„Zajti Ferenc” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a [061] <ref> hibás központozással AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
|képméret=
|képaláírás=
|születési név= Zajti Ferenc
|születési hely=[[Újfehértó]]
|születési dátum=[[1886]]. [[március 5.]]
|halál helye=[[Budapest]]
|halál dátuma= [[1961]]. [[június 29.]] {{életkor-holt|1886|03|05|1961|06|29}}
|nemzetiség= [[magyar]]
|házastárs=
|szakma=festő, <br />könyvtáros, <br />orientalista, <br />író
|aláírás=
}}
'''Zajti Ferenc''' ([[Újfehértó]], [[1886]]. [[március 5.]] – [[Budapest]], [[1961]]. [[június 29.]]) magyar festő
== Élete ==
Édesapja, Zajti Pál az [[újfehértó]]i Szunyogh-birtok ispánja volt, édesanyja Szabó Terézia, mindketten reformátusok.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9392-9CNJ-1?i=116&cat=189384&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AVJRQ-869 Zajti Ferenc keresztelése bejegyezve az újfehértói református keresztelési anyakönyv 29/1886. folyószáma alatt.]</ref> A [[Debreceni Református Kollégium]] elvégzése után Budapesten, majd [[Hollósy Simon]] müncheni festőiskolájában tanult. Később visszatérve Magyarországra [[Kubinyi Sándor]]nál és [[Bosznay István]]nál képezte magát hat évig.
[[1905]]-ben kezdett őstörténettel, a [[szkíta]]-[[magyar]] rokonsággal foglalkozni. [[1907]]-ben a Budapesti Városháza tisztviselője lett, s ugyanebben az évben [[Pestújhely]]en telepedett le.<ref>[[Alexa Károly]]: A Zajti-legendárium - [[Helyem Házam Palotám]] II. évf. 1. szám, 2016. február 6. o.</ref> Festőként [[1909]]-ben mutatkozott be. Az [[1910-es évek]]ben jó kapcsolatot tartott fenn [[Csontváry Kosztka Tivadar]]ral, aki
Az [[első világháború]] idején a [[Debreceni Egyetem]] Református Hittudományi Karán összehasonlító vallástörténetet és keleti nyelveket tanult. [[1917]]-től előadott itt, [[1921]]-től kinevezett egyetemi tanárként. A háború alatt menhelyeket létesített a fővárosban, ahol előadásokat tartott főként vallástörténeti témákból. Az előadások szélesebb körű terjesztésére alapította meg a
[[1918]]-ban jelent meg első, az
Az [[1920-as évek]] elején megházasodott és gyermekei születtek. [[Harold Harmsworth|Rothermere]] lorddal együtt részt vett a „Justice for Hungary” („Igazságot Magyarországnak”), a [[trianoni békeszerződés]]t revizionálni szándékozó akciónak. 1921-ben Jézus-könyvéhez (
[[1928]]-ban kiadta [[Ipolyi Arnold]] [[1854]]-ben született ''Magyar
[[1933]]-tól [[1946]]-os nyugdíjazásáig a [[Fővárosi Könyvtár]] keleti könyvgyűjteményének felügyelője volt. Könyvritkaságok, kéziratok vásárlásával, elveszettnek hitt dokumentumok, kódexek, források megismerésével és újrakiadásával foglalkozott. Kutatómunkájának összefoglalásaként [[1936]]-ban jelent meg
1961. júniusában hunyt el Budapesten. Lakását halála napján kifosztották, műveinek, könyvtárának és csaknem minden értékének nyoma veszett. Életművének egy töredékét a [[Magyar Nemzeti Galéria]] őrzi.
== Főbb művei ==
60. sor:
==Források==
* [http://www.mvsz.hu/mtf/mtf_14a.html Pápai Szabó György: Zajti Ferenc élete és munkássága. In: Magyarságtudományi Füzetek.]{{Halott link|url=http://www.mvsz.hu/mtf/mtf_14a.html |date=2018-11 }} mvsz.hu
* [https://web.archive.org/web/20070606221243/http://www.hoppmuzeum.hu/galeria.php?galeria_id=2 Zajti Ferenc Galéria]
* [http://szebbjovoert.net/node/48?PHPSESSID=69ef96a8d68eb588fdcf7ed5d0ea384f Aradi Éva: ''A hunok Indiában'']{{Halott link|url=http://szebbjovoert.net/node/48?PHPSESSID=69ef96a8d68eb588fdcf7ed5d0ea384f |date=2018-11 }}
|