„Gízai nagy piramis” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
egy két szó volt csak az eltérés
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 109.110.196.244 (vita) szerkesztéséről Lálálá9999 szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
37. sor:
|koordináta a cím alatt = nem
}}
A '''gízai nagy piramis''' (más néven ''Hufu-piramis'' vagy ''Kheopsz-piramis,'' ókori nevén ''Ahet Hufu,'' „Hufu horizontja / fényhegye”) az [[Ókori Egyiptom|egyiptomi óbirodalmi]] [[Hufu]] (Ḫwf.w,<ref group=jegyzet>Az átírások Kákosy László - Ré fiai című munkájának 424-427. oldalán közölt lista alapján szerepelnek a továbbiakban is, vagy az ott nem találhatóak az ÓKTCh szerint.</ref> görögösen Kheopsz vagy szúfiszSzúfisz, ''Χεοψ, Σουφις'') [[fáraó]] által építtetett piramis. A legrégebbi, a legnagyobb és egyben az egyedüli fennmaradt csoda az [[A világ hét csodája|ókori világ hét csodája]] közül.<ref group=jegyzet>Az ókor hét csodájából romjaiban még az [[epheszoszi Artemisz-templom]] és a [[pergamoni Zeusz-oltár]] tekinthető meg.</ref> Az emberiség történetének egyik csúcsteljesítménye, a [[kínai nagy fal]] fasz mellett a legnagyobb ismert ókori építmény, a világ legnagyobb [[piramis]]a, amely 147 méteres magasságával négyezer évig a világ legmagasabb épülete is volt egyben.
 
Az épületet [[Hemiunu]] herceg tervezte, építői a [[hérodotosz]]i eredetű vélekedéssel ellentétben nem rabszolgák voltak (Egyiptomban a görög-római korig nem létezett [[rabszolgaság]]), hanem közrendű szabadok, szakemberek, akik jó fizetségért dolgoztak a fáraónak vagy adójuk egy részét rótták le így az állam felé. Az építkezés [[Hufu]] uralkodása kezdetén, i. e. 2590 és 2540 között kezdődött, kinek regnálási ideje 23 év körül lehetett ([[Manethón]] és a [[torinói királylista]] adatai ellentmondóak, [[Hérodotosz]] szerint 50 évig uralkodott). Piramisa ebből kiindulva valamikor i. e. 2580–2530 között épült, a munkálatok pontos időtartama nem ismert. A nagy piramis az egyiptológia egyhangú álláspontja alapján az uralkodó temetkezési helyéül épült. A kiterjedt sírmezők és csatlakozó kultikus építmények a piramiskörzetet halotti várossá teszik.