„Mozaik” változatai közötti eltérés

 

== Magyar mozaikművészet ==

 

A magyarországi művészek is alkalmazták a mozaiktechnikát, számos templomot, középületet díszítenek alkotásaik. A technikát a nemzetközi irányzatoknak megfelelően kezdték használni hazai művészeink. A sok művész közül néhány: [[Aba-Novák Vilmos]], [[Körösfői-Kriesch Aladár]], [[Kohán György]], [[Róth Miksa]] (aki nemcsak üvegablakokat készített, hanem kevert technikájú mozaikokat is, például a [[Széchenyi gyógyfürdő|Széchenyi fürdő]] kupolamozaikját [https://web.archive.org/web/20090408090240/http://epiteszforum.hu/imagelist/gallery%26nid=705%26img_id=3399]). Újítást hozott a mozaikművészetbe [[Mattioni Eszter]], aki kitalálta a „hímeskövet”, amihez nemes természetes köveket használt. Ő készítette a [[Madách Színház]] ''Halak'' című hímeskövét, a [[dunaújváros]]i Művelődési Ház homlokzati mozaikját, vagy a [[miskolc]]i Szinyei Merse Pál utcában lévő épület homlokzati díszeit. [[Barcsay Jenő]] művészetéből logikusan következett, hogy előbb-utóbb a mozaiktechnika is érdekelni kezdi. Három nagyméretű mozaikot készített: az egyik a [[Miskolci Egyetem]] Központi Könyvtárában van (1964), a másik a volt Nemzeti Színház előcsarnokában (1968), a következő a [[szentendre]]i mozaik (1970). [[Bálint Endre]] a [[Palatinus Strandfürdő|Palatinus strandra]] készített mozaikot. [[Tóth Imre (festő)|Tóth Imre]] 1983-ban készítette ''Közösen'' című, grafikai indíttatású mozaikját a [[Diósgyőri Gépgyár]] irodaházának előcsarnokába. Több mozaik alkotója [[Hegyi György]], [[Kocsis Ernő (festő)|Kocsis Ernő]] és [[Rác András]] (utóbbi reliefmozaikja: [http://www.kormendigaleria.hu/alkotas/13908/nagy.html]).