„Bismarck-osztály” változatai közötti eltérés

|képméret =

|képaláírás = ''Bismarck''

|névadó = [[Otto von Bismarck]] birodalmi kancellár

|tulajdonos = [[Fájl:War ensign of Germany (1938-1945).svg|20px|A Kriegsmarine zászlaja]] [[Kriegsmarine]]

A '''''Bismarck''-osztály''' egy két csatahajóból álló német hajóosztály volt a második világháború idején. Elkészültükkor a világ legnagyobb csatahajói voltak és a háború során legendás hírnévre tettek szert.

 

 

A [[Tirpitz (csatahajó)|'''''Tirpitz''''']] később készült el és rövid balti-tengeri szolgálat után norvégiai támaszpontokon állomásozva veszélyeztette az Oroszország felé tartó konvojokat és jelentős erőket kötött le. 1942-től a [[Brit Királyi Haditengerészet|''Royal Navy'']] legfőbb feladatának tűzték ki az elsüllyesztését és több tucat légitámadást hajtottak végre ellene, ami révén a legtöbbet támadott hadihajóvá vált. Végül 1944. november 12-én több 5,4 tonnás bomba találata következtében a sekély vízben felborult.

|-

|}

== Bevetések ==

{{main|Bismarck (csatahajó)}}

A [[Bismarck (csatahajó)|''Bismarck'']] 1941. május 18-án futott ki a [[Prinz Eugen (nehézcirkáló)|''Prinz Eugen'']] kíséretében az első és egyetlen éles bevetésére ([[Rheinübung hadművelet|Unternehmen ''Rheinübung'']]). A [[Dánia-szoros]]ban május 24-én hajnalban megütközött az elfogására kiküldött brit hajókkal és ennek során elsüllyesztette a ''Hood'' csatacirkálót és meghátrálásra kényszerítette a ''Prince of Wales'' csatahajót. Az elülső olajtartályait ért sérülés miatt jelentős üzemanyagveszteség érte, ami miatt a küldetését megszakítva [[Brest]] felé vette az irányt. Mivel az orr részt nem lehet nagy kaliberű találat elleni védelemmel ellátni, ez a gránát minden csatahajónak gondot okozott volna. A beáramló víz miatt a hajó orrnehézzé vált, sebességét többször is mérsékelni kellett, de még így is képes volt 27, időnként 30 csomós sebességgel haladni.

A brit flotta észak-atlanti vizeken lévő összes egységét az elfogására irányították. Hosszabb időre sikerült elszakadnia üldözőitől, de egy rádióüzenete elárulta tartózkodási körzetét, amit a légi felderítés révén a britek pontosítani tudtak. Május 26-án repülőgép-hordozóról induló torpedóbombázók támadták meg és két torpedótalálatot értek el rajta. A tatrészen becsapódó egyik torpedó az egyik kormánylapátot elgörbítve kormányozhatatlanná tette. A Swordfishek támadása rámutatott a légvédelem ama hiányosságaira, hogy nem tudott kellő hatékonysággal tüzelni az alacsonyan, szinte a vizet súrolva érkező és a tűzvezetési rendszer számára túl lassú, már elavultnak számító repülőgépekkel szemben. Bár egyetlen gépet sem sikerült lelőniük a harcban, több támadásukat sikerült visszavernie a légvédelemnek. Mivel a légvédelmi tüzérek felkészültsége hiányos volt, de így is számos támadást meg tudtak hiúsítani, egyes vélemények szerint a csatahajó légvédelmi felszereltsége valójában megfelelő volt, szemben a gyakori kritikákkal.

 

 

 

{{main|Tirpitz (csatahajó)}}

A [[Tirpitz (csatahajó)|''Tirpitz'']] több britek ellen vezetett bevetésen is részt vett. Az egyik ilyen a Jeges-tengeren haladó [[PQ-17-es konvoj]] elleni [[Rösselsprung hadművelet|''Rösselsprung'' hadművelet]] volt, mely a legjobb demonstrálása volt a ''Tirpitz'' „fleet in being” szerepének. A csatahajó a puszta jelenlétével kényszerítette a briteket az itt haladó konvojaik nehéz egységekkel való kísérésére és a kifutásának a híre befolyással volt az ellenség döntéseire. Az ilyen hadműveletek révén a ''Tirpitz'' sikeresebben ellátta a fő feladatát - nevezetesen az ellenséges utánpótlási vonalak zavarását - mint testvérhajója. (Igaz a ''Bismarck'' esetében a zavarandó utánpótlási útvonalak jóval távolabbra húzódtak, mivel a Szovjetunió még nem volt hadviselő fél.)

 

=== Páncélzat ===

 

==== Páncélzat anyaga ====