„Al-Aksza-mecset” változatai közötti eltérés

javítások
(javítások)
}}
 
Az '''al-Aksza -mecset''' ([[Arab nyelv|arabul]]: المسجد الاقصى, ''el-maszdzsid el-akszá,'' „a legtávolabbi mecset”), az [[iszlám]] harmadik legszentebb helye, [[Jeruzsálem]] történelmi óvárosának déli részén, a [[Templom-hegy]] déli oldalán, nem messze a hegy képét uraló aranykupolás [[Sziklamecset]]től.
 
A [[mecset]] főépülete 5000 imádkozó embert tud fogadni, de az épületegyüttes egész területén százezrek is elférnek.
 
Nem muszlimokat [[2000]]-től nem engedtek a mecsetbe, de a tiltást [[2003]]-ban feloldották. Válságos, biztonsági szempontból veszélyes időszakokban csak egy bizonyos korhatár feletti muszlimok léphetnek a mecsetbe. Izrael kormánya a [[Waqf]] muszlim tanácsnak engedte át a terület feletti teljes adminisztrációt.
Később a területre az [[530-as évek]]ben [[I. Justinianus bizánci császár|I. Justinianus]] császár egy keresztény templomot épített, amit a korai [[7. század]]ban a [[perzsák]] leromboltak.
 
Amikor [[638]]-ban Jeruzsálem muszlim irányítás alá került, [[I. Omár kalifa|I. Omár]] [[kalifa]] ([[634]]-[[644]]) tette a helyet muszlim szent hellyé. Állítólag Jeruzsálem keresztény pátriárkájától, [[Jeruzsálemi Szent Szophróniosz|Szophróniosz]]tól kérdezte meg „[[Dávid király|Dávid]] mecsetjének” pontos helyét, és az ott található épületet újította fel, fejlesztette tovább muszlim kegyhellyé. A hely felszentelésében [[Kaab al-Ahbar]], muszlim hitre tért korábbi [[rabbi]] is részt vett. Az elképzelés ellen szóló erős érv, hogy akkor a második templom már hatszáz éve nem létezett és erősen vitatható, hogy annak helyéről volt-e fogalmuk az ott élőknek.
 
Az épületcsoport fejlesztését [[Abd al-Malik omajjád kalifa|Abd al-Malik]] ([[685]]-[[705]]), [[omajjád]] kalifa,majd fia, [[I. al-Valíd omajjád kalifa|I. al-Valíd]] (705-715), valamint utódaik is folytatták. Akkoriban kapta az épület az al-Aksza nevet. Az épületcsoport jelenlegi kialakulásakinézete a sokféle és sokirányú felújítások, építések, fejlesztések eredménye.
 
Az épületet több nagyobb földrengés is megrongálta, ezért [[al-Mahdí kalifa|al-Mahdí]], és feltehetőleg [[al-Manszúr kalifa|al-Manszúr]] [[Abbászidák|abbászida]] kalifák idején újabb felújításra került sor.
 
A [[9. század]]ban, a [[Fátimida-dinasztia]] idején alakították ki az épület ma ismert szerkezetét. Az általuk végzett átalakításokátalakításoknak már a földrengéseknek való ellenállás is kifejezett célja volt.
 
Amikor 1099-ben a [[keresztes háborúk]] során [[Jeruzsálem ostroma (1099)|elfoglalták Jeruzsálemet]] és megalapították a [[Jeruzsálemi Királyság]]ot, az al-Aksza -mecset [[Jeruzsálem királyainak listája|jeruzsálem királyainak]] palotájaként szolgált. A keresztesek szintén azt hitték, hogy az épület „Salamon templomának” romjaira épült, és ''Templum Salamonis''nak is hívták. A Sziklamecset neve ez időben ''Templum Domini'' (Az Úr temploma) volt.
 
[[1119]]-ben Jeruzsálem királya, [[II. Balduin jeruzsálemi király|II. Balduin]] az épület egyik szárnyát egy új [[lovag]]rendnek, a [[templomosok|templomos lovagoknak]] adta. OttItt volt a székhelyük egészen addig, amíg [[Szaladin]] [[1187]]-ben el nem foglalta a várost.
 
A [[14. század|14.]] és a [[20. század]] között számos jelentős felújításon esett át az épület. [[1927]]-ben és [[1936]]-ban újabb földrengések szükségessé tették a mecset majdnem teljes újjáépítését, ami során történelmi részek is napvilágra kerültek.
 
[[1967]]-ben Izrael elfoglalta Jeruzsálemet, de a mecsetekhez eddig nem nyúlt. [[1969]]. [[augusztus 21.|augusztus 21-én]] a mecset déli szárnyában tűz pusztított, ami megsemmisítette a még Szaladin által, [[Aleppó]]ból küldött, majdnem ezeréves elefántcsont oltárt. Az oltár másolata (Szaladin egyszerre készíttette és küldte a kettőt) ma is látható az [[Ősatyák barlangja|Ősatyák barlangjában]], [[Hebron]]ban. A tüzet Michael Dennis Rohan újprotestáns ausztrál turista okozta, akit beszámíthatatlanság miatt nem ítéltek el. Később deportálták Izraelből.
 
[[2000]]-ben [[Aríél Sárón]] provokatív látogatást tett a Templom-hegyen, ami közvetlen oka volt az [[al-Aksza Intifáda]] kirobbanásának és később az események hatására Sharon Izrael miniszterelnöke lehetett.
== Politikai környezet ==
[[Fájl:Aqsa 2.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A mecset belseje, a [[mihráb]]bal]]
Mivel a júdaizmusjudaizmus a megváltást a harmadik, szintén a Templom-hegyen álló templom újraépítésével hozza összefüggésbe, ezt sokan az iszlám és a júdaizmusjudaizmus közti feloldhatatlan ellentétnek tekintik. Más, mérsékeltebb zsidókzsidó irányzatok szerint a [[harmadik templom]]ot nem emberi kéz fogja felépíteni, ezért a két vallás között nincs kibékíthetetlen ellentét.
 
Izrael állam politikája elsődlegesen egész Jeruzsálem megszerzésére irányul, de a Templom-hegyhez a jelek szerint nem nyúlnak, ennek oka lehet, hogy a harmadik templom kapcsán a júdaizmusbanjudaizmusban nincs egyetértés. Egyes szervezeteknek, mint például a [[Templom-hegy és Izrael Földje Hívői]]-nek nyíltan deklarált célja a mecset lerombolása és a helyén a Harmadikharmadik Templomtemplom felépítése, de az ő népszerűségük a mai Izraelen belül csekély. Szélsőséges judaista személyek és csoportok rendszeresen kísérletet tesznek az al-Aksza -mecset aláaknázására, felrobbantására, őket az izraeli rendőrség és igazságszolgáltatás köztörvényes bűnözőként, de nem terroristaként kezeli.<ref>Lásd ''Van Diggele'' könyvét.</ref>
 
== Jegyzetek ==
953

szerkesztés