„Czabán Samu” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
→Élete: Átfogalmazás Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
22. sor:
Czabán Samu [[1878]]-ban látta meg a napvilágot a [[Rozsnyó|rozsnyói]] csizmadia kisiparos fiaként. [[1897]]-ben kapott tanítói oklevelet [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]]en, majd megkapta első (segédtanítói) állását az [[Albertirsa|albertirsai]] nemzetiségi iskolában. Ezután több helyen is tanított ([[Miava]]: [[1902]]-[[1906]], [[Klopódia]]: [[1906]]-[[1911]], [[Nagyszénás]]: [[1911]]-[[1914]]). [[1912]]-ben lett az Állami Tanítók Országos Egyesületének elnöke, ezt követően pedig a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|szociáldemokrata párt]] tagjai sorába lépett, ahol a felekezeti és községi iskolák államosítását követelte. Rebellis gondolataihoz először [[Nagyszénás]]on talált segítő partnereket, azonban egy [[sztrájk]] miatt [[1914]]-ben izgatás vádjával ottani állásából elbocsátották, ezután óradíjasként működött [[Budapest]]en.
{{idézet2|''Ez az ítélet nem csak nekem szól, hanem az igazi népkultúráért folyó bátor tanítói mozgalomnak is. De én nem csak a tanítói mozgalmakban vettem részt, hanem tanácsadója, védelmezője voltam a munkásembereknek is, azoknak, akik tudatlanságuk folytán kész prédái az éhes kis és nagy uzsorásoknak.|<small> Czabán elbocsátásáról írt cikkéből (1914.)</small> }}
Miután kitört az [[őszirózsás forradalom|1918. októberi polgári demokratikus forradalom]], a Közoktatásügyi Minisztériumban nyert alkalmazást. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] (Kommün) alatt elnöke volt a budapesti III. kerületi munkástanácsnak, tagja a [[Szövetséges Központi Intéző Bizottság]]nak, valamint osztályvezetője a Közoktatásügyi Népbiztosságon az elemi népiskolák személyi és pedagógiai ügyeinek. A kommunista rendszer bukása idején börtönbe került, majd [[1921]]-ben
==Emlékezete==
| |||