„Szökőnap” változatai közötti eltérés

A szökőnap 24. van,nem 29.
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Nincs szerkesztési összefoglaló
(A szökőnap 24. van,nem 29.)
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Egyrészt az [[ókori római naptár]] iránti hagyománytisztelet az oka, a szökőnap neve '''annus bis sextus''' volt, ami annyit tesz: ''a március kezdete előtti „másodszori” hatodik'' - ugyanis akkoriban a hónap kezdetéhez képest számoltak. Eredetileg amikor [[Numa Pompilius]] i. e. 700 után beemelte a téli időszakot is a számlálásba, szökőévekben a február 23 naposra rövidült, tehát addig volt állandó. Ekkoriban két évente egy 22-23 napos szökőhónapot (mercedonius néven) illesztettek be, mivel az alap év 355 napból állt. Később i. e. 46-tól az időnként beiktatott szökőnapnak is 25-26 között maradt a helye, mivel a római adórendszerben fontos hónapkezdő nap (Kalendae) közelségét akarták ezzel elkerülni.
 
== Miért éppen február 24. a szökőnap? '''KIAKÁROOOOOLY'''==
Miután a rómaiak szerint a február 23. napjának megduplázásával és közbeékelésével kapjuk a szökőnapot, felmerül a kérdés, miért nem február 29. a szökőnap? A válasz szintén az ókori rómaiak naptárrendszerére vezethető vissza, melyben a hónapok napjait nem előre, hanem a következő hónapból levonva számolták vissza. Így pl. február 23-a március kalendaejának 6. napja, azaz a március 1. előtti 6. nap. Február 24-e március kalendaejának 5. napja. Miután szökőévben ez a nap (a sextil, tehát a 23-a) megduplázódik, ez külön nevet kap: "március kalendaejának bissextilje" elnevezéssel, az ezutáni nap pedig a rendes évben is megszokott március kalendaejának 5. napja (ami közönséges években február 24-e, szökőévben 25-e), így az ismételt nap valójában nem február 29., hanem 24-e. Pontosabban február 23-a megduplázva lesz 24-e és a hónap hátralévő 5 napja egyet "ugrik".
 
== Mi a helyzet külföldön? ==
Névtelen felhasználó