„Mordvin irodalom” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A(z) Ryabiv_AP_and_StErzia_(cropped).jpg nevű fájlt JuTa törölte a Commonsból: „Page dependent on deleted or non-existent content (G8)”
38. sor:
 
== 1917-től az 1960-as évekig ==
 
[[File:Ryabiv AP and StErzia (cropped).jpg|thumb|250px|[[Anatolij Pavlovics Rjabov|Anatolij Rjabov]], az erza nyelv latin betűs ábécéjének kifejlesztője, számos tankönyv szerzője, nyelvész]]
Az [[1917-es októberi orosz forradalom]] utáni első évtizedben kezdett el fellendülni a mordvin nyelvű irodalom, köszönhetően többek között annak, hogy nagyobb figyelmet kezdtek fordítani a nemzetiségi nyelvű oktatásra, valamint tanárképzésre. Számos konferenciát rendeztek, ahol a mordvin nyelvvel, annak nyelvtanával, helyesírásával, egységesítésével foglalkoztak. Tankönyvek születtek, egyes mordvin nyelvű írók maguk is tankönyvszerő pedagógusok voltak, például [[Fjodor Markelovics Csesznokov|Fjodor Csesznokov]] novellista-drámaíró, vagy [[Zahar Fjodorovics Dorofejev|Zahar Dorofejev]] (Заха́р Фёдорович Дорофе́ев, 1890−1952) költő, de például [[Anatolij Pavlovics Rjabov|Anatolij Rjabov]], az erza nyelv első professzora is számos tankönyvet írt. Az oktatás fejlesztése az irodalomra is hatással volt, 1931-ben a Nemzetiségi Könyvkiadó 117 moksa és 192 erza nyelvű könyvet adott ki. Ugyancsak nagy szerepük volt az irodalmi nyelv fejlődésében az újságoknak és folyóiratoknak, melyek az 1920-as évektől jelentek meg, mint például a ''Jaksztyere Tyestye'' (Якстере теште, Vörös Csillag) vagy a ''[[Szjatko]]'' (Сятко, Szikra). Az ilyen, moksa illetve erza nyelvű lapok száma elérte a 20–30-at. Ennek ellenére az irodalmi szerveződés nehezen indult el, mivel ezek a lapok más-más településen kerültek kiadásra, az írók szétszórva tudtak csak publikálni.{{refhely|azonos=F}}{{refhely|azonos=D}}