek és törvény szövege]
*[https://www.youtube.com/watch?v=b1PFF-3lFBA Zuglói nyilasper]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Népbíróságok_Magyarországon”