Főmenü megnyitása

Módosítások

ellepték a Wikupldiát a tanulatlan Türkista , Neo-Kun trollok, akik referencia nélküli állításokat erőltetnek
 
== Nyelvészet, kultúra és genetika ==
A nyelvek rokonságának vizsgálata kizáróag a [[nyelvészet]] tudományának feladata. A nyelvrokonság vizsgálata során felmerülő kérdések jellemzően az általános, a történeti és az összehasonlító nyelvészet hatókörébe tartoznak.
 
A nyelvtörténeti kutatásokat különösen megnehezíti a korai nyelvemlékek hiánya. A különféle nyelvekből hangzóanyaggal csak a hangrögzítő berendezések ([[fonográf]], [[gramofon]] stb.) XIX. századi feltalálása óta rendelkezhetünk, de a legtöbb nyelv esetében még írásos nyelvemlékeink is csak néhány száz, igen szerencsés esetben néhány ezer évesek. A manapság finnugornak nevezett nyelvek közül is csupán a magyar bír komolyabb múltra visszatekintő írásbeliséggel, és tudjuk ugyan, hogy a magyar törzsek már a honfoglalás előtt rendelkeztek írásbeliséggel, ám a jelenleg ismert nyelvemlékek a magyar honfoglalás után keletkeztek. Régebbi nyelvemlékeink szilánkosak és kevesek, ami maradt, nem több, mint néhány idegen nyelvű szövegekben megőrzött személynév, méltóságnév és helynév. A finn írásbeliség csak viszonylag későn, a XVI. század közepén jött létre, a kisebb finnugor nyelvek többsége pedig egészen a XX. századig nem rendelkezett saját írásbeliséggel. Az írásos nyelvemlékek kapcsán azt is érdemes szem előtt tartani, hogy az érintett nyelv hangkészletét hiányosan és rosszul visszaadó betűkészletek és szabályozatlan helyesírás okán valójában csak találgatni lehet, hogy az olyan korai nyelvemlékek, mint a [[Halotti beszéd és könyörgés]] miként is hangzottak élőbeszédben. Ebből következik, hogy a finnugor nyelvrokonság okán vizsgálat alá vett nyelvek XIX. századnál korábbi nyelvállapotainak vizsgálata és leírása az etimologizálást is beleértve kizárólag rekonstrukción alapul, annak eredményeit tényanyag nem támasztja alá. Így csak a kérdéskörben születő különféle elképzelések és elméletek, nyelvi rekonstruktumok hihetőségének, elfogadhatóságának, valószínűségének, plauzibilitásának eltérő fokairól beszélhetünk a természettudományok körében megszokott jellegű bizonyosság helyett.<ref>''„Abban aligha lehet nézeteltérés, hogy rekonstruált nyelvek föltételezésekor, illetőleg tulajdonságaik meghatározásakor csakis a plauzibilitás különféle fokairól érdemes beszélni.”'' BAKRÓ-NAGY Marianne: Mit tudunk az ugor történeti fonológiájáról? In: Nyelvelmélet és kontaktológia 2. 2013. https://btk.ppke.hu/uploads/articles/13367/file/Nyelvelmélet%20és%20kontaktológia%202.pdf</ref> Valójában, ha egy elmélet, nyelvi besorolás akár száz százalékban megfelel is a kutatás megkezdésekor támasztott előfeltevéseknek és peremfeltételeknek, még akkor sem biztos, hogy ténylegesen helyes.
4

szerkesztés