|
Az idegsejteknek működésük szerint három típusa van:
*Az ''érző neuronok'' az ingerület felvételét és továbbítását végzik.
Az idegszövet fogja fel az ingert, képzi, és gyorsan továbbítja az ingerületet. Az idegrendszer legkisebb egysége az [[idegsejt]] (neuron). Az*AAz idegsejtet a [[Sejtmembrán|sejthártya]] határolja beljebb haladva találjuk a [[sejt]]plazmát, amelyben nagyon sok endoplazmatikus (plazmán belüli) membrán és [[riboszóma]] található, ezek jelenléte proteinszintézisre (fehérjetermelődésre) utal. A riboszómák ribonukleoproteid részecskék, melyeknek felületén játszódik le a proteinszintézis. A plazmában szintetizálódnak a neuronok felépítéséhez szükséges fehérjék valamint az anyagcsere-folyamatokhoz szükséges [[enzim]]ek. Ezek az enzimproteinek azoknak a kémiai hírvivő ''(messenger)'' [[neurotranszmitter]] anyagoknak a szintetizálódását segítik elő, amelyek a neuronok közötti információátadásában játszanak szerepet. ▼*Az ''interneuronok'' feladata az ingerület továbbadása valamint más neuronok közötti kapcsolat fenntartása.
*A ''mozgató neuronok'' pedig az ingerületre adott válaszreakciót valósítják meg.
▲Az idegszövet fogja fel az ingert, képzi, és gyorsan továbbítja az ingerületet. Az idegrendszer legkisebb egysége az [[idegsejt]] (neuron). Az idegsejtet a [[Sejtmembrán|sejthártya]] határolja beljebb haladva találjuk a [[sejt]]plazmát, amelyben nagyon sok endoplazmatikus (plazmán belüli) membrán és [[riboszóma]] található, ezek jelenléte proteinszintézisre (fehérjetermelődésre) utal. A riboszómák ribonukleoproteid részecskék, melyeknek felületén játszódik le a proteinszintézis. A plazmában szintetizálódnak a neuronok felépítéséhez szükséges fehérjék valamint az anyagcsere-folyamatokhoz szükséges [[enzim]]ek. Ezek az enzimproteinek azoknak a kémiai hírvivő ''(messenger)'' [[neurotranszmitter]] anyagoknak a szintetizálódását segítik elő, amelyek a neuronok közötti információátadásában játszanak szerepet.
A neuronok fő tömegét a sejttest képzi. A plazmából hosszabb-rövidebb nyúlványok indulnak ki. A rövidebb nyúlványok ''(dendritek)'' más [[sejt]]ektől veszik át az ingerületet és továbbítják a sejttest felé. Az [[Idegsejt|axon]] (a hosszabb nyúlvány), amelyből neurononként csak egy van, az ingerületet a sejttest felől az axonvég felé vezeti. Amíg a neuron sejttestét és dendritjeit csak az plazmán kívüli ''(ektoplazmatikus)'' membrán határolja, addig az ugyancsak ektoplazmatikus membránnal borított axon körül az idegszövet támasztósejtjei velős-hüvelyt alakítanak ki. A velőshüvellyel körülvett axonok együttese a velőhüvelyes idegrost.
[[Fájl:Peripheral nerve, cross section.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Velőhüvelyes idegrostok keresztmetszetének (a felvétel felső részén) szövettani képe (H&E festés).]]
Az idegrost kialakulása során az axon a támasztósejt sejthártyáját maga előtt tolva beágyazódik a támasztósejtbe. A perifériás idegek esetén a Swann-sejtekbe, a központi idegrendszerben az oligodendrociták nyúlványaiba. A támasztósejt sejthártyájának betüremkedése felcsavarodik az axonra. Ezt a betüremkedést az egymás mellé került két sejthártya ektoplazmatikus membránrétegei alkotják. Az így felcsavarodó velőshüvely tehát egymásra rétegződő ektoplazmatikus membránréteggel veszi körül az axont. Az axon az idegszövet sejtközötti állományával velőshüvely nélküli csupasz részén keresztül (a Ranvier-féle befűződések helyén) érintkezik.
== Idegsejtek összekapcsolódása, az ingerület terjedése ==
A [[szinapszis]]ok ([[synapsis]]) a sejtek közötti azon kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed át. Szinapszist általában az egyik neuron axonja hoz létre a másik neuron dendritjével vagy sejttestjével. A két különböző neuronhoz tartozó ektoplazmatikus membrán közötti távolság a [[synapsis|szinaptikus rés]]. Az ingerület vezetésekor a depolarizáció átterjed az ingerület keletkezési helyével szomszédos ektoplazmatikus membrán területekre. Az ezeken a területeken kiváltott impulzusok hullámszerűen tovább terjednek a dendritekről a sejttesten át az axonvég felé. Az ingerület elektromos impulzusként csak a neuronon vezetődik akadálytalanul, két egyéb típusú (nem neuron) sejt között a szinapszis adja át az ingerületet a szinaptikus résen keresztül, ahol egyik sejtről a másikra neurotanszmitter (például az [[acetilkolin]] vagy a norepinephrin, és még több egyéb anyag) szállítja az ingerületet. Ez az anyag az axonvég szinaptikus hólyagjaiban tárolódik. Ezek a hólyagok az említett elektromos impulzus hatására az axonvég külső membránján keresztül a szinaptikus résbe ürítik az említett anyagot. ▼
▲A [[szinapszis]]okneuronok ([[synapsis]])fő a sejtek közötti azon kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtrőltömegét a másikrasejttest terjed átképzi. SzinapszistA általábanplazmából azhosszabb-rövidebb egyiknyúlványok neuronindulnak axonja hoz létre a másik neuron dendritjével vagy sejttestjévelki. A kétrövidebb különbözőnyúlványok neuronhoz''(dendritek)'' tartozó ektoplazmatikus membrán közötti távolság amás [[ synapsis|szinaptikus réssejt]] .ektől Azveszik ingerület vezetésekor a depolarizáció átterjedát az ingerületingerületet keletkezésiés helyéveltovábbítják szomszédos ektoplazmatikusa membránsejttest területekrefelé. Az ezeken[[Idegsejt|axon]] (a területekenhosszabb kiváltott impulzusok hullámszerűennyúlvány), továbbamelyből terjednekneurononkénednek a dendritekről a sejttesten át az axonvég felé. Az ingerület elektromos impulzusként csak a neuronon vezetődik akadálytalanul, két egyéb típusú (nem neuron) sejt között a szinapszis adja át az ingerületet a szinaptikus résen keresztül, ahol egyik sejtről a másikra neurotanszmitter (például az [[acetilkolin]] vagy a norepinephrin, és még több egyéb anyag) szállítja az ingerületet. Ez az anyag az axonvég szinaptikus hólyagjaiban tárolódik. Ezek a hólyagok az említett elektromos impulzus hatására az axonvég külső membránján keresztül a szinaptikus résbe ürítik az említett anyagot.
== Gliasejtek ==
<br />
Az idegsejteket speciális gliasejtek veszik körül. Régebben úgy gondolták, hogy ezeknek a sejteknek csak támasztó szerepük van, de kiderült, hogy más feladatokat is ellátnak: az idegsejtek táplálása, az ingerület továbbításának elősegítése. A neuronok számát kilencszeresen felülmúlják, ezek képzik az agy tömegének felét. A jeltovábbító funkciók érdekében elengedhetetlen az agyból az anyagcseretermékek és az elhalt neuronok összegyűjtése és eltávolítása, ezt végzik a gliasejtek.
== Kapcsolódó szócikkek ==
| 