„Közönséges barázdásbálna” változatai közötti eltérés

Táplálkozás közben a bálnafaj 11&nbsp;km/órás sebességgel úszik,<ref name="ubc07">{{cite web | url = http://www.publicaffairs.ubc.ca/ubcreports/2007/07jun07/whale.html | date = 2007-06-07 | publisher = University of British Columbia | title = Whale Has Super-sized Big Gulp | author = Lin, Brian | accessdate = 2007-06-08 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20070615142222/http://www.publicaffairs.ubc.ca/ubcreports/2007/07jun07/whale.html | archivedate = 2007-06-15 }}</ref> és képes egy falásból 70 &nbsp;[[köbméter]] vizet és táplálékot bekapni. Miután befalta a táplálékkal teli vizet, a bálna a szilákon keresztül kinyomja a vizet a szájából, de a táplálék fennakad a szilákon. A kifejlett állat szájának mindkét felén 262–473 &nbsp;szila található. A szilák vége a szájban a nyelvhez közel, finom szálakban végződik. A szila [[szaru]]ból van, ugyanabból az anyagból, mint az ember körme, az állatok karma, patája és szarva. Egy szila elérheti a 76 &nbsp;centiméteres hosszúságot és a 30 &nbsp;centiméteres szélességet.<ref name="marinebio"/> A közönséges barázdásbálna általában 200 &nbsp;méternél lejjebb nem merül, egy merülés alatt körülbelül négyszer képes falni. Minden falásnál körülbelül 10 &nbsp;kilogramm krillt nyel le.<ref name="ubc07"/> Naponta 1800 &nbsp;kilogramm táplálék kell ahhoz, hogy életben maradhasson.<ref name="marinebio"/> Ezt a táplálékmennyiséget körülbelül három óra alatt szerzi meg. Ha a táplálékkínálat nem elég nagy vagy ha a zsákmány túl mélyen tartózkodik, akkor a bálnának több idő kell a táplálékkereséshez.<ref name="ubc07"/> A közönséges barázdásbálna egyik vadászmódszere az, hogy nagy sebességgel körülússza a halrajt, amíg a megijedt halak összezsúfolódnak, aztán nagyra tátott szájával közéjük úszik, és bekap belőlük amennyit csak tud.<ref name="marinebio"/>

A közönséges barázdásbálna a cetek közül a leggyorsabbak közé tartozik, hosszabb ideig képes 37&nbsp;km/h-val úszni,<ref name="ADW"/> de rövid időre képes elérni a 40&nbsp;km/h sebességet is. Gyorsasága miatt viccesen „a tengerek [[angol agár|agárjának]]” is nevezik.<ref>{{cite web|url=http://www.nature.ca/notebooks/english/finwale.htm |title=Fin Whale |publisher=nature.ca: Canadian Museum of Nature|accessdate=2006-10-22}}</ref> A közönséges barázdásbálnák társaságkedvelőbbek a többi barázdásbálna-fajnál, csoportjaikban 6–10 &nbsp;példány lehet. Táplálkozás közben akár 100 &nbsp;állat is összegyűlhet.<ref name="martin" />

A kék bálnák és a barázdásbálnák az összes élőlény közül a legmélyebb hangokat képesek kiadni.<ref name=Payne>{{cite book|last=Payne |first=Roger|title=Among Whales|publisher=Scribner |year=1995|location=New York|pages=176|isbn=0-684-80210-4}}</ref> A legtöbb hang [[frekvenciamoduláció|frekvenciamodulált]] (FM), 16–40&nbsp;Hz közötti, mélyülő hangimpulzus (az emberi hallás határai 20&nbsp;Hz és 20&nbsp;kHz közé esnek). Minden hang 1–2 &nbsp;másodpercig tart, és különböző, 7–15 &nbsp;percig tartó hangkombinációk hallhatók. Ezeket ismétli a bálna több napig tartó „rohamokban”.<ref name="cornell">{{cite web | url=http://www.birds.cornell.edu/brp/listen-to-project-sounds/fin-whales | title = Finback Whales | publisher = Bioacoustics Research Program, Cornell Lab of Ornithology | accessdate=2006-10-26}}</ref> A kibocsátott hangfolyam forrásszintje 184–186 &nbsp;[[decibel]], amely egy méteres távolságban kb.körülbelül 1 &nbsp;[[Pascal (mértékegység)|micropascal]] nyomást jelent, és a hangforrástól több száz kilométer távolságban is észlelhető.<ref name = "Richardson1995">W. J. Richardson, C. R. Greene, C. I. Malme and D. H. Thomson, Marine Mammals and Noise (Academic Press, San Diego, 1995).</ref>