|
| székhely = Budapest
| cím = 1072 Budapest, Rákóczi út 42.
| vezetők = dr.Jobbágy CsuhajDénes V. Imre elnök–vezérigazgatóelnök-vezérigazgató
| termékek = Széchenyi Tőkebefektetési Alap, Irinyi Kockázati Tőkealapok, Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap, Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap
| honlap = www.szta.hu/
}}
A '''Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.''' 100 százalékos állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, amelynek megbízott vagyonkezelője a [[Pénzügyminisztérium]]. Az alapkezelő teljes jogú tagja a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesületnek (HVCA). FeladataA társaság feladata, hogy kockázati tőkealapjain keresztül tőkeforrást fektessen be növekedési potenciállal rendelkező magyar [[Mikro-, kis- és középvállalkozás|kis- és középvállalkozásokba]].
2011 és 2018 között a Széchenyi Tőkealap-kezelő az alapokon keresztül összesen több mint 100110 vállalkozásba fektetett kockázati tőkét. <ref>{{Cite web |url=https://www.szta.hu/ |title=Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. hivatalos honlap |accessdate=2019-09-20}}</ref>2018-tól öt tőkealapot kezel: [[Széchenyi Tőkebefektetési Alap]] (SZTA), [[Irinyi Kockázati Tőkealapok]] (Irinyi I. Kockázati Tőkealap, Irinyi II. Kockázati Tőkealap), [[Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap]] és [[Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap]].
== Története ==
A 100 százalékos állami tulajdonban álló Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.-t (korábban Regionális Tőkealap-kezelő Zrt.) 2009-ben alapították, jelenlegi nevét 2011-től viseli, jelenlegi formában ekkor kezdte meg működését. Az alapkezelő feladata a magyar [[Mikro-, kis- és középvállalkozás|kis- és középvállalkozások]] tőkéhez juttatása a cégek legfeljebb 49 százalékos tulajdonrészénektulajdonrésze megszerzésén keresztülellenében.
Üzleti tevékenysége 2011 júniusában, a Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) megalapítását követően indult el összesen 14 milliárd forint értékű, 85 százalékban az [[Európai Regionális Fejlesztési Alap]], 15 százalékban a magyar költségvetés forrásaiból származó tőkekerettel, amellyel a hét magyarországi régióban tevékenykedő vállalkozásokat egyenlő arányban támogathatta. Első tőkebefektetését 2012 márciusában valósította meg, és 20182019-ig mintegy 1416,56 milliárd forintot fektetett országszerte összesen több mint 100110 vállalkozásba.
Az alapkezelő 2018 decemberétől öt tőkealapot kezel: a Széchenyi Tőkebefektetési Alapot 8 milliárd forinttal megemelt tőkekerettel, az iparfejlesztési célokat tőkebefektetéseken keresztül támogató Irinyi Kockázati Tőkealapokat (Irinyi I. Kockázati Tőkealap, Irinyi II. Kockázati Tőkealap), a hazai kis-és középvállalkozások tőzsdei megjelenését támogató Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alapot, valamint a határon átívelő gazdaságibefektetéseket kapcsolatok kiépítését segítőmegvalósító Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealapot. Az alapkezelő pénzügyi felügyeletét a [[Pénzügyminisztérium]] látja el. Az alapkezelő teljes jogú tagja a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesületnek (HVCA).
Az alapkezelő pénzügyi felügyeletét a Pénzügyminisztérium látja el. Az alapkezelő teljes jogú tagja a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesületnek (HVCA).
Az alapkezelő a működéséről transzparensen kommunikál mind a felügyeleti szervek, mind a szakmai szervezetek és a sajtó felé is. Az alapkezelő menedzsmentje jelentős piaci tapasztalatokkal rendelkezik, az üzleti aktivitását nyereségorientált befektetési döntések és üzleti szemléletű vezetés jellemzi. A munkaszervezet működése megfelel a piaci feltételeknek, amely az Európai Bizottság részéről elvárás, és amelyet – a 2007-13-as EU-költségvetési időszak egyetlen hazai kezdeményezésű pénzügyi eszközök programjaként – az SA.32825 (2012/N) egyedi engedélye visszaigazolt . ▼
▲Az alapkezelő a működéséről transzparensen kommunikál mind a felügyeleti szervek, mind a szakmai szervezetek és a sajtó felé is. Az alapkezelő menedzsmentje jelentős piaci tapasztalatokkal rendelkezik, az üzleti aktivitását nyereségorientált befektetési döntések és üzleti szemléletű vezetés jellemzi. A munkaszervezet működése megfelel a piaci feltételeknek, amely az Európai Bizottság részéről elvárás, és amelyet – a 2007-13-as EU-költségvetési időszak egyetlenegyedüli hazai kezdeményezésű pénzügyi eszközök programjaként – az SA.32825 (2012/N) egyedi engedélye visszaigazolt .
== A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. által kezelt alapok==
=== '''Széchenyi Tőkebefektetési Alap''' ===
A Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) 2011-ben - az Alapkezelő első alapjaként - a hazai cégek növekedését tőkével támogató, hiánypótló finanszírozási formaként jött létre 14 milliárd forintos tőkekerettel. 2017-től azAz SZTA jegyzett tőkéje 2017-től az uniós források 8 milliárd forintos visszaforgó részével 22 milliárd forintra nőtt.
Az alap országszertea olyanMagyarországon tevékenykedő, növekedési potenciállal rendelkező kis- és középvállalkozások növekedését támogatja, amelyek bővüléséhez a kockázati tőkebefektetés jelentheti a szükséges finanszírozás biztosítását, támogatva őket a jobb piaci pozíció elérésében vagy új termékek/szolgáltatások piacra vitelében. Az alap a tőkeinjekció mellett stratégiai szintű üzleti-pénzügyi tanácsadási szolgáltatássaltanácsadást is segítinyújt a portfóliócégek növekedésétszámára.
=== '''Irinyi Kockázati Tőkealapok''' ===
Az Irinyi Kockázati TőkeprogramokTőkealapok (Irinyi I. Kockázati Tőkealap és Irinyi II. Kockázati Tőkealap) a nemzeti iparfejlesztési stratégia (Irinyi Terv) célkitűzéseivel összhangban támogatjákfinanszírozzák a növekedninövekedésre képes ipari kis- és középvállalkozások fejlődésétközépvállalkozásokat.
AAz alapok kiemelt iparágakiparágai közé tartozik többek között a járműipar és gépgyártás, az egészségipar, a vegyipar, az IKT ipar, a zöldgazdaság és energiaipar, a faipar, az élelmiszeripar, a védelmi ipar, valamint az ezekhez kapcsolható infokommunikációs, digitális, illetve Ipar 4.0-s fejlesztések. ▼A Magyarországon egyedülállónak számító tőkeprogram elsősorban növekedési potenciállal rendelkező termelő és fejlesztő vállalkozások számára kínál finanszírozási lehetőséget. Az alapok az Irinyi Tervben meghatározott, kiemelt iparágakban működő cégeket keresik, kiemelten támogatják az Ipar 4.0-s fejlesztési és digitalizációs folyamatok finanszírozását.
▲A kiemelt iparágak közé tartozik többek között a járműipar és gépgyártás, az egészségipar, a vegyipar, az IKT ipar, a zöldgazdaság és energiaipar, a faipar, az élelmiszeripar, a védelmi ipar, valamint az ezekhez kapcsolható infokommunikációs, digitális, illetve Ipar 4.0-s fejlesztések.
=== '''Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap''' ===
A Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap befektetéseinek célja a magyar kis- és középvállalkozások nemzetközi, elsősorban aaz határainkonországhatárokon átívelő gazdasági együttműködésének fejlesztése, különös tekintettel a tartós termelési, szolgáltatási, kutatási és fejlesztési illetve munkaerő-képzési kapcsolatok kiépítésére és kölcsönösen előnyös működtetésére.
AzA 20 milliárdos keretösszeggel rendelkező alap egyszerre finanszírozzamind a Magyarországgal szomszédos országokba terjeszkedni kívánó hazai vállalkozásokvállalkozásokat, valamintmind az onnan hazánkbaMagyarországra érkező innovatív cégek bővülési szándékait finanszírozza. Akár eredően magyarországi, akár határon túli cégről van szó, aA befektetések valamennyi esetben Magyarországon valósulnak meg. Az országhatárokon átnyúló gazdasági tevékenység támogatására 20 milliárdos keretösszegből biztosít tőkét.
=== Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap ===
A 13 milliárd forintos keretösszegű Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alaptőkealap a Budapest[[Budapesti Értéktőzsde által megkezdett]] tőkepiac-fejlesztési törekvésektevékenységének fontos eszközekéntrészeként a Magyarországon működő kis- és középvállalatok tőzsdei megjelenését hivatott támogatnitámogatja.
A tőkealap kétféle befektetést valósíthat meg. Egyrészt finanszírozhatja olyan vállalatok fejlesztését, amelyek középtávon megjelenhetnek a BÉT Xtend középvállalati piacon vagy a Budapesti Értéktőzsde főpiacán. Ezáltal hozzájárulhat új piacok eléréséhez, beruházásokhoz, meglévő termékpaletta bővítéséhez, illetve olyan üzletfejlesztési megoldások megvalósításához, amelyek elősegítik a működés javítását és új ügyfelek megszerzését.
A tőkealap kétféle befektetést valósíthat meg. Egyrészt finanszírozhatja olyan vállalatok fejlesztését, amelyek középtávon vállalják a BÉT Xtend középvállalati piacon vagy a Budapesti Értéktőzsde főpiacán történő megjelenést. Másrészt a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap részvényeket is jegyezhet tőzsdei bevezetések során, legyen szóakár a BÉT Xtend piacra, vagyakár a főpiacra történő, illetve nyilvános vagy zártkörű bevezetésekrőlbevezetések révén.
== Források ==
[[Kategória:Tőzsde]]
[[Kategória:Befektetés]]
| 