„Zajti Ferenc” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Édesapja, Zajti Pál az [[újfehértó]]i Szunyogh-birtok ispánja volt, édesanyja Szabó Terézia, mindketten reformátusok.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9392-9CNJ-1?i=116&cat=189384&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AVJRQ-869 Zajti Ferenc keresztelése bejegyezve az újfehértói református keresztelési anyakönyv 29/1886. folyószáma alatt.]</ref> A [[Debreceni Református Kollégium]] elvégzése után Budapesten, majd [[Hollósy Simon]] müncheni festőiskolájában tanult. Később visszatérve Magyarországra [[Kubinyi Sándor]]nál és [[Bosznay István]]nál képezte magát hat évig.
 
[[1905]]-ben kezdett őstörténettel, a [[szkíta]]-[[magyar]] rokonsággal foglalkozni. [[1907]]-ben a[[Pestújhely]]en Budapestitelepedett Városházale, és Budapest Székesfőváros mérnöki osztályán tisztviselőjekezdett lettdolgozni, sa ugyanebbenpesti azés évbenbudai [[Pestújhely]]entervtár telepedettegyesített leanyagát rendezte.<ref>Szabó Lilla: ''Zajti Ferenc festőművész és Medgyaszay István építész magyarságkutatásai''. 460-461. In: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. Miskolc, 2007.</ref><ref>[[Alexa Károly]]: A Zajti-legendárium - [[Helyem Házam Palotám]] II. évf. 1. szám, 2016. február 6. o.</ref> Festőként [[1909]]-ben mutatkozott be. Az [[1910-es évek]]ben jó kapcsolatot tartott fenn [[Csontváry Kosztka Tivadar]]ral, aki szellemi utódjának, munkássága folytatójának nevezte őt. Később kiállításai voltak Magyarországon és [[Törökország]]ban is.
 
Az [[első világháború]] idején a [[Debreceni Egyetem]] Református Hittudományi Karán összehasonlító vallástörténetet és keleti nyelveket tanult. [[1917]]-től előadott itt, [[1921]]-től kinevezett egyetemi tanárként. A háború alatt menhelyeket létesített a fővárosban, ahol előadásokat tartott főként vallástörténeti témákból. Az előadások szélesebb körű terjesztésére alapította meg a „''Népszerű Teológiai Tanfolyam''” című sorozatot és újságot.