„Hédervári család” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a [061] <ref> hibás központozással AWB
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
41. sor:
A vitézség és dicső tettek mellett a család egyes tagjai nem rettentek vissza a törvénytelenségektől sem vagyonuk gyarapítására. Egy [[1395]]-ben kelt oklevél – amely egyébként először említi a hédervári várat és várnagyot – így örökíti meg a sajátos „vagyonszerzést”: az országbíró felszólítja a pozsonyi káptalant, hogy „…személyes megjelenésre idézze meg Hédervári Jánost, és szólítsa fel, hogy állítsa elő a várnagyot, Bálintot és ennek hozzátartozóit, mivel ezek május 9-én, uruk, Hédervári János parancsára az óbudai apácáknak tárnoki birtokáról 49 szarvasmarhát, hét lovat, 27 sertést és ugyanannyi kecskét elhajtatottak. Az elrabolt jószágból egy ökröt Hédervári János megtartott magának, a többit pedig eladta, mint már a királyi parancsra… tartott vizsgálat be is igazolta.” A Szigetköz legnagyobb birtokosai is többször idézték perbe őket hatalmaskodás vádjával.
 
A család virágzásával természetesen a falu is gyarapodott. Ez megnyilvánult például az építkezésekben. Bővítették várukat, és még a középkorban felépült a Boldogasszony-templom. A mai, egy gondozott parkkal övezett templom első említése írásos forrásban csak 1643-ban tűnik fel. A láthatóan jóval régebbi épületet már feltárták, és építését a [[15. század]] első felére teszik. Templom vagy kápolna minden bizonnyal állt korábban is, ha más célra nem, egyszerűen a főúri család igényeinek kielégítésére. A Historia Domus szerint már 1296-ban létezett a családi temetkezési hely, eföléez fölé épült fel a templom. A középkorban, pontosabban a [[15. század]] derekán készült az a márvány keresztelőkút is, amelyet már említettünk – a sokkal korábbi legendás évszámmal.
 
[[1443]]-ban egy, a budai káptalan által kiadott oklevél Hédervárt már mezővárosként említi. Az oklevél azt az egyezséget örökíti meg, amely a Héderváriak és a Tamásiak között jött létre. Eszerint, ha valamelyik család magtalanul kihal, annak birtokai a másik félre szállnak. Az oklevél az első fennmaradt dokumentum, amely a család birtokainak teljességre törekvő számbavételét tartalmazza. Megnevezik ''„Lőrinc nádor és az ő fia, Imre várainak, kastélyainak, mezővárosainak, birtokainak, birtokrészeinek nevei[t]: …nemkülönben Hédervár vára és városa, valamint a birtokrészek…”'', így például Hédervár közelében: ''Olthwa, Gywlwez, Selew, Darnow, Remethe, Bodak, Zolnok, Lypolthfalwa, Gomboldus, Assowan, Raro, Sekethew, Fayz, Zenthpal, Panthe, Chanad, Dunazeg, Ladamer, Hedreh, Zamor, Wyfalw, Radwan, Medwe, Kendermedwe, Zabady, Zygeth, Ettewen, Gyewr, Kysbarthy''. A család tulajdonolt még birtokokat Komárom, Moson, Veszprém, Győr, Pozsony, Tolna, Somogy, Pest, Baranya, Pozsega, Fejér, Valkó, Csanád és Bihar megyében is.