„Theodor Mommsen” változatai közötti eltérés

'''Christian Matthias Theodor Mommsen''' ([[Garding]] ([[Schleswig-Holstein]]), [[1817]]. [[november 30.]] – [[Charlottenburg (Berlin)|Charlottenburg]], [[1903]]. [[november 1.]]) német történész, egyike a 19. század legjelesebb ókortudósainak. A [[Római Birodalom]] történetéről szóló műveit a mai kutatók is alapvető fontosságúnak tartják. 1902-ben [[irodalmi Nobel-díj]]jal tüntették ki, elsősorban a ''Römische Geschichte'' (Római történelem) című művére tekintettel.<ref>A Nobel-alapítvány alapszabálya szerint az „irodalom” nem kizárólag a szépirodalmat tartalmazza, hanem „más írásokat is, melyeknek formája vagy tartalma irodalmi értéket mutat”. ({{cite web | url = http://nobelprize.org/nobel_prizes/literature/laureates/1902/press.html | title = The Nobel Price in Literature 1902, Presentation Speech | accessdate = 2008-10-18 | author = C.D. af Wirsén | language = angol | archiveurl = https://web.archive.org/web/20081014175527/http://nobelprize.org/nobel_prizes/literature/laureates/1902/press.html | archivedate = 2008-10-14 }})</ref>

Mommsen a diákjai körében kevéssé volt népszerű.<ref>[[Marczali Henrik]] emlékirata szerint: „Mommsen előadásaiban nagyon csalódtam. Akármelyik vidéki magyar professzor szebben beszél nála, az anyagot pedig könyveiből már ismertem. Annál jobban vonzott szemináriuma, hol mindegyikünknek dolgoznia kellett és hol a dolgozatok megbeszélése és kritikája a tanárnak alkalmat adott, hogy bámulatos tudományát bemutassa és páratlan szellemét ragyogtassa” ({{cite journal | last = Marczali | first = Henrik | title = Emlékeim. VI. Vándorúton | journal = [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] | volume = 1929 | issue = 14 | url = http://www.epa.oszk.hu/00000/00022/00471/14601.htm | accessdate = 2008-10-18 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20070625223432/http://epa.oszk.hu/00000/00022/00471/14601.htm | archivedate = 2007-06-25 }})</ref> Ezzel szemben többször fellépett tanítványai érdekében, hogy katedrát biztosítson nekik, például [[Otto Seeck]] és [[Ulrich Wilcken]] esetében, mind a kétszer [[Karl Julius Beloch]] kárára, aki összetűzött Mommsennel. Mommsen más fiatal tanítványai arra törekedtek, hogy függetlenedjenek tanáruktól, köztük [[Max Weber]] is, aki kétségtelenül a legjelentősebb volt és akit Mommsen valójában egyedüli méltó utódjának tartott, ő azonban a [[szociológia]] felé fordult, hogy ne kelljen Mommsen árnyékában maradnia.

* ''Römische Geschichte'' (Római történelem): Mommsen leghíresebb műve 1854-1856 között jelent meg három kötetben. Róma történetét tartalmazza a [[Római Köztársaság]] végig illetve [[Caius Iulius Caesar|Julius Caesar]] uralkodását, akit Mommsen zseniális államférfinak ábrázolt. A politikai konfliktusokat a 19. század politikai fejlődésével hasonlítja össze, ez tükröződik a szóhasználatában is (nemzeti állam, demokrácia). Az elkötelezett módon megírt mű a történetírás klasszikusai közé tartozik. Első magyar fordítása,<ref>{{Cite web |url=http://real-eod.mtak.hu/2446/ |title=Archivált másolat |accessdate=2017-09-15 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170915203804/http://real-eod.mtak.hu/2446/ |archivedate=2017-09-15 }}</ref> [[Toldy István]] munkája 1874–1877 között készült el és kevéssel az [[első világháború]] előtt még „sérthetetlen tabu volt a pesti és kolozsvári egyetemen”.<ref>{{cite journal | author = Cs. Szabó László | title = Magyar viktoriánusok | journal = [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] | volume = 1939 | issue = 4 | url = http://www.epa.oszk.hu/00000/00022/00639/20564.htm | accessdate = 2008-10-18 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20090422072800/http://epa.oszk.hu/00000/00022/00639/20564.htm | archivedate = 2009-04-22 }}</ref>