„Vajk (város)” változatai közötti eltérés

Forrás hiányzik + javítgatás
a
(Forrás hiányzik + javítgatás)
{{nincs forrás}}
{{Település infobox
|név = Vajk, Vayk
 
==Fekvése==
Vajk JerevánátólJerevántól, a fővárostól 140 km-relre délre, a Goris felé vezető út mentén fekvő település, Yeghegnadzor tartomány központja, mely Vajktól 20 km-relre délkeletre fekszik.
 
==Nevének eredete==
A Vajk (Vayk) név, a "bánat" kifejezésből származik.
 
==Története==
 
Történelmileg Vajk területe a Syunik tartomány Vajots Dzor tartományhoz tartozik; az Örményországiörményországi tartományt a Szúnia-dinasztia irányította.
 
A 16. század elején Kelet-Örményország szafavid perzsa uralom alá került. A mai Vajk területe az Erivan Beglarbégi terület volt, később az Erivan Khánátus részévé vált. A 16. és 17. század közötti időszakot Vajots Dzor története legsötétebb időszakának tekintik. A régió gyakorangyakran vált csatatérré a török ​​és iráni törzsek inváziós csapatai között. Ennek eredményeként számos jelentős műemléketműemlék és virágzó falu pusztult el, lakossága elhagyta. 1747-ben a régió az újonnan alakult Nakhichevan Khánátus részévé vált.
 
Az 1826–28-os orosz-perzsaorosz–perzsa háborút követően 1828-ban az Orosz Birodalom és Perzsia között aláírt Türkmenchay-szerződés eredményeként Kelet-Örményország számos területe - beleértve Vajots Dzort is - az Orosz Birodalom részévé vált. 1828-30-ban Salmas és Khoy iráni városokból sok örmény család telepedett le Kelet-Örményországban, különösen azokon a területeken, amelyek később 1840-ben az Erivan kormányzat részévé váltak. Az örmény telepesek első hulláma a Vajots Dzor régióba érkezett, 18281828–29-29ben megalakítva Soylan kis vidéki közösségét a mai Vajk területén. 1870-ben a település az Erivan kormányzóság újonnan alapított Sharur-Daralagezsky Uyezd részévé vált.
 
Örményország 1918 és 1920 közötti rövid ideig tartó függetlensége után a régió a szovjet uralom elleni ellenállás egyik központjává vált, és [[Garegin Nzhdeh]] vezetésével Örményország részévé vált.
 
1931-ben lett az újonnan kialakult Azizbekov-leszármazottak központja. 1956-ban városi típusú település státuszt kapott, és Azizbekov-nakAzizbekovnak nevezték át [[Meshadi Azizbekov]] tiszteletére. 1973-ban megnyílt az Jerizuk Ásványvízgyár fióktelepe Azizbekovban.
 
Azizbekovot 1990. november 23-án Vajk-nakVajknak nevezték el. Később, 1995-ben Vajk az újonnan elfogadott közigazgatási reformok szerint Vajots Dzor tartományi város jogállását kapta.
 
==Földrajza==
 
Vajk 1300 méter tengerszint feletti magasságban fekszik, az Arpa folyó bal partján, északnyugatólészaknyugatról a Yeghegis-hegységgel és délről a Vajk-hegységgel körülvéve.
 
A várost hideg és havas telek, valamint enyhe hideg nyarak jellemzik.
 
==DemográfiaiDemográfia==
Vajkot nagyrészt az örmény apostoli egyházhoz tartozó etnikai örmények lakják. A vajk-ivajki gyülekezet szabályozó testülete a [[Yeghegnadzor]]ban található Vajots Dzor egyházmegye.
 
==Nevezetességek==
* Szent Trdat-templomatemplom