„Államvédelmi Hatóság” változatai közötti eltérés

1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
(Apró módosítás)
(1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
 
{{horgony|zsidó származásúak az ÁVH-ban}}
A PRO-t szándékosan úgy alakították ki, hogy abban a [[zsidók|zsidó]] származású magyarok legyenek többségben, hogy a [[Magyarország 1919–1945 között|Horthy-korszakból]] és a [[NYKP|nyilasuralomból]] átigazolni kívánó magyarokat hatékonyabban szűrhessék ki a korábban általuk üldözöttek révén, illetve megjelenésüknek elejét vehessék.<ref group="j">''A PRO-t (Politikai Rendészeti Osztály, az ÁVO elődje) tudatosan úgy hozták létre, hogy abban a zsidók legyenek többségben. A kommunista hatalom a korábban üldözöttek révén kívánta meggátolni a Horthy-korszakból átigazolni kívánó figurák megjelenését.'' – {{cite journal|url=http://www.rev.hu/portal/page/portal/rev/kiadvanyok/evkonyv03/kozak|author=Kozák Gyula|title=Az identitás nélkül ember|publisher=1956-os Intézet|year=2003|issue=Évkönyv XI.|pages=95–110|accessdate=20091014|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130927141827/http://www.rev.hu/portal/page/portal/rev/kiadvanyok/evkonyv03/kozak|archivedate=2013-09-27}}</ref> A zsidó származásúak magasabb aránya a politikai rendőrségen belül majd 1953 után számottevően csökken, miután a zsidó származásúak nyelvtudásuknak és iskolázottságuknak köszönhetően a nagyobb karriert jelentő hírszerzésben és kémelhárításban vagy polgári vezető állásokba helyezve szolgálnak tovább, helyükön a [[Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökség|III/III]] vezetői és beosztotti posztjait tipikusan kevésbé tanult falusi „népi káderekkel” töltik fel.<ref group="j">''"Az, hogy a BM-ben a zsidó származásúak végig felülreprezentáltak voltak, megtévesztő, mert a belső elhárításnál arányuk már 1953 után is jelentősen csökkent. A [[Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökség|III/III]] vezetői és beosztottai tipikusan falusi „népi káderek” voltak, sokszor kisebbségi érzésekkel, míg a zsidó származásúak nyelvtudásuknak és iskoláiknak köszönhetően a nagyobb karriert jelentő hírszerzésnél és kémelhárításnál szolgáltak inkább."'' – {{cite web|url=http://www.kulturpart.hu/irodalom/3079/a_szo_veszelyes_fegyver|title=A szó veszélyes fegyver|accessdate=20091015|author=Poós Zoltán|date=20080430|publisher=KultúrPart}}</ref>
 
Az alakuló magyar állambiztonsági szolgálat nem szovjet mintára jött létre; Péter Gábor a szervezet kialakításánál a [[Magyarország 1919–1945 között|Horthy-korszak]] politikai rendőrsége, illetve a VKF-2 több volt tisztje (esetenként elítélt háborús bűnösök) segítségére támaszkodott.<ref group="j">''"Péter Gábor szervezeti kérdésekben nagyon sokat tanult attól a Petőfi-kutató, kommunistaszimpatizáns csendőr századostól, aki neki és Kádárnak testőre volt az illegalitás ideje alatt. Ő Dienes-Dénes András, aki egy ideig a politikai rendőrségen dolgozott. Korábban gazdasági és szervezési vonalon dolgozó csendőrtiszt volt. Később őt is letartóztatták, teljesen ártatlanul. Mindenki azt mondta, hogy ő kiváló szervező volt, jól értett a különböző szabályozásokhoz, és Péter vakon megbízott benne. Szerintem teljes joggal. A másik, ezt Décsi Gyulától ''[az ÁVH alezredese, majd az igazságügy-miniszter helyettese - a szerk.] ''tudom, hogy Péter több, a horthysta politikai rendőrséghez, csendőrnyomozó szervezethez és a VKF-2-höz tartozó vezetőt használt fel szervezési feladatok végrehajtására. Közülük többen elítélt, esetenként halálra ítélt háborús bűnösök voltak, például Wayand Tibor, Hajnácskőy ezredes, de akár [[Ujszászy István]] is, akit Péter "felhasznált", utóbb, legnagyobb sajnálatára, kénytelen volt átadni a Katonapolitikai Osztálynak. A szervek élére persze több esetben a szovjet titkosszolgálatok megbízottai kerültek. [[Pálffy György (altábornagy)|Pálffy György]]öt például még Debrecenben beszervezte a szovjet katonai elhárítás, a Szmers. Első helyettese, [[Gát Zoltán]] horthysta felderítőtiszt volt, Jugoszlávia ellen dolgozott, és a háború alatt jugoszláv területen átment a szovjet hadsereghez. A szovjetek beszervezték, és ők tették meg ezredesi rangban a Katpolon ''[a VKF-2 jogutóda - a szerk.]'' belül a hírszerzés vezetőjének."'' – {{cite journal|author=Rainer M. János|title=Szovjet diktatúra magyar mintára – interjú [[Farkas Vladimir]]ral|publisher=Élet és Irodalom|date=20000714|issue=XLIV/28.}}</ref> A szovjet államvédelmi szervek hivatalosan is részt vettek az alakuló magyar politikai rendőrség munkájában; a [[Állami Politikai Igazgatóság|GPU]] és a magyar szervek közti összekötői feladatot – tanácsosi beosztásban – egy Orlov nevű tiszt látta el.<ref group="j">''A szovjet állambiztonsági szervek szinte a kezdetektől bekapcsolódtak a fővárosban a rendőrség munkájába. … "Az Andrássy út 60. szám alatti politikai nyomozó testületek mellett van beosztva egy Orlov nevű civil ruhás GPU-tiszt, aki tanácsosi címmel szerepel. Orlov tanácsos a GPU és a magyar politikai nyomozó szervek között az összekötő." Ez a kapcsolat a későbbiekben állandósult, egyre szorosabbá vált, és intézményesült.'' – {{cite journal|url=http://beszelo.c3.hu/99/11/10pala.htm|author=Palasik Márta|title="Üstökön ragadni a reakciót" / Az államrendőrség és a politikai rendőrség kezdetei|publisher=Beszélő|year=1999|issue=11|accessdate=20091014}}</ref>
254 351

szerkesztés