„Nirvána” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Buddhizmus: jav. |
|||
18. sor:
==Buddhizmus ==
{{Buddhizmus}}
A buddhista hagyomány alapján kétféle nirvána lehet: az egyik a [[Megvilágosodás a buddhizmusban|megvilágosodásnál]], a másik pedig az ember halálánál valósulhat meg.{{sfn|Buswell|Lopez|2014|p=590}} Az elsőt ''szopadhishesa-nirvánának'', a másodikat pedig [[Parinirvána|parinirvánának]] (''anupadhishesa-nirvána vagy végső nirvána'') nevezik.<ref>Buswell, Robert E.; Lopez, Donald S. (2014)ː [https://books.google.hu/books?id=DXN2AAAAQBAJ&redir_esc=y The Princeton Dictionary of Buddhism]</ref>
[[Gautama Sziddhártha|Gautama Buddha]] úgy jellemezte a nirvánát, hogy a tökéletesen nyugodt tudat állapota, amely megszabadult a vágyakozásoktól, haragtól és egyéb kínzó állapotoktól ''([[Klésák (buddhizmus)|klésák]])''. Ez egyben a "világ végét" is jelenti, hiszen nem marad utána öntudat és a tudatnak nincs határa. A tudat megleli a békét az egész világgal, együtt érez minden lénnyel és lemond a rögeszmékről és a berögzülésekről. Ezt a létező [[Szankhára|alaköltés szenvedéseinek]] lecsendesítésével és az újabbak megszületésének megakadályozásán keresztül éri el. A nirvánában a vágyakozás és utálat gyökere kerül kiirtásra. Ezután az ember már nincs kitéve szenvedésnek ([[páli]]: [[dukkha]]) és további [[Újjászületés (buddhizmus)|újjászületéseknek]] a [[Szamszára (buddhizmus)|szamszárában]]. A [[Tipitaka|páli kánon]] szerint a nirvánában megtapasztalható a dolgok [[Súnjata|üres természete]] (súnjata) is.▼
▲[[Gautama Sziddhártha|Gautama Buddha]]
A [[Dhammapada]]<ref>{{cite web|url=http://a-buddha-ujja.hu/Pitaka/Dhammapada |publisher= A-Buddha-Ujja|title= A Dhammapada |other= Vekerdi J. és Fórizs L. fordításában|accessdate=2015-04-04}}</ref> szentírásokban Buddha azt mondja, hogy a nirvána a "legnagyobb boldogság". Ez egy kitartó, mindent átható boldogság, amely a megvilágosodással keletkező nyugodtsággal jár. A nirvánát kísérő tudást a ''[[bodhi]]'' (megvilágosodás) szó fejezi ki.
| |||