„Kölcsey Ferenc” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.226.1 (vita) szerkesztéséről Ato 01 szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
33. sor:
}}
 
'''Kölcsey Ferenc''' ([[Sződemeter]], [[1790]]. [[augusztus 8.]] – [[Szatmárcseke]], [[1838]]. [[augusztus 23.]])<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9392-9DCC-T?i=150&cat=185836 Szatmárcsekei református anyakönyv, 1838-ik évben megholtak lajstroma.]</ref> magyar költő, politikus és nyelvújító, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tiszteletbeli tagja, a [[Kisfaludy Társaság]] alapító tagja, a [[Magyarország himnusza|nemzeti himnusz]] költője.
<br />
 
==-Élete==
===Gyermekkora===
ánakMiután édesapja, a nemesi származású Kölcsey Péter, aki álmosdi birtokán gazdálkodott, 1796. augusztus 9-én elhunyt, édesanyja, Bölöni Ágnes a hatéves fiát [[Debrecen]]be küldte iskolába. Egyik szeme világát gyermekkorában [[fekete himlő]] következtében elveszítette (korábbi teóriák az egykori ábrázolással ellentétben a bal szem látásának elvesztését tartották valószínűnek, de mára inkább az ábrázoltaknak megfelelő jobb szem érintettségét feltételezik.)<ref>[http://epa.oszk.hu/01300/01343/00039/essze.html Albert Gábor: Gondolatok a Magyar Kultúra Napján] c. esszéjében (Hitel, 18. évf. 3. sz., 2005)</ref><ref>{{CitLib |aut=Vajda Mária |tit=Álmosd |ass=szerk. Selmeczi László |edi= |loc= |red=Száz magyar falu könyvesháza Kht. |ann= |ser=Száz magyar falu könyvesháza |sernr= |isbn=963 9287 14 8 |url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Almosd/pages/010_almosd_es_a_kolcseyek.htm |cap=Álmosd és a Kölcseyek |pag= |misc=Az eredeti kiadási év nélküli. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség, 2007 (www.sulinet.hu)(htm), Hozzáférés: 2013. október 8.}}</ref><ref>{{CitLib |aut=Hanusz Árpád |aut2=Németh Péter |aut3=Takács Péter, Gottfried Barna, Páll István, Szabó Sarolta |tit=Szatmárcseke |ass=szerk. Németh Péter |edi= |loc=h.n |red=Száz magyar falu könyvesháza Kht. |ann=|ser=Száz magyar falu könyvesháza |sernr= |isbn=963 9287 88 1 |url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Szatmarcseke/index.htm |capaut=Németh Péter |capaut2=Takács Péter |cap=A Himnusz költőjének emlékezete |pag=131–142 |misc=Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség, 2007 (www.sulinet.hu)(htm), Hozzáférés: 2013. október 8.}}</ref> A szájhagyomány szerint a betegség kezelése közben – a kor sz-okásaiszokásai szerint – a tüzes kemencében kezelt gyermeknek szikra pattant a szemébe, de ezt a legendát nem sikerült utólag kétséget kizáróan igazolni.<ref>{{Cite web |url=http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/5.2/benedek_istvan_kolcsey_pozsonyi.pdf# |title=Benedek István: Kölcsey és a pozsonyi diéta |accessdate=2013-10-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131029185751/http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/5.2/benedek_istvan_kolcsey_pozsonyi.pdf# |archivedate=2013-10-29 }}</ref> 11 éves volt, amikor anyja meghalt, és ettől kezdve a háztartást Panna néni, a család régi hű cselédje vezette, pedig mind neki, mind három kisebb testvérének gondját viselte. Egyébiránt az árva gyermekekre gyámapjukon, [[Gulácsy Antal]] szokolyi birtokos nemesen kívül (akit gyámnak a megyei hatóság nevezett ki) [[Péchy Imre (alnádor)|Péchy Imre]], a kollégium főgondnoka is némi felügyeleti joggal rendelkezett.
Miután édesapja, a nemesi származású Kölcsey Péter, aki álmosdi birtokán gazdálkodott, 1796. augusztus 9-én elhunyt, édesanyja, Bölöni Ágnes a hatéves fiát [[Debrecen]]be küldte iskolába. Egyik szeme világát gyermekkorában [[fekete himlő]] következtében elveszítette (korábbi teóriák az egykori ábrázolással ellentétben a bal szem látás
 
ának elvesztését tartották valószínűnek, de mára inkább az ábrázoltaknak megfelelő jobb szem érintettségét feltételezik.)<ref>[http://epa.oszk.hu/01300/01343/00039/essze.html Albert Gábor: Gondolatok a Magyar Kultúra Napján] c. esszéjében (Hitel, 18. évf. 3. sz., 2005)</ref><ref>{{CitLib |aut=Vajda Mária |tit=Álmosd |ass=szerk. Selmeczi László |edi= |loc= |red=Száz magyar falu könyvesháza Kht. |ann= |ser=Száz magyar falu könyvesháza |sernr= |isbn=963 9287 14 8 |url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Almosd/pages/010_almosd_es_a_kolcseyek.htm |cap=Álmosd és a Kölcseyek |pag= |misc=Az eredeti kiadási év nélküli. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség, 2007 (www.sulinet.hu)(htm), Hozzáférés: 2013. október 8.}}</ref><ref>{{CitLib |aut=Hanusz Árpád |aut2=Németh Péter |aut3=Takács Péter, Gottfried Barna, Páll István, Szabó Sarolta |tit=Szatmárcseke |ass=szerk. Németh Péter |edi= |loc=h.n |red=Száz magyar falu könyvesháza Kht. |ann=|ser=Száz magyar falu könyvesháza |sernr= |isbn=963 9287 88 1 |url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Szatmarcseke/index.htm |capaut=Németh Péter |capaut2=Takács Péter |cap=A Himnusz költőjének emlékezete |pag=131–142 |misc=Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség, 2007 (www.sulinet.hu)(htm), Hozzáférés: 2013. október 8.}}</ref> A szájhagyomány szerint a betegség kezelése közben – a kor sz-okásai szerint – a tüzes kemencében kezelt gyermeknek szikra pattant a szemébe, de ezt a legendát nem sikerült utólag kétséget kizáróan igazolni.<ref>{{Cite web |url=http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/5.2/benedek_istvan_kolcsey_pozsonyi.pdf# |title=Benedek István: Kölcsey és a pozsonyi diéta |accessdate=2013-10-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131029185751/http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/5.2/benedek_istvan_kolcsey_pozsonyi.pdf# |archivedate=2013-10-29 }}</ref> 11 éves volt, amikor anyja meghalt, és ettől kezdve a háztartást Panna néni, a család régi hű cselédje vezette, pedig mind neki, mind három kisebb testvérének gondját viselte. Egyébiránt az árva gyermekekre gyámapjukon, [[Gulácsy Antal]] szokolyi birtokos nemesen kívül (akit gyámnak a megyei hatóság nevezett ki) [[Péchy Imre (alnádor)|Péchy Imre]], a kollégium főgondnoka is némi felügyeleti joggal rendelkezett.
 
===Tanulmányai===
14 éven át tanult a [[Debreceni Református Kollégium]]ban, és a [[Biblia|szentírás]] magyarázatán kívül minden tárgyat végigtanult. Különösen nagy kedvvel tanulta a [[Cornelius Nepos]]t; szórakozás gyanánt egy barátjával a debreceni homokba rajzolta az ókori [[Athén]]t, a [[görögök]] nagyjainak csontokból emlékoszlopokat állított és emlékbeszédeket tartott fölöttük. Ez időben ismerkedett meg [[Haller János (főispán)|HellerHaller]] [[Hárnas Istória|TamásHármas Istoriájával]] is.
 
[[1803]]-ban a költészeti osztályba jutva a latin versírásban ugyan nem jeleskedett, de buzgón olvasta [[Csokonai Vitéz Mihály]], [[Virág Benedek]], [[Kisfaludy Sándor]] munkáit, [[Kazinczy Ferenc]] [[Salomon Gessner|Gessner]]-fordításait, a latin-, és görög nyelvű szerzők műveit [[Publius Vergilius Maro|Vergilius]], [[Theokritosz (költő)|Theokritosz]] pásztori költeményeit, méghozzá eredetiben. Már ekkoriban a magányt kereste, s minden örömét elvonulva, könyveiben kereste és találta meg. 16 éves korától kezdve enciklopédiai tanulmányokat folytatott, és társaival – akik között volt a később ismertté vált [[Kállay Ferenc]] is – együtt tanult, olvasott és eszmecseréket folytatott.