„Steinbrück Ottó” változatai közötti eltérés

Az Osztrák-Magyar Hadsereg tisztjeként 1917-ben orosz hadifogságba esett.<ref name="Зданович">[http://www.litmir.net/br/?b=122414&p=48 Читать «Свои и чужие — интриги разведки» — Зданович Александр — Страница 48 — Litmir.net]</ref> 1918-tól volt a KMP tagja. A Tanácsköztársaság [[Vörös Hadsereg (magyar)|hadseregé]]nek egyik szervezője, hadtestparancsnok-helyettes, Kun Béla adjutánsa volt, emellett az I. budapesti vörösezred parancsnoka. 1919 áprilisában beválasztották a budapesti IX. kerületi munkás– és katonatanácsba,<ref>A budapesti Munkás- és Katonatanács megválasztott tagjai. Világ, 10. (1919: 84.) 12.</ref> 1919 májusában pedig részt vett [[Szolnok]] visszafoglalásában.

{{idézet2|''Elvtársak! Fiúk! Megindulunk, támadni fogunk. Szükségünk van területeinkre, levegőre, mert csak így tudjuk felépíteni a szocialista Magyarországot. Most megindulunk fiúk, és ha megindulunk még az úristen is vörös lesz.''|Steinbrück Ottó, az I. budapesti vörösezred parancsnoka, Cegléd, 1919. május 3.}}

 

1925-től négy éven át az OGPU Kémelhárítási Osztály 8. (német) részlegét vezette. Az 1920–30-as években az OGPU Nyugati területek külképviseleteinek kémelhárítási osztályának vezetője volt, 1931 és 1935 között az OGPU Külföld osztályát irányította, majd Artur Artuzovval együtt a Vörös Hadsereg Felderítési igazgatóságához került, így azok között a két-három legnagyobb formátumú ember között volt, akik abban az időben átmentek az OGPU-tól a Felderítési Igazgatósághoz.<ref>[http://www.pseudology.org/people/INO_NKVD.htm Фатех Вергасов. Иностранный отдел НКВД<!-- Заголовок добавлен ботом -->]</ref><ref>[http://voinanet.ucoz.ru/index/smena_kapitanov/0-2858 Военное дело — смена капитанов<!-- Заголовок добавлен ботом -->]</ref> 1935 és 1937 között az első számú felderítési igazgatóságot vezette, amely ügynöki felderítést végzett a Nyugaton.

 

 

* 1912-1913. Emlékkereszt.

 

== Megjegyzések ==