„IBM” változatai közötti eltérés

138 bájt hozzáadva ,  6 hónappal ezelőtt
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
(Átjavítottam pár hivatkozást)
(1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
 
<!-- ez a rész az :en:IBM&oldid=838728676 ==History== fejezetének fordítása, 2018-05-01 -->
Az [[1880-as évek]]ben létrejöttek azok a technológiák, amelyek kialakították az ''International Business Machines'' (IBM) magját. Julius E. Pitrap 1885-ben szabadalmaztatta a számító mérleget ''(computing scale)'';<ref>{{cite book |title=Images of America: IBM in Endicott |last1=Aswad |first1=Ed |last2=Meredith |first2=Suzanne |year=2005 |publisher=[[Arcadia Publishing]] |location= |isbn=0-7385-3700-4 |page= |pages= |url=https://books.google.com/?id=YzlDdhWK3IsC&pg=PA39&lpg=PA39&dq=julius+e.+pitrap+computing+scale#v=onepage&q=julius%20e.%20pitrap%20computing%20scale&f=false |accessdate=}}</ref> Alexander Dey feltalálta a tárcsás időrögzítőt ''(dial recorder)'' (1888);<ref>{{cite web |url=http://www.scienceandsociety.co.uk/results.asp?image=10204421 |title=Dey dial recorder, early 20th century |author= |work= |publisher=UK Science Museum |accessdate=30 December 2010}}</ref> [[Herman Hollerith]] szabadalmaztatta [[Electric Tabulating Machine|elektromos tabulátorát]];<ref>{{cite web |url=http://www.columbia.edu/acis/history/census-tabulator.html |title=Hollerith 1890 Census Tabulator |author= |work= |publisher=[[Columbia University]] |accessdate=30 December 2010}}</ref> és [[Willard Bundy]] 1889-ben feltalálta a blokkolóórát ''(time clock)'', amely papírszalagon rögzítette a munkások érkezését és távozását.<ref>{{cite web |url=http://www.floridatimeclock.com/employee-punch-clocks.htm |title=Employee Punch Clocks |author= |work= |publisher=Florida Time Clock |accessdate=30 December 2010 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110711011858/http://www.floridatimeclock.com/employee-punch-clocks.htm |archivedate=2011-07-11 }}</ref> 1911. június 16-án New York államban [[Charles Ranlett Flint]], a kor egyik közismert trösztszervezője a négy cég összefogásával megalakította a [[Computing-Tabulating-Recording Company]] (CTR) nevű céget, melynek központja a New York állambeli [[Endicott]]ban volt.<ref name=certificate1911>Certificate of Incorporation of Computing-Tabulating-Recording-Co, 14th day of June 1911</ref><ref name=nytimes>[http://query.nytimes.com/mem/archive-free/pdf?res=F00F15FD355A17738DDDA90994DE405B818DF1D3 NY Times June 10, 1911 ''Tabulating Concerns Unite: Flint & Co. Bring Four Together with $19,000,000 capital]</ref> Az öt cégnek {{szám|1300}} alkalmazottja volt és számos irodája és üzeme a Endicottban, [[Binghamton]]ban, továbbá New York; [[Dayton]] (Ohio); [[Detroit]]; [[Washington (főváros)|Washington]]; és [[Toronto]] városokban.
<!-- . -->
Ez a cég különféle berendezéseket forgalmazott és kölcsönzött, a bolti mérlegektől kezdve az ipari időrögzítő készülékeken, hús- és sajtszeletelő gépeken át, a tabulátorokig és lyukkártyákig bezárólag. [[Thomas J. Watson, Sr.]], miután a [[National Cash Register Company]] tulajdonosa, [[John Henry Patterson (NCR tulajdonos)|John Henry Patterson]] kirúgta a cégéből, Flinthez fordult, aki 1914-ben állást ajánlott neki a CTR-ben.<ref>{{cite book |last= Belden, Thomas Graham |author2= Belden, Marva Robins |year= 1962 |title= The Lengthening Shadow: The Life of Thomas J. Watson |publisher=Little, Brown and Co. |pages= 89–93}}</ref> Watson mint ''vezérigazgató'' csatlakozott a CTR-hez, majd 11 hónappal később ''elnökké'' lépett elő, mikor az NCR-ben töltött idejére vonatkozó bírósági ügyek megoldódtak.<ref>[[NCR Corporation#Expansion]]</ref> Mivel jól ismerte Patterson úttörő üzleti gyakorlatát, Watson nekilátott az NCR-ben elsajátított fogásokat a CTR cégeire alkalmazni.<ref>Belden (1962) p.105</ref> Bevezette az eladási szabályokat, „a nagylelkű eladási ösztönzőket, az ügyfélszolgálat központi szerepét, ragaszkodott a jól ápolt, sötét öltönyös értékesítő ügynökökhöz és hittérítői buzgalommal igyekezett belenevelni a vállalati önérzetet és lojalitást minden dolgozóba”.<ref name="Story">{{cite web |url=https://www-03.ibm.com/ibm/history/history/decade_1910.html|title=Chronological History of IBM, 1910s |publisher=IBM |accessdate= 30 January 2015}}</ref><ref>{{cite book |last= Marcosson, Isaac F. |title = Wherever Men Trade: The Romance of the Cash Register |year= 1945 |publisher= Dodd, Mead}}</ref> Kedvenc jelszava, a „THINK” – „Gondolkozz” – felszólítás mantrává, szüntelenül ismételt mágikus formulává vált a C-T-R-alkalmazottak körében.<ref name="Story"/> Watson első négy éve alatt a bevétel 9 millió dollárra növekedett és a vállalat tevékenységi területét kiterjesztették Európára, Dél-Amerikára, Ázsiára és Ausztráliára.<ref name="Story"/> Watsonnak soha nem tetszett a C-T-R ügyetlenül kötőjelekkel elválasztott neve, ezért 1924. február 14-én úgy döntött, hogy lecseréli azt a sokkal kifejezőbb, terjeszkedést sugalló „International Business Machines” – Nemzetközi Üzleti Gépek – elnevezésre.<ref name="True story 1962 p.125">Belden (1962) p.125</ref> 1933-ra a leányvállalatok többsége beolvadt az IBM-be.<ref>(Rodgers, THINK, p.83)</ref>
189 024

szerkesztés