„Móricz Zsigmond Színház” változatai közötti eltérés

Nyíregyházán kezdetben a [[19. század]] jellegzetes épülettípusában, nyári színkörökben tartottak előadásokat. 1869. november 16-án a város tanácsa elhatározta, hogy előbb-utóbb állandó magyar színházat létesít. Nyíregyháza első „állandó színháza” 1873-ban épült: a Hárs vendéglőhöz tartozott és egy egyszerű, szellős nyári deszka-aréna volt, amiben két évtizeden át játszottak, mindaddig, míg az új színház fölépült. A várost 1880 októberétől sorolták a színikerületi rendszerbe. A Színházépítő részvénytársaság 1893. április 9-én alakult meg a városháza nagytermében, a város támogatásával és a Nyíregyházi Takarékpénztár fedezetével.

 

 

Az épület 1898. október 2-ától lett városi színház, [[Komjáthy János]] igazgatásában, aki ezáltal 3 évre ingyen kapta meg a színházat. Ettől kezdve már több éves szakaszokban váltották egymást az igazgatók, majd az [[első világháború]] idején és azt követően jó darabig megszűnt a folytonosság. Ebben az időben [[Patek Béla]], [[Kiss Árpád (színművész)|Kiss Árpád]] – akit az 1912-ben újjáalakult színkerület is kinevezett – és [[Heltai Hugó]] társulatai szerepeltek nagy népszerűséggel. 1925–1930 között [[Gulyás Menyhért]] és [[Alapi Nándor]] [[Országos Kamaraszínház]]a látogatta a színházat. 1939-ig csak néhány napos vendégjátékok, köztük a [[Vígszínház]] és a pesti [[Erkel Színház#Városi Színház|Városi Színház]] egy-egy produkciója tűntek ki. 1939-től a [[második világháború]] befejezéséig a cseretársulati rendszer keretében vitéz [[Tolnay Andor]], [[Szalay Károly (színigazgató)|Szalay Károly]], végül pedig [[Földessy Géza]] együtteseit láthatta a közönség. Ezután a debreceni színikerülethez sorolva 1946-ig [[Beleznay Unger István|Beleznay István]] kapta meg a nyíregyházi színház igazgatását.<ref>[https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_SZIN_Szk_uj_19/?pg=645&layout=s&query=ny%C3%ADregyh%C3%A1za Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)] Második rész - Vidéki színházak működése, színigazgatói engedélyek kiadása (''208.'' 644. oldal)</ref> 1946-tól a belügyminisztérium döntésére 8 hónapig moziként üzemelt és csupán 4-ben színházként.<ref>[https://library.hungaricana.hu/hu/view/KulfBelfHirek_1946_11_1__001-123/?query=ny%C3%ADregyh%C3%A1zi%20sz%C3%ADnh%C3%A1z&pg=762&layout=s Külföldi-Belföldi Hírek [0045], library.hungaricana.hu - 1946. november 14.</ref> Az államosítást követően előbb az 1949–1950-es évadtól még a [[Csokonai Nemzeti Színház|debreceni társulat]] folytatta a játszást, majd 1952-től az [[Állami Déryné Színház|Állami Faluszínház]] nyújtott rendszeres színházi élményt.

*[[Léner Péter]]

*[[Máthé Eta]] (2003<ref>[http://kulturszalon.hu/?q=minden-szinhaznak-kell-egy-bors-neni Minden színháznak kell egy Bors néni!] Máthé Eta emlékére részlet Gosztola Adél szakdolgozatából, kulturszalon.hu - 2014. június 28.</ref>)

*[[Pankotay István]]

*[[Simor Ottó]]