„Bolyai Farkas” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
L.fazakas (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
→‎Munkássága: Link javítása.
42. sor:
Bolyai Farkas nevét egyaránt jegyzi a matematikatörténet és a magyar irodalomtörténet is. Tevékenysége azonban ennél sokkal szerteágazóbb volt: foglalkozott [[fizika|fizikával]], [[filozófia|filozófiával]], [[zeneelmélet]]tel, [[erdészet]]i kérdésekkel, [[gyümölcstermesztés]]sel, [[borászat]]tal, különböző műszaki problémák megoldásával, [[gyógyászat]]i és [[gyógyszerészet]]i kérdésekkel.<ref>{{cite web | title = Oláh Anna közlései az ''Egy halhatatlan erdélyi tudós, Bolyai Farkas'' című gyűjteményes kiadásban | url = http://www.bolyaitestamentum.hu/kutatoi_arckepcsarnok/olah_anna_Egy_halhatatlan_erdelyi_tudos.doc | format = doc | accessdate = 2009-09-06 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20071019004733/http://www.bolyaitestamentum.hu/kutatoi_arckepcsarnok/olah_anna_Egy_halhatatlan_erdelyi_tudos.doc | archivedate = 2007-10-19 }}</ref> Az általa feltalált takarékos főző- és fűtőkemence a korabeli [[Erdély]]ben nagy népszerűségnek örvendett.<ref name="Prekopa">{{cite journal | author = Prékopa András | title = Bolyai János forradalma | journal = Természet Világa | volume = 133 | issue = 7 | year = 2002 | url = http://www.chemonet.hu/TermVil/tv2002/tv0207/prekopa.html | accessdate = 2009-09-06 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20081219233834/http://www.chemonet.hu/TermVil/tv2002/tv0207/prekopa.html | archivedate = 2008-12-19 }}</ref> Pedagógusként arra törekedett, hogy az elméleti oktatást lehetőség szerint összekapcsolja a gyakorlattal. Hozzáállására jellemző, hogy 1811-ben örömmel vállalkozott az újonnan bevezetett ''[[mezőgazdaság]]i és [[állatgyógyászat]]i ismeretek'' tantárgy tanítására.<ref>{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 91-93}}</ref>
 
1832-ben – [[Döbrentei Gábor]] ajánlása alapján – a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudós Társaság]] levelező tagjává választotta, de nem a matematikai, hanem a természettudományi osztályban.<ref>{{cite web | author = [[Vekerdi László]] | title = Bolyai Farkas (1775–1856) és Bolyai János (1802–1860) | url = {{MEK|05400/05407/pdf/}} | accessdate = 2009-09-06}}, eredeti kiadása: Kállai Gyula – Pozsgay Imre (szerk.): Ezer év. Arcképek a magyar történelemből. Bp., 1985. pp. 169–175.</ref> A levelező tagság alapjául valószínűleg az 1830-ban megjelent magyar nyelvű ''Arithmetica eleje'' című könyve szolgált,<ref name="Prekopa"/> más források szerint főleg szépirodalmi munkásságáért választották meg.<ref name="Weszely19">{{cite book | author = Weszely | title = i.m. | pages = 19}}</ref> Feltehetőleg ennek hatására írta meg 1834-ben ''Marosszéki lakodalmi szertartások'' című [[néprajz]]i tanulmányát.<ref name="Weszely19"/> 1848 augusztusában vendégül látta [[KreilKarl KárolyKreil]]t, a [[prága]]i csillagvizsgáló igazgatóját, adjunktusával együtt, akik földmágnesességi méréseket végeztek kertjében.<ref>{{cite web|url=http://www.bolyaitestamentum.hu/?m=11|title=Bolyai Farkas életének és munkásságának eseményei|language=magyar|accessdate=2009-10-18|archiveurl=https://web.archive.org/web/20100206073525/http://www.bolyaitestamentum.hu/?m=11|archivedate=2010-02-06}}</ref>
 
=== Matematika ===