„Hungária körgyűrű” változatai közötti eltérés

magyarul
(magyarul)
|település =[[Budapest]]
}}
A '''Hungária körgyűrű''' [[Budapest]] harmadik körútja a [[Kiskörút]] és a [[Nagykörút]] után, a belvárosból[[Budapest V. kerülete|Belvárosból]] kifelé haladva. Ma a főváros egyik legforgalmasabb útja. ÉszakrólNyugatról délkelet felé haladva a '''Róbert Károly körút''', a '''Hungária körút''' és a '''Könyves Kálmán körút''' alkotja.<!-- emeljük ki a körutak nevét, hiszen ezek a hivatalos elnevezések -->
 
==Története==
A [[Fővárosi Közmunkák Tanácsa]] már [[1871]]-ben kiírt egy nemzetközi pályázatot a hamarosan ([[1873]]-ban) létrejövő [[Budapest]] fejlődésének koncepciójára. [[Lechner Ödön]] az erre írtbeadott pályázatában vetette fel először egy külső pesti körút ötletét, ami messze kívül, az akkori [[Pest (történelmi település)|Pest város]] határa mentén futott volna. Pest, Buda és Óbuda lakossága ekkor együttesen volt háromszázezer fő körül, a terv mégis már ekkor milliós várossal számolt, évtizedekkel előre gondolkodva. A Közmunkatanács 1872. június 2-i ülésén fogadta el saját műszaki osztályának tervezetét egy „külső nagykörútra”, ami félkörívben ölelte körül Pest városát.
 
A [[párizs]]i körgyűrűrendszer mintájára kigondolt utat egyben egy új városfal nyomvonalának is gondolták. A korabeli terv fő hiányossága az volt, hogy nem gondolta tovább az utat Budán, mindkét végén a Dunának ütközveütköztetve végződött.
 
Ugyan egészen az [[1896-os millenniumi ünnepségek]]ig nem épült meg rendesen az út, a helyet a kezdetektől meghagyták neki. Ezt persze nem mindenki vette figyelembe, például ezért törik meg a szabályos, egyenes szelvényekből álló, végig ugyanazon irányba kanyarodó, szerkesztett körív a [[Közvágóhíd (közterület)|KözvágóhídKözvágóhídnál]]nál. Ezt akkoriban egyszerűen a kijelölt útvonalra építették, ami miatt a [[Ferencváros pályaudvar]]nál az egyenes szelvény kénytelen volt az ívvel ellentétes irányú kanyarban megtörni.
 
A két végpontja a mai [[Árpád híd (Budapest)|Árpád híd]] pesti hídfője, illetve a mai [[Rákóczi híd]] pesti hídfőjétől északra voltak (pontosabban az akkor még nem létező hidak helyén a Duna-part). A budai folytatást hamar kigondolták, már [[1903]]-ban pályázatot írtak ki rá, ám a forráshiány, majd az [[első világháború|első]] és a [[második világháború]] is hátráltatták elkészültét, így az [[Árpád híd (Budapest)|Árpád híd]] csak [[1950]]-re készült el. A körút déli, [[Budapest IX. kerülete|ferencvárosi]] részét már csak a [[rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás után]] építették ki rendesen, Budára pedig csak [[1995]]-ben vezették át; ekkor készült el ugyanis a [[Rákóczi híd]]. Mai, 2×3 sávos formáját is csak a motorizáció berobbanása után, a [[20. század]] folyamán nyerte el. Teljes kiépülése az 1871-es kigondolásától egészen az [[1990-es évek]] közepéig, azaz valamivel több mint 120 évig tartott.
[[1937]]-ben a [[Fővárosi Közmunkák Tanácsa]] döntése nyomán a körgyűrű egyes szakaszai külön elnevezést kaptak,<ref>[http://regiujsag.blog.hu/2009/06/17/dgsdf Nem tolják el helyéről a belvárosi plébánia templomot], Pesti Hírlap 1937. június 17. (régiújság blog)</ref> így azóta a XIII. kerületi szakasz teljes hosszában a ''Róbert Károly körút'', a ferencvárosi és részben józsefvárosi-kőbányai szakaszok (a [[Budapest–Hatvan-vasútvonal]]tól a Dunáig) pedig a ''Könyves Kálmán körút'' nevet viselik. Az eredeti elnevezést már csak a XIV. kerületi szakasz őrzi, illetve a józsefvárosi-kőbányai rész a [[Budapest–Hatvan-vasútvonal]]ig a [[Budapest XIII. kerülete|XIII. kerülettől]].
 
A körgyűrű ma Budapest egyik legfontosabb, ennélfogva legforgalmasabb útvonalainak egyike. [[1982]]-től az [[Budapest III. kerülete|óbudai]] Bécsi úttól kezdve kezdve párhuzamosan építették ki az irányonként három forgalmi sávval együtt az [[1-es villamos (Budapest)|1-es villamos]] pályáját az út közepén, ami csak [[2000]]-ben ért el a Rákóczi hídig. (Előtte a ferencvárosi útszakasz sem volt meg rendesen, nemhogy a villamospálya, nagy részén pedig mindössze 2×1 sávos szélességű volt az úttest.) Immár a körgyűrű teljes szakaszán, illetve az Árpád hídon 1984 óta, valamint 2015. március 20-tól a körút folytatásának számító Rákóczi hídon keresztül az [[újbuda]]i Fehérvári útig végighalad a viszonylat.<ref>http://hvg.hu/itthon/20150320_mar_ujbudaig_jar_a_fovarosi_1es_villamos</ref> Szintén a villamossínnel egybekötött szélesítés során cserélték ki az egykori [[bazalt]] nagykockakő -burkolatot modern [[aszfalt]]ra. A Salgótarjáni utca és a Kőbányai út közöttközötti úgynevezett „Dohánygyári aluljáró” a [[Budapest–Hatvan-vasútvonal]] alatt a körgyűrű szűkre és alacsonyra megépített műtárgya. Emiatt a jelenlegi északi irányt átvezető műtárgy az alacsony belmagasság miatt az átlagnál magasabb rakományú járművek számára nem járható. Az 1997-ben elkészült déli irány aluljárója már mélyebb és szélesebb. A villamos is ezen közlekedik.
 
== Nevezetes épületek, létesítmények ==
[[Kép:Hungarian Police HQ.JPG|thumb|rightbélyeg|150px|Országos Rendőr-főkapitányság („Rendőrpalota”)]]
[[Kép:NYFI.JPG|thumbbélyeg|right|150px1–50px|Magyar Államkincstár (volt Nyugdíjfolyósító Intézet)]]
[[Kép:Papp_László_Budapest_Sportaréna.jpg|thumb|rightbélyeg|150px|[[Papp László Budapest Sportaréna]]]]
[[Kép:Stade_Budapest_08667.jpg|thumb|rightbélyeg|150px|[[Groupama Aréna]]]]
* [[Dagály fürdő]]
* [[Europe Tower]] ([[Erste Bank (Magyarország)|Erste Bank Hungary Zrt.]] székház)
 
==Források==
{{források}}
*[http://epa.oszk.hu/00000/00003/00008/miklossy.htm A Hungária körút átalakulása], Budapesti Negyed 9., (1995/3)
*[https://web.archive.org/web/20130131011034/http://www.iz.webzona.hu/hu0.htm A Hungária körút régen és ma] (személyes képriport), iz.webzona.hu (Hozzáférés: [[2012]]. [[június 22.]])
* {{utcanévlexikon|oldal=238-239., 303. és 424}}
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
{{Portál|Budapest|-}}
53 174

szerkesztés