„Francia–magyar szövetség és Foix–Jagelló házasság 1502-ben” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Anna királyné és [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] ([[1456]]–[[1516]]) között a legközelebbi rokonsági fok a negyedfokú unokatestvérség volt két generációnyi eltéréssel. Anna királyné anyai nagyanyja, [[I. Eleonóra navarrai királynő|I. Eleonóra]] ([[1426]]–[[1479]]) [[Navarra uralkodóinak listája|navarrai királynő]] volt [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászlónak]] negyedfokú unokatestvére a [[Luxemburgi-ház]]on keresztül.<ref>Vö. Kšír (2001).</ref> A közvetlen felmenőjük [[János cseh király|Luxemburgi János]] ([[1296]]–[[1346]]) [[Csehország uralkodóinak listája|cseh király]]. [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] az ő fiának, [[IV. Károly német-római császár|IV. Károly]] ([[1316]]–[[1378]]) [[Nyugati császárok listája|német-római császárnak]] és [[Csehország uralkodóinak listája|cseh királynak]] volt az ükunokája annak másodszülött fia, [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] ([[1368]]–[[1437]]) király révén. Anna királyné anyai nagyanyja, [[I. Eleonóra navarrai királynő|I. Eleonóra]] királynő pedig Luxemburgi János cseh király lányának, Juditnak ([[1315]]–[[1349]]), aki Franciaországban ''Bona'' néven volt ismert, a későbbi [[II. János francia király|II. János]] ([[1319]]–[[1364]]) [[Franciaország uralkodóinak listája|francia király]] feleségének volt az ükunokája lányuk, [[Valois Johanna navarrai királyné|Valois Johanna]] ([[1343]]–[[1373]]) révén, aki [[II. Károly navarrai király|II. Károly]] ([[1332]]–[[1387]]) [[Navarra uralkodóinak listája|navarrai királyhoz]] ment feleségül. A két generációnyi eltérés abból is adódik, hogy [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] király az apja negyedik házasságából származott, aki ekkor már 52 éves elmúlt, és [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] király lánya, [[Luxemburgi Erzsébet magyar királyné|Luxemburgi Erzsébet]] ([[1409]]–[[1442]]) királyné, aki [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] anyai nagyanyja volt, is már apja 41. életévében született.<ref>L. Kšír (2001).</ref>
 
{{Sablon:Doboz2/Eleje|Legközelebbi rokonsági kapcsolat Candale-i Anna és a férje, valamint mindkettejük, Foix Germána és XII. Lajos között (családfa)}}
{{Családfa/Start}}
{{családfa | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | |}}
{{családfa | | | | | |V13| | | | | |V16| |V17| | | | | | | | | | |V13='''[[Candale-i Anna magyar királyné|Candale-i Anna]]'''<br><small>[[1484]]–[[1506]]</small><br>férje:&nbsp;''[[II. Ulászló magyar király|II. (Jagelló) Ulászló]]''<br>[[Magyarország uralkodóinak listája|magyar]] és [[Csehország uralkodóinak listája|cseh király]]<br><small>[[1456]]–[[1516]]<br>ld. jobbra fent</small>|V16='''[[Miksa magyar király|I. (II.) Miksa]]'''<br>[[Magyarország uralkodóinak listája|magyar]] és [[Csehország uralkodóinak listája|cseh király]], [[Nyugati császárok listája|német-római császár]]<br><small>[[1527]]–[[1576]]</small><br>felesége:&nbsp;''[[Habsburg Mária magyar királyné (1528–1603)|'''Ifjabb''' Habsburg Mária]]''<br>ausztriai főhercegnő, kasztíliai infánső<br><small>[[1528]]–[[1603]]|V17='''[n.]&nbsp;&nbsp;[[Wass János (II. Lajos fia)|Wass János]]'''<br><small>[[1521]]&nbsp;körül–[[1580]]&nbsp;után</small><br>felesége&nbsp;''N. N.''<br><small>?–?</small>}}
{{Családfa/Vége}}
{{Sablon:Doboz2/Vége}}
 
Közvetlenül grófnőből lett királyné, és sohasem volt ténylegesen hercegnő, még ha sokszor, tévesen, annak is címezték. A grófi címe nem jelentette azonban, hogy [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] „alacsonyabb rangú” feleséggel volt kénytelen beérni, mint uralkodótársai, hiszen Anna származását tekintve eléggé előkelő ősökkel rendelkezett, ha nem is volt közvetlenül királyi hercegnő.<ref>L. Wenzel (1887), Kropf (1895) és Kšír (2001).</ref>
 
[[Pierre Choque]], [[I. Anna breton hercegnő|Bretagne-i Anna]] királyné fegyverhírnöke francia nyelven megörökítette a magyar királyné koronázását is, mely [[Szamota István]] közlésében magyarul is olvasható ''(a következő szöveg korabeli, XIX. század végi nyelvi stílussal és helyesírással íródott, így némileg eltér a mai változattól):'' „Szerdán megérkezett a [[Szent Korona|korona]], melyet az e czélból tartott és fizetett egyének, a [[visegrád]]i (Visigrade) erős várban őriznek. [...] A koronát, az országos szokás szerint díszbe öltözött 500 fegyveres kísérte. Csütörtökön, azaz [[szeptember 29.|szept. 29-én]] ment végbe a [[koronázás]] és az esküvő. A király [[Coboly|czoboly]]prémes violaszínű szatén-ruhában és ugyancsak violaszínű kalpagban jelent meg menyasszonya lakásán. A felséges hölgy hasonló öltözetet viselt. A király jobbján haladt a királyné, kit a király fivére, az oppelni és glogaui herczeg vezetett, ezután következtek a többi főurak. Elől mentek [[Újlaki Lőrinc|Lőrincz]] herczeg, a [[nádor]], [[François de Tournemine de la Guerche|Quercy ura]],<ref>Szamota tévesen azonosítja a breton ''Guerche'' helységet a dél-franciaországi [[guyenne]]-i ''Quercy''vel.</ref> a velenczei és a többi követek. A menyasszony czímere a középen volt, ebből kiviláglott, hogy két királysággal állott rokonságban. Némelyek az angolországi rokonságról tudakozódtak, továbbá Candale grófságot is fölemlítették. Végre a templomba értünk, a közepén három lépcsőnyi magas emelvényen, két díszpad volt elhelyezve; az emelvényt, padokat, párnákat stb. aranynyal átszőtt karmazsin bársony borította. A király padja jobbról, a királynéé pedig balról állott. Körülöttök foglaltak helyet a pápai, a velenczei, a német birodalmi követek, a többi herczegek és főurak. A másik oldalon pedig a király fivére, az angol követ, [[François de Tournemine de la Guerche|Quercy (Guerche) ura]], stb. helyezkedtek el. Mindezeknek székei csupa aranyszövetekkel voltak letakarva. A misét az esztergomi érsek, nyolcz püspök segédlete mellett mondta. A püspöksüvegek és pásztorbotok csak úgy ragyogtak a sok drágakőtől és gyöngytől. Az oltárt mintegy hatvan ezüstkép diszítette, ezek szent királyok, vértanúk és püspökök fejeit ábrázolták. A mise kezdete előtt, a király az oratóriumba lépett be és ott feltette a koronát, mely fekete hajfürtjeihez igen jól illett. A [[Magyar királyi jogar|jogart]] a [[nádor]], a kettős kereszttel diszített [[országalma|országalmáját]] pedig [[Újlaki Lőrinc|Lőrincz]] herczeg vitte előtte. A mise elején a király jobb kezébe vette a [[Magyar királyi jogar|kormánypálczát]], baljába pedig az [[országalma|országalmáját]]. Erre a király az oltárhoz ment, a királynét Quercy ura vezette oda. Az esketési szertartás befejezése után, a felséges hölgyet előbbi helyére vezették vissza. Ezután két püspök ismét az oltárhoz vezette a királynét; az esztergomi érsek erre hangosan kérdé: van-e valaki a herczegek, bárók, főurak és egyéb rendek közt, ki a felséges hölgy koronázását bármi okból ellenezné; mindnyájan fölkiáltottak: «coronetur», azaz koronáztassék, akarjuk és óhajtjuk, hogy királynénkká legyen, erre mély csend állott be. A királyné fejére gyönyörű koronát, jobb kezébe kormánypálczát, baljába pedig országalmát tettek. A királyné ezután visszatért helyére, mindeme uralkodói jelvények kitűnően illettek neki. Jóllehet a magyarok és a többiek nem győzték magasztalni szépségét, midőn franczia ruhában az országba érkezett, megkoronázva azonban még elbájolóbbá lett. Az isteni tisztelet alatt, a királynak Lőrincz herczeg és a nádor, a királynénak pedig Tamás gróf es Báthory (Balicort) szolgáltak. A szertartás befejezése után, az előbbi rendben tértek vissza, az országalmáit és a jogarokat a király és királyné előtt vittek. Végre a nagy terembe értek, hol már óriási előkészületek tétettek a díszebédre. A hosszú asztal közepén a királyné foglalt helyet, tőle jobbra a király, azután a király fivére, a nádor és a többi főurak. A királynétól balra a pápai követ, az esztergomi érsek és a többi főpapok; az asztal jobboldali vegén ült Quercy és a velenczei követek. Az asztal túlsó végénél, a franczia követtel szemben, az angol és német követek. Az étteremben a világ lehető legszebb [[pohárszék]]ét láttam, ennek kilencz polcza majd leszakadt a sok csésze, [[findzsa]], tányér, palaczk és csemegetál alatt, ugyanis mindez színaranyból és ezüstből volt. Ebéd után mindenki tisztelgett a királynál és a királynénál, azután következett a táncz és a zene. A király ezután elbúcsúzott feleségétől és lakosztályába vonult vissza, mivel rosszul volt.”<ref>L. Szamota (1891: 137–140).</ref>
 
=== Budai ünnepségek ===
[[október 3.|Október 3-án]] vonultak be [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászlóval]] [[Buda (történelmi település)|Budára]], és [[október 6.|október 6-án]] kezdődtek meg a hivatalos ünnepségek, melyek két hétig tartottak. [[Pierre Choque]] így írta le a budai ünnepségeket:
 
„[[Október 3.|Október 3]]-án [[II. Ulászló magyar király|Ulászló]] és Anna Budára érkezett. A királyné fehér lovon ült. A városon kívül a papság, nemesség s polgárság kiküldöttjei üdvözlik a királyi párt. A királynénak a budai polgárok egy, címerével díszített fehér terítőt hoznak ajándékba. A város valamennyi [[harang]]jának zúgása és száz ágyúlövés közepette vonultak be a budai főutcán át a királyi palotába, melynek bejáratánál az udvari cselédek tömege sereglett köréje. Mikor a palota küszöbét átlépte, á király elbúcsúzott tőle és lakásába ment, a királynét pedig a király testvére, a nádor s több főúr és főúri hölgy lakosztályába vezette. Néhány napi pihenés után megkezdődnek az ünnepségek. A király a vár egy nagy termében díszebédet ad, a királyné fogadja az ország városai s különböző tartományai kiküldötteinek hódolatát és átveszi az ajándékokat: ezüst edényeket, drága aranyszöveteket, bársony kelméket, török szőnyegeket stb. Tizenkét napon át egymást követik a mindenfajta szórakozások, táncmulatságok, hangversenyek. lovagjátékok s különböző népünnepélyek (ökörsütés). Egy egész nap a vár udvarán a nép számára az egyik kútból hat csövön át [[víz]] helyett [[Bor (ital)|bor]] csorgott.”<ref>Lásd Birkás (1948: 28–29).</ref>
 
===Családi viszály a Jagelló-házban avagy diplomáciai bonyodalmak===
* {{cite journal|last=Adot Lerga|first= Álvaro|title= Itinerario de los reyes privativos de Navarra: Juan III de Albret – Catalina I de Foix (1483–1517|journal=Príncipe de Viana|pages=459–492|location=Pamplona|year=1999|volume=60|issue=|url=http://dialnet.unirioja.es/servlet/articulo?codigo=16169|accessdate=2018-12-9|language= spanyol}}
* {{cite book|author=[[Raoul Anthony|Anthony, Raoul]]|last=|first= |title= Identification et Étude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar |others=|volume=|location=Párizs|publisher= Masson|year=1931|url=http://www.navarra.es/appsext/bnd/GN_Ficheros_PDF_Binadi.aspx?Fichero=AGN00FBH_239800000000000000000410.pdf |accessdate=2018-12-9|language= francia}}
* {{cite book|author=[[Birkás Géza]]:|last=|first=|title=Francia beszámoló egy magyar királyi mennyegzőrő|others=''Francia utazók Magyarországon'', Acta Universitatis Szegediensis: Sectio philologica, 16. Tomus, Szeged, 228. o.,|publisher= |location= Szeged|year= 1948|page=24–31|url=http://acta.bibl.u-szeged.hu/10591/1/philologica_017_024-031.pdf |accessdate=2019-09-26|id=|language= magyar}}
* {{cite book|author=[[Dümmerth Dezső]]|last=|first=|title=Az Anjou-ház nyomában|publisher= Panoráma|location= Budapest|year= 1982|url=http://magyarnemzetikormany.com/pi-klub/downloads.php?cat_id=2&file_id=119 |accessdate=2018-12-11|id=|language= magyar}}
* Dobosy Tibor: ''Pierre Choque, Anna magyar királyné francia kísérője'', Budapest, 1940.