„IBM-kompatibilis PC” változatai közötti eltérés

a
video hosszítás AWB
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (video hosszítás AWB)
 
* a megbízható munkaeszköznek alkalmas gépek megfizethetőek voltak személyi szinten is;
 
* a modulrendszerű gépek számos alkatrésze egy későbbi gépcsaládban is újrahasznosítható, és a meglévő gép pedig jelentősen, a következő gépcsaládot megközelítő mértékig bővíthető volt;
 
* a gépek [[hardver]] szempontból könnyen másolhatók, beszerezhetetlen speciális alkatrészeket nem tartalmaztak;
 
* a gépek alap [[szoftver]]e, [[BIOS]]-a jogilag védett volt, de nyilvánosan megvásárolható volt az úgynevezett ''kommentált BIOS lista'', azaz a BIOS forráskódja részletes magyarázatokkal;
 
* alapkoncepció volt, hogy a korábbi gépeken futó, a kompatibilitási útmutatás szerint megírt alkalmazások (azaz nem direktben piszkáljuk a hardver komponenseket, hanem rendesen, BIOS-on keresztül, még ha ez lassabb is) a későbbi gépeken is hibátlanul fussanak;
 
* az operációs rendszer és az alkalmazások szabadon megvásárolhatók voltak függetlenül attól, hogy azt eredeti IBM gépen futtatják-e majd.
 
Kompatibilitására jellemző, hogy 27 év elteltével is a vadonatúj '''IBM-kompatibilis PC'''-ken is elindítható az [[MS-DOS]]. Közkeletű az az elgondolás, hogy mivel az újfajta hardverösszetevőkhöz már nem írták meg a meghajtókat, emiatt csak egy karakteres képernyőre és floppy meghajtására korlátozódó rendszert kapunk, kuriózum értékkel. Valójában azonban sok hardver elérhető a BIOS-on keresztül (pl. USB perifériák), egyébként pedig független fejlesztőktől rendre készülnek újabb és újabb driverek és runtime-ok DOS-ra NTFS-kezelőktől USB-drivereken át egészen az AC'97 szabvány támogatásáig, így még hang is produkálható modern rendszereken DOS alól (esetenként Windows-ra írt programok is elfuttathatóak, például az HX runtime segítségével). Mindemellett az SVGA szabvány visszafelé kompatibilis egészen a CGA-ig speciális driver nélkül is. Összességében tehát az IBM olyan szintű kompatibilitát tud felmutatni, amellyel egy olyan régi operációs rendszer, mint a DOS, teljes eredeti funkcionalitással, esetenként annál többel tud kezelni egy új számítógépet is.
 
'''IBM XT''' kevéssel tér el a PC-től: a BIOS-t felkészítették a merevlemezes meghajtó csatlakozását szolgáló kártyán lévő BIOS fogadására, és a tápegység teljesítményét növelték a beépíthető merevlemezek várható fogyasztásának megfelelően. E kezdeti kevés eltérés után az XT még sokáig fejlődött, csak 1991 környékén kezdett eltűnni. Turbó XT néven 8, 10, de 1991-ben még 33 MHz-es processzorral is ellátták. Memóriánál 1986/87 környékén általánossá vált az 512 vagy 640 kB, ez utóbbi az [[MS-DOS]] egy természetes korlátja. Érzékelhető különbséget jelentett a hardverileg 8 bites Intel 8088 helyett a vele szoftverileg kompatibilis 16 bites Intel 8086 processzor, illetve a [[NEC V20]] és a [[NEC V30]] processzor alkalmazása. VideokártyaVideókártya tekintetében lehetőség volt MGA, CGA helyett Hercules, EGA, majd VGA-ra, ez utóbbi akkoriban szokásos felbontása 640x480 volt.
 
'''IBM AT''' jelentős lépés volt a mai [[Unix]]-képes, azaz nagygépes irányba. Ennek kulcsa a processzor, hogy milyen mértékben támogatja a programok párhuzamos futását, és azok kölcsönös védelmét egymás véletlen vagy szándékos garázdálkodásától. Az első lépés még szerény volt: 6 MHz Intel 80286 processzor, amely az 1990-es évek elején halt ki, 25 MHz-es frekvenciánál. A 80286 alkalmas volt akkori háztartási elvárásokat kiszolgáló grafikus ablakozó rendszerek futtatására. Elvi áttörést jelentett 1986/87 tájékán az Intel 80386, az 1990-es évek elején tipikusan 33 MHz-es frekvenciával, mert ez a processzor már alkalmas egy [[Unix]]-kaliberű nagygépes operációs rendszer teljes értékű támogatására. Javarészt a 80386-nak köszönhető a nagygépes teljesítményt és minőséget megcélzó [[szabad szoftver]]ek, mint például a [[BSD]] és [[Linux]] kifejlődése. Azonban a 80386-ból a Microsoft Windows is profitált, ha a 3.1-es verziót az úgynevezett ''enhanced mode'' üzemmódban indították, akkor képes volt elfogadható mértékben védekezni az elszabadult alkalmazások ellen.
 
* Moduláris felépítés. Főbb modulok: szabványos doboz, tápegység, alaplap a processzorral és memóriával, videó bővítőkártya, kombinált periféria vezérlő kártya (floppy, printer, modem és memória), merevlemez vezérlő kártya, floppy, merevlemez, billentyűzet, monitor és printer. E felsorolásban a billentyűzet, monitor és printer szerepeltetése azért korhű, mert annak idején sokféle próbálkozás volt az irodai munka gépesítésére, és születtek olyan kombinált megoldások is, amelyeknél a felsoroltak mind egybe voltak építve, egyes esetekben a printer nem. {{forrás?}}
 
* Tápegység tipikus teljesítménye PC esetén 65 W, míg XT esetén 135 W. A téglalap alakú tápegység a fekvő doboz jobb hátsó sarkában volt, és a benne elhelyezett ventilátor az egész házból "húzta ki" a meleget. A hálózati kapcsolót a tápegységgel mereven egybeszerelték úgy, hogy a doboz jobb oldalán hátul egy jó nagy, besüllyesztett és így védett kapcsolót lehetett mégis kényelmesen fel- és lekattintani. Az alaplapi tápegység csatlakozó két hatpólusú csatlakozóból állt, amelyekbe a különféle feszültségeknek megfelelő színű kötegelt vezetékek érkeztek, és e két anya típusú csatlakozót úgy kellett az alaplap egy sorban álló 12 csatlakozó tüskéjére rátolni, hogy a '''két csatlakozóban a fekete színű nulla vezetékek kerüljenek egymás mellé'''. Megfordítva a gép elvesztette működőképességét és garanciáját.
 
* Alaplapon 8 darab 8 bites '''ISA-slot''' bővítőkártyáknak. Az ISA busz kezdetben a processzor sebességén futott, de 8 MHz fölötti processzor sebességnél a korábbi bővítőkártyákkal való kompatibilitás érdekében visszafogták 8 MHz-re. Elterjedés egyik fő oka ezen '''ISA-slot'''-ok, amelyek nagy variálhatóságot biztosítottak.
 
* Processzor sima 40 lábas DIP, mindenféle hűtőborda nélkül. A memória a manapság (2008) csak szerverkategóriában szokásos, paritásos rendszerű volt, és ennek megfelelően a DIP csomagolású és eleinte mindig csak 1 bit széles memória csipeket kilencesével dugták az alaplapokba. Mai szemmel további érdekesség, hogy memória tekintetében nemhogy nem volt cache az alaplapi memória irányába, de még az '''ISA-slot'''-okba helyezett bővítőkártyákon lévő memória is az alaplapival azonos sebességgel volt elérhető, azaz minden egységesen lassú, vagy gyors volt, ez utóbbi nézőpont kérdése.
 
* Videó kártyák kezdetben szerények voltak, az eredeti monokróm kártyának nem is volt grafikus üzemmódja, csak 80x25-ös karakteres. Eleinte három, felbontásilag és videó üzemmódilag egyértelműen definiált kategória volt, az MGA, a CGA és az EGA. Ehhez csak később jött az igen rugalmasra definiált VGA.
 
* Floppy a PC tervezési időszakában, 1981-ig 160 kB (egyoldalas, 8 szektor, 40 track) volt, de tipikussá a 360 kB (kétoldalas, 9 szektor, 40 track) vált. Printer a 25 pólusú Centronix, modem a 9 pólusú soros porton keresztül csatlakozott.
 
* Merevlemez a PC/XT korszakban az úgynevezett MFM technikával és a mai adattárolási sűrűség töredékével dolgoztak. Mégsem ebből következik a merevlemezek akkori legnagyobb problémája, a viszonylagos megbízhatatlanság. A legfeljebb 8 MHz-n futó ISA buszt akkoriban időzítési gondok elkerülése miatt nem vállalták egy sokerű lapos kábelen hosszabban elvinni a merevlemezig. Ehelyett a merevlemez belső vezérlésének a fele kint volt a vezérlőkártyán. Így viszont a merevlemez szemszögéből kényes időzítésű adatok utaztak a vezérlőkártya és a merevlemez között. Ebből következően általában megbízhatatlansághoz vezetett, ha egy merevlemezt a vele együtt használt vezérlőkártya nélkül költöztették át egy másik gépbe.
 
* A billentyűzet a maiakhoz képest minőségében is, dinamikájában is és az egyes billentyűk elhelyezkedésében is mesterműnek számít. Minőség IBM módra a profi irodai munkából indult ki, azaz semmi sem lehet elég drága ahhoz, hogy végül a billentyűzet miatt legyen rossz a munkavégzés. Ennek megfelelően nem fólia kapcsoló, nem mechanikus kapcsoló, hanem kapacitív távolság érzékelő. Dinamika tekintetében a billentyűk finoman, de mégis a normál írógépre emlékeztető kényelmes módon jártak. A billentyűzetkiosztás pedig a mainál egy nagyságrenddel bölcsebb: vakon, odanézés nélkül megtalálható volt minden egyes segédbillentyű is, beleértve az F1, F2, … F10 billentyűket is.
 
* A szabványnak nem része, hogy pontosan milyen képernyő és printer csatlakozik, csak az adott jelek feldolgozására képesek legyenek. Akkoriban a 9 vagy 24 tűs mátrix printerek voltak a legelterjedtebbek és a katódsugárcsöves monitorok 12 colos képátlóval. Az alkalmazói szoftvereknél, ha az ember többet akart a mindenütt elérhető minimumnál, akkor természetesen probléma volt, hogy pontosabban mit is tud a printer illetve a monitor és a monitort vezérlő kártya.
 
 
* Az eredeti AT fejlettebb funkcióit az eredeti PC-hez hasonlóan többségében nem célorientált, hanem teljesen általános célú TTL alkatrészekből építették fel. Emiatt az alaplap helyigénye nagyobb, és a doboz belseje ezt tükrözi. A helyigényt az is növelte, hogy a processzor képességeihez már a PC/XT-hez elegendő 8 bites ISA busz helyett 16 bites AT busz dukált. Kisebb frekvenciákon a processzor nem igényelt aktív hűtést, általában csak egy hűtőborda volt felszerelve.
 
* A tápegység a korábbi téglatest alakú PC/XT táppal ellentétben egy feje tetejére állított '''L''' betűre hasonlít, hogy az AT alaplap a hátsó billentyűzetcsatlakozótól jobbra is kiterjedhessen, a tápegység beszögellésébe. Ettől eltekintve a PC/XT-hez képest csak egy további lényegi eltérés van: az alaplap felé menő csatlakozó egyik 5 V-os pólusát átdefiniálták '''Power Good''' jellé. Ezen a póluson csak akkor jelenik meg az 5 V, ha a tápegység deklarálni akarja, hogy már az összes feszültségszint stabilizálódott, azaz túljutott a bekapcsolási tranziensen. Az átdefiniálás célja az volt, hogy a csatlakozón ne kelljen érdemében változtatni. Tehát a csatlakozó leírása és szerelési problémája azonos a PC/XT-nél leírtakkal.
 
* Floppynál megjelent az 1.2 MB kapacitású (kétoldalas, 15 szektor, 80 track), később az 1.44 MB kapacitású (kétoldalas, 18 szektor, 80 track).
 
 
* Idővel az alaplap integráltsági szintjét növelték, így az AT alaplap már elfért a szokásos régi XT alaplapok helyén. Ezt tükrözi a geometriai változás. Gép feljavítási gyakorlat volt az XT alaplapot AT-re cserélni, ezt segítette, hogy számos AT alaplap a bekapcsoláskor képes volt a '''Power Good''' hiányában is várni több másodpercet, hogy a régi XT tápegység addigra stabilizálódhasson.
 
* A fekvő doboz szélességét csökkentendő, az '''L''' alakú nagy tápegységről nem a szokásos, viszonylag széles XT tápegységre tértek vissza, hanem a későbbi ATX-nél szokásos kisebb méretet választották, mert a egyre nagyobb teljesítményt egyre kisebb helyen tudták konvertálni. Lényeges és kissé balesetveszélyes változtatás volt, hogy a nagyfeszültségű ki/be kapcsolót mechanikailag elválasztották a tápegységtől, és egy mintegy másfél arasznyi kötegelt négy vezetékkel előrehozták a doboz előlapjára egy kétsarkú nagyfeszültségű kapcsolóhoz. A kapcsolóhoz sarukkal csatlakoztak, amelyekre szigetelő műanyag volt húzva. A veszély abban állt, hogy esetleg ez a műanyagfedés picit elcsúszik, és egy nyitott dobozos futáspróba közben máris kéznél volt a nagyfeszültség.
 
* Megjelentek az álló dobozok, nem csak Baby AT kivitelben, hanem megnövelt magassággal is, hogy az esetben több merevlemez és más meghajtó férhessen a dobozba.
 
== Multimédia PC ==
 
Az 1990-es évek derekán szerteágazóvá vált, hogy egy '''IBM-kompatibilis PC'''-be valójában mit is szerelnek bele. Ez megnehezítette a multimédiás szoftverek vásárlását, mert a legtöbb vevő számára gondot jelentett az üzletben eldönteni, hogy az ő gépe alkalmas-e a kiszemelt szoftver futtatására. Többek között e probléma áthidalására alkottak meg gépkategóriákat, mint [[PC 95]], [[PC 97]], [[PC 98]] és [[PC 99]]. Az ezredfordulón ismét változott a helyzet: számos kitétel okafogyottá vált, mert a gépek többsége eleve teljesítette. Ugyanakkor előtérbe került a videokártyavideókártya és a videokártyát meghajtó szoftver képessége, illetve annak kategorizálása. Például, hogy [[DirectX]] milyen magas verziójára képes.
 
== További információk ==
74 823

szerkesztés