„Ábrahám Pál” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Életpályája: Mohács és vidéke 1902. 02. 16. 7. szám vízszabályozási munkálatok |
Visszavontam 185.161.204.44 (vita) szerkesztését (oldid: 21716660) Címke: Visszavonás |
||
22. sor:
== Életpályája ==
Ábrahám Pál zeneszerző Ábrahám Jakab (kb. 1859-1909. ápr. 4.) apatini kereskedő, később kis magánbank vezetője, és mohácsi Blau Flóra (1872-1943. ápr. 18. ) elsőszülött fiaként látta meg a napvilágot. Zsidó vallású szülei 1892. január 26-án házasodtak össze. Édesanyja gyermekként színészkedett, anyai nagyapja Blau Rezső előkelő mohácsi útépítési vállalkozó, bányatulajdonos volt
1917-ben a [[Magyarországi bábszínházak listája|Budapest Bábszínház]] megnyitásakor mutatják be ''Etelka szíve'' című egyfelvonásos marionett-báboperáját, amelynek librettóját [[Mohácsi Jenő]] írta. Az abszolutórium letéte után kezdetben komolyzenei műveket írt, ezekből azonban nem tudott megélni, ezért kénytelen volt a bankszakmában elhelyezkedni, majd pedig tőzsdei vállalkozást nyitott egy barátjával közösen öt alkalmazottal, ami kezdetben sikeres, később viszont tönkrement a gazdasági válság és tartozásai miatt, utóbbiak okán a [[Markó utca]]i fogházba került, ahonnan úgy engedik ki, hogy adósságait fizetnie kell folyamatosan. Ezután cél nélkül lézengett Pesten és egy zenemű-kereskedésben töltötte idejét, öt dzsesszdalt írt, de nem talált kiadóra se Budapesten, se [[Bécs]]ben, bár megdicsérték. [[Kabaré (színházi produkció)|Kabarék]] részére írt zenét névtelenül, alkalmi zenekarokkal kávéházakban játszott, énekórákat adott fiatal énekeseknek, színészeknek. Az [[1920-as évek]] közepén banktisztviselő foglalkozása mellett esténként Budapesten némafilmek aláfestéseként fehér frakkban és kesztyűben, jazz-zenekart vezetett, melynek dalai egy részét maga komponálta. 1927-ben zenét írt a ''Napkelet Asszonya'' című némafilmhez, amely óriási sikert aratott, ezzel megalapozta hírnevét a zenészek között. Még abban az évben a [[Budapesti Operettszínház|Fővárosi Operettszínház]] [[karmester]]e és házi szerzője lett, ahol felkérték fel egy új típusú jazzoperett megírására, ''Zenebona'' címmel. A darab 1928 márciusában került bemutatásra nagy sikerrel, és az első olyan operett volt, melyben a nagyzenekar helyett egy dzsesszzenekar foglalt helyet a zenekari árokban.
|