„Ózon” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 178.48.154.66 (vita) szerkesztéséről Gg. Any szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
55. sor:
Az '''ózon''' (O<sub>3</sub>) egy három [[oxigén]]atomból álló instabil [[molekula]], amelyet [[Christian Friedrich Schönbein]] fedezett fel [[1840]]-ben. Neve a [[görög nyelv|görög]] „ozein”=„rossz szagot árasztó” szóból származik.
== Érdekességek az ózonról ==
A 19. században az emberek elkezdték hasznosítani az ózont fertőtlenítésre, vízkezelésre, gyógyításra, tisztításra, a táplálék frissen tartására. Száz év leforgása alatt pedig az emberek ózonhoz való kapcsolata és hozzáállása jelentősen megváltozott, és annak használata széles körben elterjedt. 1902-ben Németországban hozták létre az első olyan gyárat, amely a víz ózonnal történő fertőtlenítésére és tisztítására szakosodott. Azóta már sok vízműben alkalmaznak ózonos technológiát a víz tisztításának és fertőtlenítésének folyamatában. Az ózonnal kezelt víz íze és állapota jobb, mint a hagyományos csapvízé. 1904-től ugyancsak elterjedtté válik az ózon használata a tej, hús, sajt és fehérjét tartalmazó táplálékok frissen tartásánál. Igénybe vették az ózon jótékony hatását a világháború idején az emberek fizioterápiájához, valamint később a sportolók izomzatának fejlesztéséhez és növeléséhez. A modern világban pedig egyre népszerűbbé válik az ózon a fodrászatban, a légfrissítésnél és zuhanyzásnál.<!-- ezekről lehetne valami bővebbet olvasni? el nem tudom képzelni zuhanyzásnál hogyan használható az ózon, talán strandokon igen, de otthon sehogy. misibacsi, 2012-08-06 20:00 -->
==
Az ózon és az oxigén egymás [[Allotrópia|allotróp]] módosulatai. Az ózon szúrós szagú, mérgező [[gáz]]. Standard [[hőmérséklet]]en és [[nyomás]]on, (nagy tömegben) halványkék árnyalatú. -112 °C alatt sötétkék [[folyadék]], -193 °C alatt sötétkék kristály. Az egyik legerősebb [[oxidáció|oxidálószer]]. Instabil: közönséges oxigénmolekulára (O<sub>2</sub>) és egyatomos, rendkívül reagens, úgynevezett nascensz oxigénre bomlik. Ha oxidálható anyagokkal érintkezik, a bomlás már alacsony hőmérsékleten is robbanásszerű.
Rendkívül mérgező. Toxikus hatását elsősorban a telítetlen zsírsavak oxidatív bontása okozza, ami különösen [[Vitamin#E-vitamin|E-vitamin]]-hiány esetén erőteljes.
Szagát – ami még 500 ezerszeres hígításban is érezhető – rendszerint a [[klór]]éhoz hasonlónak találják, de [[koncentráció]]jától függően szegfű, széna, [[kén-dioxid]] vagy [[nitrózusgáz]] illatúnak is érezhetjük.
== Az ózon fertőtlenítő hatása ==
Az ózon az egyik legerősebb oxidáló és fertőtlenítő anyag, ami a vízben lévő mikroorganizmusoktól függően 600-3000-szer hatékonyabb fertőtlenítő hatású, mint a klór. Ha kapcsolatba kerül bármiféle mikroorganizmussal, mint például baktériumokkal, vírusokkal, penésszel, gombával, szagot okozó elemekkel, vagy oldott oxidálható ásványi anyagokkal, akkor egyszerűen megsemmisíti azt, vagy csapadék formájában oxidálja és ezáltal kiszűrhetővé teszi, amit a telítődött szűrőanyagról időszakos visszamosatással lehet eltávolítani. Az oxidálási folyamat az ózonnal olyan eredményes, hogy a mikroorganizmusok nem tudnak immunitást felépíteni, nem úgy, mint ahogy a hagyományos vegyszerekkel előfordulhat.
== Előfordulása ==
Megtalálható a talaj vegyületeiben, a vízben és az [[Ózonréteg|ózonpajzsban]].
[[Villám]]csapás közelében nagy mennyiségben keletkezik az ún. [[koronakisülés]] hatására. A [[Tesla-tekercs|Tesla-tekerccsel]] végzett kísérletek használatakor keletkező elektromos ívek is nagy mennyiségű ózont képesek előállítani. Továbbá minden 185 [[nanométer|nm]] közeli hullámhosszú [[Ultraibolya sugárzás|UV]] (UV-C) sugárzás is ózont fejleszt. A [[szolárium]]csövek többsége pl. éppen ezért speciális [[üveg]]burkolattal készül, ami ezt az UV-[[fény]]-hullámhosszt kiszűri, de a hétköznapi [[fénymásológép]]ek is termelnek ózont, vagy akár a legtöbb [[Izzólámpa#A halogénlámpa|halogénizzó]] is, csak igen kis mennyiségben. A metróban is termelődik ózon. (Érintkezési hibákból adódó szikrák miatt stb.)
A kereskedelemben is kapható kis, elemről működő ózontermelő készülék, amelyet hűtőszekrények, éléskamrák, gépkocsi-utasterek, légkondicionáló berendezések, sőt - ha nem tartózkodunk ott - lakások helyiségeinek fertőtlenítésére is használhatunk.
== Az ózon mint szennyező ==
A [[Légkör|földi légkör]] legalsó rétegében, a [[troposzféra|troposzférában]] az ózon az egészségre káros anyag, a [[szmog]] egyik összetevője, mely leginkább a nagy forgalmú városokat sújtja. Kialakulása többlépcsős folyamat. A felszínközeli ózon egy része a sztratoszférából származik, másik, nagyobb része a troposzférában keletkezik.
Első lépésként az energiafelhasználásból (ipar, közlekedés, háztartások) származó [[nitrogén-monoxid]]ból [[nitrogén-dioxid]] keletkezik. Ezt a folyamatot a kipufogó gázok szénhidrogénjei, valamint a természetes eredetű szénhidrogének (terpének, izoprén) elősegítik, az ezekből keletkező szerves peroxi-vegyületek által. A nitrogén-dioxid napfény hatására elbomlik nitrogén-monoxiddá valamint atomos oxigénné (fotolízis). Az így keletkezett atomos oxigén egy oxigénmolekulával ózont alkot. Mivel az ózonkeletkezés függ a napsugárzás mértékétől, a maximális ózonkoncentráció a besugárzás maximumát (dél) követő néhány óra múlva tapasztalható. A folyamatban az ózonon kívül rendkívül mérgező peroxi-acetil-nitrát, valamint salétromsav is keletkezik. A felszínközeli ózonképződést elősegíti a száraz, meleg levegő, az erős napsütés és a nitrogén-oxidok, szénhidrogének, szén-monoxid magas koncentrációja. A városok felett, a nyári hónapokban kialakuló fotokémiai szmog képződésének egyik fő oka a gyenge légmozgás, mely megakadályozza a szennyezett levegő függőleges irányú keveredését és vízszintes irányú terjedését.
A troposzférikus ózon koncentrációja a napsugárzás csökkenésével párhuzamosan csökken, mivel keletkezésének mértékét felülmúlja oxidációs folyamatok általi bomlás. Az ózon egy része a felszíneken ülepszik, elsősorban a növények légzőnyílásain keresztül, de megkötődhet a talajon és a műtárgyakon is. A legkisebb ózonkoncentrációk általában napkelte idején mérhetők, majd a besugárzással párhuzamosan megindul az ózonképződés. Az ózonkoncentrációnak tehát jellegzetes napi menete van, általában kora délutáni maximummal és hajnali minimummal. Az évi menetet is a napsugárzás mértéke szabja meg, téli minimumot és nyári maximumot figyelhetünk meg, egy jellegzetes tavaszi másodmaximummal. Ez utóbbi jelenség oka a késő téli, kora tavaszi tropopauza szakadás, minek következtében a felső légrétegekből leáramló ózon mennyisége megnövekedik.
A felszínközeli ózon számos egészségi problémát okoz. Különösen veszélyesek és rákkeltők az ózon másodlagos reakciótermékei, részben igen reakcióképes szabad gyökök, melyek szintén erősen oxidatívak, illetve mérgezők (peroxi-acetil-nitrát, aldehidek, nitrát gyök stb.). Maró hatásuk révén izgatják a szemet és a nyálkahártyát. Tüdőbe kerülve már kis koncentráció mellett is légúti gyulladást okozhatnak. Emellett a tüdő kapacitásának valamint a fertőzésekkel szemben való ellenálló képesség csökkenéséért is felelősek.
Növények esetében a magas ózonszint a levelek károsodásához vezethet, a sejtfalak roncsolásán keresztül. Ezen felül gátolja a fotoszintézist és a gyökérlégzést is. Mindezek együttesen közrejátszhatnak a növények károsodásában, szélső esetekben pusztulásában.
== Az ózon és az emberi szervezet kapcsolata ==
Az emberek rendkívül érzékenyen reagálnak az ózonra. A fertőtlenítésre használt ózon töménysége 0,5-2,5 ppm (milliomodrész) között van. Az emberek 0,01 ppm ózonkoncentrációt szagról már érzékelnek. 0,01 ppm alatti ózonkoncentráció az Egészségügyi Minisztérium szerint semmilyen káros hatással nincs az emberi szervezetre maximum 10 órán át tartó érintkezés esetén. A minisztériumi forrás szerint minden kellemetlen tünet (kiszáradt száj, légutak irritációja) az ózonnal érintett terület elhagyása után rögtön elmúlik, mindennemű következmény nélkül.
== Az ózon hasznos oldala ==
Mire használhatják az ózont?
* [[Vírus]]ok, [[baktériumok]], [[élesztő]]-szerű és fonalas gombák, [[protozoa|protozoák]] inaktiválására
* Az [[immunrendszer]] aktiválására
* [[Artéria|Artériák]], [[véna|vénák]] és hajszálerek „tisztítására”, a [[vérkeringés]] élénkítésére
* Gyulladáscsökkentésre a bőrfelületen
* Bőrön keresztül fájdalomcsökkentésre
* Autoimmun folyamatok megelőzésére és megszüntetésére (pl. scleroderma)
* A bőrön az allergiás reakciók gyors lecsökkentésére
* A bőrben a [[hormonok]] és [[enzimek]] termelődésének normalizálására
* Műtéti hegek és égési sérülések utáni hegek bőrfelületének regenerálására
* [[Cellulitisz]] kezelésére
* Egyes [[ekcéma|ekcémás]] panaszokra
* Növekvő [[szemölcs]]ök „megfékezésére”
* [[Akne]], [[kamaszkor]]i bőrelváltozások kezelésére
* [[Psoriasis]] bőrfelületi tüneteire
* Fagyási sérülésekre
* Vérszívók okozta csípésekre
* [[Fekély]]es sebek körüli bőrfelület kezelésére
* Megerőltetett izmok regenerálására a bőrfelületen keresztül bejuttatva
{{forr}}
{{Bővebben|Ózonréteg}}
== Ipari felhasználása ==
Használják vízkezelésre, szennyvíz és élelmiszer sterilizálására. A vegyipar hasznosítja.
Kísérletek alapján a fénykép-előhívásra használt folyadékok újrahasznosításánál is jó eredménnyel alkalmazható, továbbá [[ivóvíz]] tisztításnál a [[klór]]ozás kiváltására is alkalmazzák.
Az ózon alkalmazható klímafertőtlenítésre és tisztításra, penész ellen, illetve szagtalanításra (dohányfüst, dögszag, tűzsújtotta terület).<ref>{{Cite web |url=https://www.amonozone.com/ |title=Ózongenerátor felhasználása ipari viszonylatban |accessdate=2019-07-31}}</ref>
== Orvosi felhasználása ==
A belőle felszabaduló [[naszcens]] [[oxigén]] erősen roncsoló hatású, ezért fertőtlenítőszerként (például [[ivóvíz]] fertőtlenítésére) használják.
A baktericid (baktériumölő), virocid (vírusölő) hatás hátterében a szétváló ózonból keletkező aktív oxigén oxidáló hatása áll. Az ózon megbontja a [[baktériumok]] [[Sejthártya|sejthártyáját]], a foszfolipidek és lipoproteinek oxidálása által. Megakadályozza a [[gombák]] sejtnövekedését – bizonyos stádiumokban, a [[vírusok]] sejtekhez kapcsolódásának akadályozásával pedig a vírusok szaporodása ellen hat.
A sejteket gyenge [[enzim]] bevonatuk sérülékennyé teszi a vírusok betörése ellen, de így egyben az oxidációra is érzékenyek lesznek. Az ózon aktív oxigén molekulája így eloxidálja és megtisztítja a testet a vírusos sejtektől, amiket a szervezet egészségesekkel pótol. Az ózon oxidálja a rosszindulatú sejtek külső [[Sejtmembrán|lipid falát]] is.
Keringési betegségek esetén az összetapadt [[vörösvérsejt]]ek gátolják a [[vérkeringés]]t a kis [[hajszálerek]]ben, és csökkentik az oxigén-felszívódást is. Az ózon megszünteti az összetapadást, és helyreállítja az oxigén-szállító képességet. A szövetek oxigén-ellátása nő, mivel egyrészt nő a nyomás az [[Artéria|artériákban]], másrészt csökken a vér [[viszkozitás]]a. Az ózon oxidálja a felesleges lerakódásokat az erekben, kitisztítja a [[véredény]]eket.
Az ózon élénkíti az oxigén anyagcserét is. Stimulálja egyes tisztogató, [[sejtfal]]-védő enzimek képződését és az [[Adenozin-trifoszfát|ATP]] termelődést is, aktiválja az [[immunrendszer]]t, az interferonok termelődésének növelésével.
Mióta az emberek rájöttek az ózon kedvező hatására, számos helyzetben alkalmazzák fertőtlenítésre, baktériumok és vírusok elpusztítására. Így derült fény arra, hogy az ózon hatásos a tályog, kólibaktérium, a pseudomonas fluorescens baktérium, a szalmonella megbetegedést okozó [[szalmonella|baktérium]] , a haemolitikus urémiás [[Szindróma|szindrómáért]] felelős baktérium, a [[kolera]]baktérium, a [[hepatitis]] B vírus [[antigén]]je, a hepatitis A vírus antigénje, az [[Influenzavírus A|A típusú influenza]] és a [[HIV]] elleni kezelésre. Mindezen baktériumok és vírusok ellen az ózon rendkívül gyors és hatásos [[ellenanyag]]nak bizonyult.
<!--Amíg erre a szakaszra nincs forrás, addig inkább meg se jelenjen.--><!--Hegesedéssel járó bőrproblémák esetén megakadályozza az elfertőződést, elősegíti a gyorsabb gyógyulást, egyes kutatások szerint a narancsbőr ellen is alkalmazható, továbbá folynak kísérletek a pikkelysömör, ekcéma és más bőrproblémákat okozó betegségeknél való felhasználásának lehetőségeiben.
Napjainkban már ózonizált oliva olajat is ajánlanak napi táplálékkiegészítésre.
A gyógyászatban az ózonnal történő oxigénterápiák is használatosak.
A pácienstől levesznek egy bizonyos mennyiségű vért és tiszta oxigénből előállított ózont kevernek hozzá, majd
visszajuttatják a véráramba. (sajátvér-kezelés "hematogén oxidációs terápia = HOT”)
Tapasztalatok szerint tiszta oxigénből nyert ózon akár buborékok formájában is maradhat a vérben, mert pl. ellentétben a más szennyezőanyagokat is tartalmazó levegővel (Nitrogén, stb) a véráramba buborék formájában jutva sem okoz halált.
Ezzel az eljárással némely kutatások szerint megoldható a vér fiatalítása, mivel egyes nézetek szerint a vér nemcsak
egy szállító közeg, hanem élő szervezet, mely idővel elhasználódik, elöregszik{{forr}}.
A jelenlegi kutatások szerint a közvetlenül a vérbe adagolt ózonos oxigénutánpótlással érezhető közérzetjavulás is
tapasztalható, továbbá pozitív hatással van az immunrendszerre is. Jelenleg kutatások folynak az AIDS-kezelés területén
és a különböző daganatos megbetegedések kezeléseinek területén is az ózonnal kapcsolatban.
Az ózon vízben oldódik; nagyon fontos szerepet tölt be az oxidációban, a fertőtlenítésben, a fehérítésben valamint a dezodorokban stb. a lebomlása után negatív ionokat tud létrehozni.
-->
== Források ==
* [http://www.sote.hu/download/inst87/et-06.01.25-ii-1-3.ppt+%C3%B3zon+ipar&hl=hu&gl=hu&ct=clnk&cd=7], sote.hu
* [http://doktori.bibl.u-szeged.hu/350/6/02_felfedezes.pdf http://doktori.bibl.u-szeged.hu/350/6/02_felfedezes.pdf], doktori.bibl.u-szeged.hu
88 ⟶ 152 sor:
{{jegyzetek}}
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Ózonréteg]] (benne: ''ózonlyuk'').
* [[Gyűrűs ózon]]
| |||