„Plazma” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A01:36D:700:69DB:6513:B62:83D0:ED17 (vita) szerkesztéséről Iu szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
7. sor:
A halmazállapot e negyedik formáját először Sir [[William Crookes]] írta le [[1879]]-ben, az elnevezés pedig [[Irving Langmuir]] nevéhez fűződik [[1928]]-ban (a vérplazmára emlékeztette).
A látható [[világegyetem|Virág Egyetem]] anyagának 99%-a ebben a halmazállapotban van. A plazmaállapot csak igen magas hőmérsékleten, tízezer [[kelvin]] körül kezd kialakulni, mert csak itt áll rendelkezésre az elektronok leszakításához szükséges energia.
A plazma kinetikus hőmérséklete és sűrűsége széles tartományban változhat (10<sup>4</sup> – 10<sup>9</sup> K; 10<sup>5</sup> – 10<sup>33</sup> részecske/m³). Elektromos és mágneses térrel a plazma tulajdonságai térben és időben szabályozhatók. Mivel a plazma minden esetben jóval forróbb a szilárd anyagok által kezelhető kb. 3000 foknál, ezért kezelése mágneses és ritkábban elektromos térrel történik. A plazma, magas hőmérséklete miatt, intenzív elektromágneses sugárzó is, magyarul rendkívül sok fényt bocsát ki. Ennek [[spektrum]]a azonban némileg eltér a [[feketetest-sugárzás]]tól. Ezzel a sugárzással gyorsan energiát veszít, ezáltal a plazmaállapot rövidesen megszűnik. A sugárzási veszteséget jelentősen csökkenteni lehet, ha azt a plazmát tartalmazó tartály belső falát alkotó tükrös felületek visszasugározzák.
| |||