Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát 85.90.163.197 (vita) szerkesztéséről Szilas szerkesztésére
 
== Megjelenése ==
A [[ragadozó életmód|ragadozó]] [[emlősök]] rendjének legnagyobb testű képviselője (a [[kodiak-medve]] mellett). Teste nyúlánk, feje és arcorra megnyúlt, szemfoga gyengén fejlett, apró füle és rövid farka csökkenti a hőleadást. Szeme kicsiny, nyaka hosszú, lábai a többi medvéénél jóval szélesebbek és hosszabbak, lábszárai rövidek, de vastagok és izmosak, ujjait csaknem hosszúságuk feléig úszóhártya köti össze, karmai rövidek. A többi medvénél jóval nagyobb; testhossza 21,58-3 [[méter]];<ref name="Ferguson, S. H. 1999">Ferguson, S. H., Taylor, M. K., Born, E. W., Rosing‐Asvid, A., & Messier, F. (1999). ''Determinants of home range size for polar bears (Ursus maritimus)''. Ecology Letters, 2(5), 311–318.</ref><ref name=hemstock4>Hemstock, p. 4</ref> vállmagassága 1,322-1,46 méter,<ref name=Wood/><ref>[http://wildlife1.wildlifeinformation.org/s/0MCarnivor/ursidae/ursus/Ursus_maritimus/01ursus_maritimusamwtht.html Polar bear Ursus maritimus – Appearance/Morphology: Measurement and Weight (Literature Reports)] {{Wayback|url=http://wildlife1.wildlifeinformation.org/s/0MCarnivor/ursidae/ursus/Ursus_maritimus/01ursus_maritimusamwtht.html |date=20110930194832 }}. Wildlife1.wildlifeinformation.org. Hozzáférés ideje: 15 September 2011.</ref> a [[Hímnem (biológia)|hím]] testtömege 400–600350–700&nbsp;kilogramm;<ref name=hemstock4/> a [[nőstény]] testtömege 300–400150–300&nbsp;kilogramm (terhesen elérheti az 500 kilogrammot).<ref name="Ferguson, S. H. 1999"/><ref name=hemstock4/><ref name=Servheen1993>Servheen, C. (1993). [http://www.bearbiology.com/index.php?id=40 ''The Polar Bear'']. Pp. 124 in: Stirling, I., Kirshner, D., Knight, F. (eds.). ''Bears, Majestic Creatures of the Wild''. Rodale Press, Emmaus, Pennsylvania.</ref> A legnagyobb vadon élő jegesmedve felágaskodva 3,39 méter magas és 1002 kilogramm tömegű volt.<ref name=Wood>{{cite book |last= Wood |first=G.L. |year= 1983 |title= The Guinness Book of Animal Records |page=240 | isbn = 978-0-85112-235-9}}</ref> Bundája tömött szőrű, és a mai élő emlősök legjobb hőszigetelő szőrzete. A fiatal példányoknál ezüstfehér, az öregeknél sárgás árnyalatú. [[téli álom|Téli álmot]] alszik, amiből többször, könnyen felébred. Zápfogainak felülete tarajos.
 
== Életmódja ==
[[Fájl:Ursus maritimus us fish.jpg|thumb|250px|Jegesmedve ''(Ursus maritimus)'' bocsok]]
 
A jegesmedve ANYÁD igen jól alkalmazkodott az északi [[sarkvidék]] hidegéhez. Bundája olyan jól szigetel, hogy a jegesmedve gyakorlatilag nem veszít hőt az orrának felületét leszámítva, hőkamerával majdnem észrevehetetlen a hideg tájban. Ez okozza azonban sebezhetőségét is, meleg időben sem képes hőt leadni és már viszonylag alacsony hőmérsékleten is hőgutát kap. A hőszigetelésben nemcsak vastag bundájának jut kiemelkedő szerep, hanem a bőr alatti zsírrétegnek is, amely egy-egy bőséges időszakot követően több cm vastag is lehet. A zsírréteg nemcsak hőszigetelést, vagy mechanikai védelmet jelent az állat számára, hanem tartalék tápanyagforrást is a zsákmányban szűkös időszakokra. Bundája valójában nem egybefüggő fehér, hanem optikai csalódásként a fényvisszaverődés miatt látjuk annak. A fehér szőrszálak közt üreges, átlátszó szálak helyezkednek el. Szerepük, a hőszigetelés illetve az úszás könnyítése. Alatta a bőre fekete. Az üreges szőrszálak abban is segítenek az állatnak, hogy úszás közben nagyobb legyen a felhajtóereje. A jegesmedve bundája és zsírja az ember figyelmét is felkeltette, s emiatt az északi eszkimók már évezredek óta vadásszák ezeket az állatokat. Az utolsó néhány évszázadban azonban a jegesmedvék irtása egyre nagyobb, aggasztó méreteket öltött.
 
A jegesmedve és a [[grizzly medve]] olykor a természetben is kereszteződik, habár a hibridek rendkívül ritkák.<ref>A [http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=7086 ''Fotó a félig jegesmedve, félig grizzli medvéről''] [[Geographic.hu]] [[2006]]. [[május 15.]]</ref>
24 241

szerkesztés