„FC Internazionale Milano” változatai közötti eltérés

A bajnokság történetének legzűrösebb kiírása következett 1921-1922-ben, amely egyben a klub történetének leggyengébb szereplése is. A szezonban két szövetség égisze alatt két bajnokság is indult. A [[Olasz labdarúgó-szövetség|FIGC]] (Federazione Italiana Gioco Calcio) mellett az új szövetség a CCI (Confederazione Calcista Italiana) külön kiírást szervezett. Az Inter ez utóbbi B csoportjában indulva végzett utolsó helyen, mely papíron kiesést vont maga után. Emilio Colombo, a La Gazzetta dello Sport igazgatója, azonban a ligák összevonását és az olasz futball kaotikus állapotának helyreállítását kezdeményezte. Ennek folyományaként az Inter elindulhatott az összevont rájátszásban. Az első körben a Sport Club Italia di Milanót kapta ellenfélül, amely azonban - feltehetőleg több játékosának katonai kötelezettsége miatt - nem tudott tizenegy játékost kiállítani, így az Inter a zöld asztalnál 2-0-val abszolválta a párosítást. A második körben aztán a Libertas Firenze elleni 3-0 és 1-1 a bent maradást jelentette a csapatnak. A dolognak kissé visszás felhangot adott a [[FCB Unione Venezia|Venezia]] kiesése. A [[Velence (Olaszország)|velenceiek]] ugyanis két hellyel is megelőzték az Intert a bajnokságban, amivel papíron bent maradtak volna, azonban az összevonás miatt kénytelenek voltak indulni a rájátszásban, melynek során végül kiestek. 1928-ban a [[Fasizmus|fasiszta]] rezsim kényszerrel összevonta a csapatot a Milanese Unione Sportivával, nevét pedig Ambrosiana SS Milanóra változtatta, a város védőszentjére, [[Szent Ambrus]]ra (latinul Ambrosius) utalva. A klub címere és meze is megváltozott. Az Inter a teljes mezt uraló, Milánó város címerében is szereplő [[Szent György kereszt]]tel játszotta meccseit. 1929-ben ismét névváltozás következett, ezúttal AS Ambrosianára. Ezen a néven nyerte meg a csapat harmadik bajnoki címét 1930-ban. 1931-ben megint új nevet kapott az egyesület, mivel az emberek továbbra is Internek hívták, ami a tagokon keresztül nyomást helyezett az új elnök, Pozzani vállára. Így lett a csapat három éven belül a harmadik nevén AS Ambrosiana-Inter. Ezzel a névvel két további bajnoki cím következett: az 1937-1938-as és az 1939-1940-es kiírásban is az Inter gyűjtötte a legtöbb pontot. Az első [[Olasz labdarúgókupa|Coppa Italia]] győzelem a két bajnoki cím közé beékelődve, az 1938-1939-es szezonra datálódik.

A [[második világháború]]t követően, 1945 októberében a csapat utolsó névváltoztatása következett, ekkor Internazionale FC Internazionale Milanóra.

A nyolcvanas években a csapat szinte lemásolta a hetvenes évekbeli teljesítményét: új elnök (Ernesto Pellegrini, 1984), edzőváltások, csalódást keltő teljesítmény a Serie A-ban és a nemzetközi porondon, valamint egy újabb Coppa Italia győzelem (1982). Nagy nevekben pedig nem volt hiány, hiszen a csapatnál olyan játékosok fordultak meg az évek során, mint [[Karl-Heinz Rummenigge]], [[Lothar Matthäus]], [[Daniel Passarella]], [[Enzo Scifo]], Liam Brady vagy éppen [[Marco Tardelli]]. 1986-ban aztán érkezett edzőnek [[Giovanni Trapattoni]], aki akkoriban a Juventusszal halmozott sikert sikerre (10 év alatt hat bajnoki cím, két UEFA-kupa- és egy BEK-győzelem). Vezetésével ugyan remekül kezdett a csapat, mégis trófea nélkül zárta a szezont, csak úgy mint a következőt. Ennek ellenére hagyták dolgozni, aminek 1989-ben a 13. bajnoki cím lett az eredménye, melyet pontrekorddal és csupán két vereséggel abszolvált a csapat. A történelmi szezont két bajnoki bronz és az első kettő UEFA-kupa-győzelem követte (1991, 1994), melyek után azonban Trapattoni visszatért a Juventushoz.

[[2004]]. [[január 18.|január 18-án]] Moratti lemondott, az új elnök [[Giacinto Facchetti]], a klub egykori hátvédje lett. A 2004-2005-ös szezonban az új edző [[Roberto Mancini]] lett. A 2006-os olasz 'bundabotrányt' követően -17 év elteltével újra- az Interé lett a bajnoki cím.Szeptemberben azonban egy szomorú hír sújtotta a csapatot: elhunyt az egykori Inter játékos és elnök, Facchetti. Emlékére a csapat visszavonultatta a 3-as számú mezt és Massimo Moratti lett a régi-új elnök.

A 2006-2007-es szezon végén újabb bajnoki címnek örülhettek a kék-feketék, ráadásul egy rekordnak számító 17 meccses győzelmi sorozatot produkáltak a Scudettoért vívott harcban. A következő év viszont már egyáltalán nem volt ilyen egyszerű. 2008. május 18-án játszották a [[Olasz labdarúgó-bajnokság (első osztály)|Serie A]] utolsó fordulóját, amikor az Intert és a [[AS Roma|Rómát]] csak egy pont választotta el a tabella elején. Az Inter nyerni tudott a [[SSD Parma Calcio 1913|Parma]] otthonában, a [[AS Roma|Róma]] pedig döntetlent játszott a [[Calcio Catania|Catania]] otthonában, így az Inter lett a [[2007–2008-as olasz labdarúgó-bajnokság (első osztály)|2007-08-as Serie A idény]] bajnoka immáron harmadszor egymás után. A Bajnokok Ligájában a Liverpool jelentette a végállomást a nyolcaddöntőben. A kettős vereség után Roberto Mancini bejelentette, hogy elhagyja a csapatot, hogy aztán nem sokkal később meggondolja magát. Ezzel nem tett jót a csapatnak és ennek is volt köszönhető a szoros véghajrá a bajnokságban. A szezon végén Moratti menesztette Mancinit. Az olasz tréner 2004 és 2008 között 3 bajnoki címet, 2 olasz kupát és 2 olasz szuperkupát nyert az Interrel, ennek ellenére sokan vádoltak azzal, hogy a nemzetközi porondon nem tudott igazán nagy áttörést elérni. <ref>{{Cite news|title=Inter Milan sack coach Mancini|url=https://www.reuters.com/article/uk-soccer-italy-mancini-idUKL2986290420080529|work=Reuters|date=2008-05-29|accessdate=2019-09-27|language=en}}</ref>

2010. december 24-én [[Leonardo Araújo]] lett az Inter trénere, aki a 2008-09-es szezonban a városi rivális [[AC Milan]]t irányította. Munkája december 29-én kezdődött. Az új edző kinevezése után rekordot döntött meg az egy meccsen gyűjtött átlagpont tekintetében (12 meccsen 30 pont; 2,5 pontos meccsátlag), a csapat azonban így is csak a második lett a városi rivális AC Milan mögött a bajnokságban. A Bajnokok Ligájában egy emlékezetes feltámadás fűződik a Leonardo vezette Interhez; a nyolcaddöntőben hazai pályán kikapott a Nerazzuri a Bayern Münchentől 1-0-ra, Németországban viszont az olasz csapat tudott győzni 3-2-re, kiharcolva a továbbjutást a legjobb nyolc közé, ahonnan a Shalke búcsúztatta a kék-feketéket. Leonardo még távozása előtt begyűjtött egy Olasz Kupa győzelmet a gárdával. <ref>{{Cite web |title=Leonardo leaves Inter |url=https://www.eurosport.com/football/serie-a/2009-2010/leonardo-leaves-inter_sto2854743/story.shtml |work=Eurosport |date=2011-07-01 |accessdate=2019-09-27}}</ref>

Az Inter Leonardo távozása után hanyatlani kezdett; több edző is megfordult a kispadon. A 2011-12-es szezonban összesen három mester irányította a gárdát, mely hosszú idő után maradt trófea és a BL indulás kiharcolása nélkül. Az Inter annyira megindult lefelé, hogy a 2013-2014-es évadban már egyáltalán nem volt érdekelt semmilyen Európai kupasorozatban. [[Javier Zanetti]] a Lazio elleni hazai bajnokin játszotta utolsó mérkőzését, az Inter pedig visszavonultatta a 4-es mezt. <ref>{{Cite news|title=Javier Zanetti retires after almost 20 years at Internazionale|url=https://www.theguardian.com/football/2014/may/06/javier-zanetti-retires-internazionale|work=The Guardian|date=2014-05-06|accessdate=2019-09-27|language=en-GB|last=Staff}}</ref> 2014 januárjától már Erick Thohir volt a klub új elnöke, Moratti immáron csak tanácsadóként szólhatott bele a csapat ügyeibe. <ref>{{Cite web |title=5 Reasons Why Erick Thohir Will Help Restore Inter Milan |url=https://bleacherreport.com/articles/1946347-5-reasons-why-erick-thohir-will-help-restore-inter-milan |work=Bleacher Report |accessdate=2019-09-27 |language=en |first=Sam |last=Lopresti}}</ref> Az indonéz szakember elsőszámú feladata az volt, hogy törleszteni tudja a Moratti által felhalmozott adósságokat, a pályán nem sok sikerben volt része csapatának. Thohir egymaga nem bírta kiegyenlíteni a pénzügyi mérleget, így 2016 nyarán a kínai Suning Group felvásárolta az Intert. A milánói kék-feketék végül 2019 nyarára teljesen megszabadultak adósságaiktól. 2018-ban pedig az akkor 26 éves Steven Zhang lett az Inter új elnöke. <ref>{{Cite web |title=Inter Milan appoint youngest-ever president Steven Zhang aged just 26 |url=https://www.thesun.co.uk/sport/football/7592367/inter-milan-steven-zhang-president/ |work=The Sun |date=2018-10-26 |accessdate=2019-09-27 |language=en-GB}}</ref> 

A csapatot végül [[Luciano Spalletti]] vezette vissza a Bajnokok Ligájába, aki 2017 és 2019 között két évig irányította  a kék-feketéket, mindkétszer a negyedik helyen végezve. <ref>{{Cite web |title=Inter Milan Part Ways with Manager Luciano Spalletti After 2 Seasons |url=https://bleacherreport.com/articles/2838650-inter-milan-part-ways-with-manager-luciano-spalletti-after-2-seasons |work=Bleacher Report |accessdate=2019-09-27 |language=en |first=Tom |last=Sunderland}}</ref> 2018 decemberében [[Giuseppe Marotta]] lett a milánói alakulat új vezérigazgatója, aki korábban jelentős sikereket ért el a nagy rivális Juventusnál.<ref>{{Cite web |title=FC Internazionale Milano name Giuseppe Marotta as Chief Executive Officer Sport |url=https://www.inter.it/en/news/2018/12/13/fc-internazionale-milano-name-giuseppe-marotta-as-chief-executive-officer-sport.html |work=FC Internazionale - Inter Milan |accessdate=2019-09-27}}</ref> Nagy szerepe volt abban, hogy 2019 májusában [[Antonio Conte (labdarúgó)|Antonio Conte]] aláírjon az Interhez, mint új vezetőedző, valamint abban is, hogy sikerült eltávolítani az öltözőből a morált bomlasztó személyeket. <ref>{{Cite news|title=Antonio Conte excited for 'new chapter' after being appointed Inter head coach|url=https://www.theguardian.com/football/2019/may/31/antonio-conte-appointed-inter-milan-head-coach|work=The Guardian|date=2019-05-31|accessdate=2019-09-27|language=en-GB|first=Press|last=Association}}</ref> <ref>{{Cite web |title=Antonio Conte confirms Inter trio have no future at the club |url=https://www.squawka.com/en/news/antonio-conte-confirms-inter-trio-have-no-future-at-the-club |work=Squawka |date=2019-07-20 |accessdate=2019-09-27 |language=en-GB}}</ref>