|
AzA [[nyelvészet]]ben a '''epentézishaplológia''' (<az [[LatinÓgörög nyelv|latinógörög]] ἁπλόος ''epenthesishaploosz'' <’egyszer’ [[Ógörög+ nyelv|ógörög]] ἐπένθεσιςλόγος ''epenthesziszlogosz'' ’beszúrás, betoldás’’beszéd’) eredetileg a [[Szónoklattan|retorikában]] használt terminus, de a [[nyelvészet]] is átvette. Olyan [[hangváltozás]]t nevez meg, amelyaz [[etimológiaelhasonulás]]ilag nemegyik indokolt szegmens [[szó]] belsejébe való hozzáadásából álltípusa. Ez többnyire egy [[beszédhangSzó]],ban devagy lehetszomszédos hangokszavakban csoportjaegymást is.követő Általábanazonos azért alkalmazzák,vagy hogyhasonló megkönnyítsékbeszédhangok bizonyosvagy hangcsoportok kiejtését. Ezek [[nyelv]] szerint különbözhetnek. A beszélők spontán módon gyakorolják, például [[nyelv]]ükben nem szokásos hangcsoportokat tartalmazó [[Jövevényszó|jövevényszavak]] beillesztésekor. A retorikábanközül az epentézisegyiknek aza [[adjekció]] típusú [[metaplazmus]]ok közé tartozó [[hangalakzat]]kivetése.<ref name="kult">Retorikai-stilisztikai lexikon, [http://enciklopedia.fazekas.hu/retorika/Epentezis.htm '''Epentézis'''] szócikk.</ref><ref name="szathmaritotfal">SzathmáriTótfalusi 2008, '''Epentézishaplológia''' szócikk.</ref><ref name="iarteva">IarțevaJarceva 1990, [http://tapemark.narod.ru/les/593a093b.html '''Эпенте́заГаплоло́гия'''] ’epentézis’’haplológia’ szócikk.</ref><ref name="bussmann_370bussmann_500">Bussmann 1998, 370500. o.</ref><ref name="dubois_183dubois_230">Dubois 2002, 183230. o.</ref><ref name="grevisse_234">Grevisse – Goosse 2007, 234. o.</ref><ref name="crystal_171crystal_224">Crystal 2008, 171224. o.</ref><ref name="bidu_186bidu_234">Bidu-Vrănceanu 1997, 186234. o.</ref><ref name="dobridor_edobridor">Constantinescu-Dobridor 1998, [https://dexonline.ro/definitie-dtl/epentez%C4%83haplologie '''epentezăhaplologie'''] szócikk.</ref>
== A haplológia példái néhány nyelvben ==
Egyes esetekben epentézis a nyelvtörténet egy bizonyos időszakában történt. Szavak fejlődésének esetében a mai nyelvben egyeseknek nincs epentézis nélküli változata. Epentézis a mai nyelvben is létezik, mint [[morfofonológia]]i jelenség [[toldalék]]ok hozzáadásában résztvevő eszközként, [[szóösszetétel]]ben stb. [[Lexikológia]]i szempontból párhuzamosan létező szóváltozatokat produkál.
Azonos vagy hasonló szószegmensek főleg [[Morféma|morfémák]] között jelentek meg, [[szóalkotás]]i folyamatokban, [[szóösszetétel]] és [[szóképzés]] során, majd egyes így alkotott szavak tovább fejlődtek haplológiával, esetleg egyéb hangtani változásokkal együtt. Például a [[latin nyelv]]ben a ''nutrix'' ’dajka’ szó egy előbbi, nem dokumentált *''nutritrix'' alakból alakult volna ki,<ref name="bussmann_500"/> a ''labilis'' ’ingatag’ szó pedig a ''labibilis'' alakból.<ref name="totfal"/>
== A nyelvtörténetben ==
Egyes haplológia nélküli szavakat átvettek más nyelvek, amelyeket haplológiának vetettek alá. Például a francia nyelvben az ''idololatria'' ’bálványimádás’ [[egyház]]i latin szót ''idôlatrie'' alakban vette át.<ref name="grevisse_191">Grevisse – Goosse 2007, 191. o.</ref>
A nyelvek történetében szó lehet az epentézis szerepéről az adott nyelv alapnyelvéből örökölt szavak fejlődésében, vagy a jövevényszavak beillesztésében. Íme példák néhány nyelvben.
A haplológiát nyelvek viszonylag nem régi szakaszaiban is alkalmazták a szóalkotásban. Összetett szavak példái a nemzetközivé vált ''tragikomédia'' és ''tragikomikus'', vö. {{fr}} ''tragi-comédie''<ref name="grevisse_191"/>, ''tragi-comique''<ref name="dubois_230"/>; {{ru}} ''трагикомедия'' (tragikomédia)<ref name="iarteva"/>; {{ro}} ''tragi-comic''<ref name="bidu_234"/>. Ezek a szavak a ''tragikus'' és a ''komédia'', illetve ''komikus'' szavak megfelelőiből keletkeztek, az [[újlatin nyelvek]]ben szokásos szóösszetételi módszerrel, az ''-o-'' [[kötőhangzó]] alkalmazásával, pl. {{fr}} ''tragico-comique''.
A [[Magyar nyelv|magyar]] alapnyelvében a szavak elején [[mássalhangzó]]k nem kapcsolódhattak össze. Ezért a régi jövevényszavakban az átadó nyelv szókezdő mássalhangzói közé [[magánhangzó]] került, például olyan [[Szláv nyelvek|szláv]] eredetű szavakban, mint ''király'' < [[Közép-délszláv diarendszer|közép-délszláv]] ''kralj''<ref>Zaicz 2006, '''király''' szócikk.</ref> (az '''''i''''' epentézise), vagy olyan [[Román nyelv|román]] eredetűekben, mint ''palacsinta'' < ''plăcintă'' ’lepény’<ref>Zaicz 2006, '''palacsinta''' szócikk.</ref> (az '''''a''''' epentézise).
Haplológia példái alapszó és [[képző]] között az alábbiak:
Az [[olasz nyelv]]be és a [[Portugál nyelv|portugálba]] a latin ''hibernum'' ’tél’ szó az ''inverno'' alakban öröklődött, az '''''n''''' epentézisével.<ref name="dubois_183"/>
* {{hu}} ''ok + vet + -etlen'' > ''okvetetlen'' > ''okvetlen'' (az egyik ''et'' hangcsoport kivetése);<ref name="totfal"/>
* {{fr}} ''analyse'' ’elemzés’ + ''-iste'' > ''analyste'' ’elemző (személy)’ (a képző '''''i'''''-jének a kivetése);<ref>Grevisse – Goosse 2007, 176. o.</ref>
* {{en}} ''prevent'' ’megelőz’ + ''-ative'' > ''preventative > preventive'' ’megelőző’ (a képző ''at'' részének a kivetése);<ref name="bussmann_500"/>
* {{ru}} ''розов(ый)'' [rozov(ɨj)] ’rózsaszín’ + ''-оват'' [ovat] > ''розововатый'' [rozovovatɨj) > ''розоватый'' [rozovatɨj] ’rózsaszín árnyalatú’;<ref name="iarteva"/>
* {{hr}} ''bez'' ’nélkül’ + ''zakonit'' ’törvényes’ > ''bezzakonit'' > ''bezakonit'' ’törvénytelen’.<ref>Barić 1997, 621. o.</ref>
Egyes szavak két változatban vannak meg a [[sztenderd nyelvváltozat]]ban, még a nyelvészet [[Terminológiaelmélet|terminológiájában]] is, haplológiával vagy anélkül, pl. {{en}} ''haplogy'' < ''haplology'' ’haplológia’,<ref name="bussmann_500"/>, vagy {{fr}} ''morphonologie'' < ''morphophonologie'' ’[[morfofonológia]]’.<ref>Dubois 2002, 230. o.</ref>
Az román nyelvben viszonylag nem sok latin szó öröklődött epentézissel. Példa erre a ''mistreț'' ’vaddisznó’ < latin ''mixticium'', amelybe az '''''r''''' epentézis útján került<ref name="bidu_186"/>. A latin ''panem'' ’kenyér’ vagy ''canem'' ’kutya’ epentézis nélkül öröklődtek ''pâne'', illetve ''câne'' alakban, majd epentézissel beléjük került egy [j], és azután a ''pâ'''i'''ne'', illetve ''câ'''i'''ne'' változatok kerültek a sztenderdbe, miközben az előbbi változatok [[nyelvjárás]]okban maradtak fenn.<ref name="bidu_51">Bidu-Vrănceanu 1997, 51. o.</ref><ref name="dobridor_e"/>
[[Szószerkezet]]ekben is található haplológia egymást követő szavak között. Például a sztenderd franciában, az ''Il écrit dans'' Le Monde ’A ''[[Le Monde]]''-ban ír’ mondatban a ''Le'' határozott [[névelő]] az újság nevéhez tartozik, és megmarad, de kivetik azt a ''le'' ugyancsak határozott névelőt, amely szabályszerűen a [[kötőszó]] után kellene legyen. Egy másik példa a ''J’irai'' ’Oda fogok menni’ szószerkezet, amelynek szabály szerint tartalmaznia kell az ’oda’ jelentésű ''y'' névmást (''J’y irai''), ha előtte egy olyan [[határozó]] van, amelyikre utal, de a két [i] találkozása miatt kivetik..</ref><ref name="bussmann_500">Bussmann 1998, 500. o.</ref><ref name="dubois_230">Dubois 2002, 230. o.</ref><ref name="grevisse_234"/> Példa nem azonos, hanem csak hasonló szegmensek esetében előforduló kivetésre a harmadik [[Személy (nyelvészet)|személyű]] [[Hangsúly (nyelvészet)|hangsúlytalan]] [[személyes névmás]]sal kifejezett [[Tárgy (nyelvészet)|tárgyé]] az azonos szeméjű hangsúlytalan személyes névmással kifejezett részeshatározó elől. Szabályszerűen ez nem vetődik ki, pl. '''''le''' lui dire'' ’megmondani neki’, de előfordul íróknál is a kivetése: ''Ma chère maman, si jolie, si élégante, et qui me plaisait tant sans que j’ose lui dire'' ’Drága édesanyám, olyan csinos, olyan elegáns, és aki annyira tetszik nekem anélkül, hogy merném megmondani neki’ ([[François Léautaud]]).<ref>Grevisse – Goosse 2007, 842. o.</ref>
Több a románban az epentézissel kezelt jövevényszó: szláv ''zlobivŭ'' > ''zglobiu'' ’csintalan’ (a '''''g''''' epentézise)<ref name="bidu_186"/>, szl. ''mlatiti'' > ''îmblăti'' (nyelvjárási) ’csépelni’ (a '''''b''''' epentézise), [[Török nyelv|török]] ''damla'' > ''dambla'' ’szélütés’, francia ''casserole'' > ''castron'' ’lábas’ (a '''''t''''' epentézise).<ref name="dobridor_e"/>.
Mivel a fenti haplológia esetei sztenderd nyelvváltozatiak, az illető nyelvek [[helyesírás]]a tükrözi őket. Vannak mégis olyanok is, amelyek nem jelennek meg írásban. Ilyen az a haplológia, amely azonos vagy nagyon hasonló [[magánhangzó]]k közötti [[hangűr]]t küszöböl ki. Példa erre a franciában az ''Il va à Arras'' ’[[Arras]]ba megy’ mondat. Az egymást követő három [a] közötti két hangűrt haplológia oldja fel egyetlen [a] megnyújtásával: [ilva'''ː'''ʁɑs].<ref>Grevisse – Goosse 2007, 26. o.</ref>
Mivel az [[orosz nyelv]] beszélőitől idegen a [[hangűr]] két különböző [[szótag]]hoz tartozó magánhangzó között, e nyelv sztenderdje az [i] és az [a] közötti hangűrös jövevényszavakat úgy illesztette be, hogy egy [j]-t iktatott közéjük, pl. ''Персия'' [persija] ’[[Perzsa Birodalom|Perzsia]]’ < ''Persia'', ''ария'' [arija] ’ária’ < olasz ''aria''.<ref name="iarteva"/> Ugyanez történt a [[közép-délszláv diarendszer]] nyelveiben is ([[Bosnyák nyelv|bosnyák]], [[Horvát nyelv|horvát]], [[Montenegrói nyelv|montenegrói]], [[Szerb nyelv|szerb]]), pl. ''arija'' < ''aria''.<ref name="hjp">HJP, '''arija''' szócikk.</ref>
Haplológia nem sztenderd nyelvváltozatokban is van, például a fesztelen [[Regiszter (nyelvészet)|nyelvi regiszterben]] és a népiben, vagy mint egyéni jelenség a gördülékeny és gyors beszédben. Az ilyen haplológiát az írás csak [[stilisztika]]i céllal tükrözi. Példák:
Mivel az epentézis eme esetei megvannak a nyelvek sztenderd változatában, a [[helyesírás]] tükrözi őket.
* {{fr}} ''pa'' < ''pa'''pa''''' ’apu’;<ref>Grevisse – Goosse 2007, 36. o.</ref>, ''lycéen'' [liˈsɛ̃] < [liseˈɛ̃] (magánhangzó kivetése hangűr miatt);<ref>Grevisse – Goosse 2007, 174. o.</ref>
* {{ro}} ''jumate'' < ''jum'''ăt'''ate'' ’fél’ (½);<ref name="bidu_234"/>
== A mai nyelvben ==
* {{en}} ''library'' [ˈlaɪbrɪ] < [ˈlaɪb'''rə'''rɪ] ’könyvtár’;<ref name="crystal_224"/>
* {{hr}} ''Tankosa'' (női keresztnév) < ''Tanko'''ko'''sa'' ’vékony hajú’ < ''tanka'' ’vékony’ + ''kosa'' ’haj’.<ref>Barić 1997, 613. o.</ref>
=== A sztenderd nyelvváltozatban ===
Egyes nyelvek sztenderdjében [[Morféma|morfémák]] között van epentézis, mégpedig [[kötőhangzó]]é. Van ilyen [[Szóösszetétel|összetett szó]] elemei között, [[szótő]] és [[toldalék]] között, valamint toldalékok között. Ezt az epentézistípust is tükrözi a helyesírás.
==== Szótő és toldalék, valamint toldalékok között ====
A magyar nyelvben viszonylag gyakori a kötő mássalhangzó, bár vita tárgya, hogy valóban kötőhangzóról van-e szó vagy legalábbis egyes esetekben a szótőhöz vagy a toldalékhoz tartozik-e.<ref>Szende – Kassai 2007 nézetében minden ilyen hangzó kötőhangzó. Itt egyszerűsítés céljából ezt követjük.</ref> Főleg mássalhangzó után van kötőhangzó, de egyes esetekben magánhangzó után is. Például az ''-n'' [[határozószó]]-[[képző]] elé a [[magánhangzó-harmónia]] szabályai szerint az ''-a-'', az ''-e-'' vagy az ''-o-'' kötőhangzó kerül, úgy mássalhangzó, mint egyes magánhangzókra végződő [[Melléknév|melléknevek]] után: ''gyors'' > ''gyors'''a'''n'', ''érthető'' > ''érthető'''e'''n'', ''szabad'' > ''szabad'''o'''n''.<ref>Szende – Kassai 2007, 285. o.</ref> Egy másik toldalék, a [[tárgyeset]] ''-t'' [[rag]]ja, egyes mássalhangzók után és két mássalhangzó után az ''-e-'', az ''-o-'', az ''-ö-'' vagy az ''-a-'' kötőhangzó segítségével járul a szótőhöz vagy más típusú toldalékhoz: ''voks'' > ''voks'''o'''t'', ''szék'' > ''szék'''e'''t'', ''ökör'' > ''ökr'''ö'''t'', ''hal'' > ''hal'''a'''t''.<ref>Kiefer 2006, 35. o.</ref>
A román egy másik olyan nyelv, amelyikben van kötőhangzó toldalék előtt, bár sokkal kisebb mértékben, mint a magyarban. A határozott [[névelő]]nek megfelelő végartikulus külön [[szófaj]]hoz tartozik ugyan, de toldalékszerű. [[Nem (nyelvtan)|Hímnem]] és semleges nem egyes számban alakja ''-l'', amely a gyakori mássalhangzó végű, valamint egyes magánhangzó végű, idegen szótövekhez járul, és előtte az ''-u-'' [u] kötőhangzó áll, pl. ''scaun'''u'''l'' ’a szék’, ''radio'''u'''l'' ’a rádió’, ''tabu'''u'''l'' ’a tabu’, ''piure'''u'''l'' ’a püré’.<ref>Sarlin 2014, 83–84. o.</ref> Az ''-a'' nőnem egyes számú határozott végartikulus előtt is van kötőhangzó, a [[félhangzó]] ''-u-'' [w], a viszonylag kevés [[Hangsúly (nyelvészet)|hangsúlyos]] '''''a'''''-ra végződő szó esetében, pl. ''cafea'''u'''a'' ’a kávé’.<ref>Cojocaru 2003, 42. o.</ref>
A [[spanyol nyelv]]ben az ''-ito'' kicsinyítő képző előtt van a ''-c-'' [s] kötőhangzó, bár nem minden esetben: ''avión'' ’repülőgék’ > ''avion'''c'''ito'' ’repülőcske’. A románban is van hasonló, csak nem egy, hanem két beszédhangból áll. Ugyancsak kicsinyítő képző ''(-iță)'' előtt található, és szintén nem minden esetben, pl. ''frunză'' ’(fa)levél’ > ''frunz'''ul'''iță'' ’levelecske’.<ref name="muller_268">Müller 2015, 268–270. o.</ref>
==== Összetett szavakban ====
A magyarra nem jellemző, de például az [[újlatin nyelvek]]re igen, az egyes összetett szavak elemeit összekapcsoló ''-o-'' kötőhangzó, főleg [[szaknyelv]]ekben. A francia nyelvben ez jelen van olyan szavakban, mint ''latin'''o'''-américain'' ’latinamerikai’, ''gall'''o'''-romain'' ’galloromán’, ''franc'''o'''-suisse'' ’francia–svájci’, ''cocaïn'''o'''mane'' ’kokainfüggő’. Egy másik ilyen hangzó a franciában az ''-i-'', pl. ''insect'''i'''cide'' ’rovarölő’, ''cancér'''i'''gène'' ’rákkeltő’. Az utóbbi előfordul ''-o-''-val is: ''cancér'''o'''gène''.<ref name="grevisse_191">Grevisse – Goosse 2007, 191. o.</ref>
Az ''-o-'' kötőhangzós szóösszetétel megvan [[szláv nyelvek]]ben is, például a közép-délszláv diarendszerhez tartozókban: ''roman'''o'''pisac'' ’regényíró’.<ref>Barić 1997, 291. o. ([[Horvát nyelv|horvát]] [[grammatika]]).</ref> Ritkábban az ''-e-'' is lehet kötőhangzó, pl. a ''svoj'''e'''ručan'' ’sajátkezű’ (< ''svoja ruka'' ’saját keze’).<ref name="klajn_211">Klajn 2005, 211. o. ([[Szerb nyelv|szerb]] grammatika).</ref>
[[Germán nyelvek]]ben is van szerepe kötőhangzónak a szóösszetételben. A [[német nyelv]]ben ez az ''-s-'' mássalhangzó, mely eredetileg a [[birtokos eset]] ragja, pl. ''Tage'''s'''licht'' ’nappali világosság’.<ref name="bussmann_221">Bussmann 1998, 221. o.</ref>
==== Független szavak között ====
A független szavak közötti kötőhangzó jól képviselt a [[francia nyelv]]ben a ''liaison'' ’hangkötés’ nevű jelenségben. Ez a kötőhangzó csak mássalhangzó lehet, és csak akkor van hangkötés, ha a következő szó magánhangzóval kezdődik, amellyel egyetlen szót alkot [[Prozódia (nyelvészet)|prozódiai]] szempontból. A szóban forgó mássalhangzó írásban majdnem mindig megvan szó végén, de hangkötésen kívül nem kiejtett.
Hangkötés van például egyes mássalhangzókra, pl. '''''z'''''-re vagy '''''t'''''-re végződő igealakok után, az [[ige]] + [[névmás]] szórendű szerkezetek esetében: ''pense'''z'''-y !'' ’gondoljatok erre!’, ''vien'''t'''-il ?'' ’jön-e (ő)’?’ Analóg módon az utóbbi esettel, akkor is van hangkötés [t]-vel, melyet ebből a célból írnak is '''''t'''''-nek, ha az ige kiejtett vagy csak írott magánhangzóra végződik, egyes szám 3. [[Személy (nyelvtan)|személyben]]: ''va-'''t'''-il ?'' ’megy-e (ő)?’, ''coupe-'''t'''-il?'' ’vág-e (ő)?’<ref name="kalmbach">Kalmbach 2013, [http://research.jyu.fi/phonfr/Manuel_2011.html#7.5. § 7.5.]</ref>
=== Nem sztenderd nyelvváltozatokban ===
Nyelvek nem sztenderd változatában, mint amilyenek a [[nyelvjárás]]ok és egyes [[Regiszter (nyelvészet)|nyelvi regiszterek]], valamint egyéni nyelvhasználatban vannak epentézises szavak ellentétben epentézis nélküli változatokkal a sztenderdben.
A magyarban nyelvjárási jelenség egyes magánhangzók [[kettőshangzó]]vá válása, amely [[félhangzó]] epentézisével magyarázható, pl. ''kéz'' [ke'''ːj'''z] ~ [ke'''ː'''z], ''jó'' [jo'''ːw'''] ~ [jo'''ː'''].<ref name="kiraly_653">Király 2007, 653. o. Egyes nem magyar nyelvészetekkel hasonlóan (pl. a francia), itt a szerző nem mássalhangzónak, hanem félhangzónak tekinti a [j]-t.</ref>
Az angolban is található hansonló jelenség egyes nyelvjárásokban: ''bag'' [bæ'''j'''g] ~ [bæg] ’táska’.<ref name="bussmann_370"/>
A románban ilyen epentézis [[Olténia|Olténiában]] hallható, pl. ''ochi'' [o'''j'''kʲ] ~ [okʲ] ’szem’ (látószerv). [[Nyugat]]-[[erdély]]i nyelvjárásokban [s] és [l] közé a [k] mássalhangzót toldják be: ''slab'' [s'''k'''lab] ~ [slab] ’gyenge’.
Az epentézis nyelvi regiszter sajátossága is lehet, mégpedig a népié. Példája a románban a ''hrean'' ’torma’ szó [h'''i''''''ˈ'''re̯an]-ként kiejtve [hre̯an] helyett.<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 51. o.</ref><ref name="dobridor_a">Constantinescu-Dobridor 1998, [https://dexonline.ro/definitie-dtl/anaptixă '''anaptixă'''] ’anaptixisz’ szócikk.</ref>
Egyéni epentézis az, amelyik nem rendszeres, nem nyelvváltozati, azaz csak egyes beszélők könnyítik meg maguknak ezzel egyes hangcsoportok kiejtését, vagy egyéb okokból iktatnak be beszédhangokat, például a sztenderd alak nem ismerése miatt.
Egyes beszélőknek nehézséget okoz bizonyos mássalhangzók csoportjának a kiejtése, ezért magánhangzót toldanak be közéjük. Az angolban példák erre ''athlete'' ['''ˈ'''æθ'''ə'''li'''ː'''t] ~ ['''ˈ'''æθli'''ː'''t] ’atléta’, ''chimney'' ['''ˈ'''tʃɪm'''i'''ni'''ː'''] ~ ['''ˈ'''tʃimni'''ː'''] ’kémény’<ref>Bussmann 1998, 60. o.</ref>, ''incredible'' [ink<sup>'''ə'''</sup>'''ˈ'''redɪbl] ~ [in'''ˈ'''kredɪbl] ’hihetetlen’.<ref name="crystal_171"/>
Egyes nyelvek beszélői kerülik a [[hangűr]]t, bár nyelvük sztenderdje nem írja ezt elő, legalábbis egyes szavak esetében. Példa a franciában a ''crier'' ’kiáltani’ ige, amely sztenderd kiejtése [kʀiˈe]<ref>TLFi, [https://www.cnrtl.fr/definition/crier '''crier'''] szócikk.</ref>, [j] epentézisével a hangűr kiiktatása céljából pedig [kʀi'''ˈj'''e].<ref name="dubois_232">Dubois 2002, 232. o.</ref> Orosz példa a ''скорпион'' ’skorpió’, a sztenderdben [skərpʲɪ'''ˈ'''on], a [j] betoldásával [skərpʲɪ'''j'''on].<ref name="iarteva"/>
A sztenderd alak nem ismerése miatt előforduló epentézis pl. a horvát nyelvben a ''konstatirati'' ’konstatálni, megállapítani’ szó ''konsta'''n'''tirati'' kiejtése.<ref>HJP, '''epentéza''' szócikk.</ref>
Az egyéni epentézis tudatos és szándékos is lehet, mint hangalakzat [[stilisztika]]i okokból, vagy azért, hogy meglegyen a verssorban a szótagok szükséges száma. Olykor népi regiszteri epentézises szavak használatáról van szó:
:''Nem is adtam a lelkemet bérbe; / Négy g'''a'''rajcár úgyse sokat érne'' ([[Arany János]]: ''Nemzetőr-dal'').<ref name="kult"/>
Máskor az epentézis teljesen egyéni:
:''VUKOVICS. Mit szól hozzá Görgey?''<br />
:''SZEMERE. S mit a kormányzóné? A pártfogo'''ló'''juk!'' ([[Illyés Gyula]]: ''Fáklyaláng'');<ref name="szathmari"/>
:''De harangoz a bánat és az alvók / Az égi hangra fel-felij'''j'''edeznek, / Tán ég a város? tán a föld alatt / Távol földrengés bús moraj'''j'''a reszket'' ([[Tóth Árpád (költő)|Tóth Árpád]]: ''Esti harangjáték'') – mássalhangzó megnyújtása érzelmi telítettség vagy erős indulat hatására.<ref name="szathmari"/>
A nem sztenderd epentézis általában nem jelenik meg írásban, kivéve ha szándékos.
== Betoldott szegmensek ==
Többnyire egy beszédhangot toldanak be, magánhangzót, félhangzót vagy mássalhangzót, de előfordul betoldott hangcsoport is.
Magánhangzó:
* {{hu}} ''b'''a'''rázda'' < délszláv ''brazda'';<ref>Zaicz 2006, '''barázda''' szócikk.</ref>
* {{en}} ''film'' [fɪl'''ə'''m] ~ [fɪlm];<ref>Crystal 2008, 26</ref>
* {{fr}} ''cancér'''o'''gène'' ’rákkeltő’<ref name="grevisse_191"/>;
* {{ro}} ''trifoi'' [t'''i'''rifoj] ~ [trifoj] ’lóhere’.<ref name="dobridor_a"/>
* {{sr}} ''svoj'''e'''ručan'' ’sajátkezű’ < ''svoja ruka'' ’saját keze’.<ref name="klajn_211"/>
A [j] epentézise több nyelvben is megvan:
* {{hu}} ''szép'' [se'''ːj'''p] ~ [se'''ː'''p];<ref name="kiraly_653"/>
* {{fr}} ''crier'' [kʀi'''j'''e] ~ [kʀi'''ˈ'''e] ’kiáltani’;<ref name="dubois_232"/>
* {{ro}} ''mâine'' [mɨ'''j'''ne] (sztenderd) ~ [mɨne] (nyelvjárási);<ref name="dobridor_e"/>
* {{en}} ''bag'' [bæ'''j'''g] ~ [bæg] ’táska’;<ref name="bussmann_370"/>
* {{ru}} ''ария'' [ari'''j'''a] ’ária’ < olasz ''aria'';<ref name="iarteva"/>
* {{hr}} ''ari'''j'''a'' < olasz ''aria''.<ref name="hjp"/>
Mássalhangzó:
* {{fr}} ''pleure-'''t'''-il ?'' ’sír-e (ő)?’;<ref name="kalmbach"/>
* {{ro}} ''slănină'' [s'''k'''lə'''ˈ'''ninə] ~ [slə'''ˈ'''ninə] ’szalonna’;<ref name="bidu_186"/>
* {{en}} ''Thom'''p'''son'' (vezetéknév) < ''Thom'' keresztnév) + ''son'' (valaki) ’fia’;<ref name="bussmann_370"/>
* {{de}} ''Tage'''s'''licht'' ’nappali világosság’;<ref name="bussmann_221"/>
* {{it}}, {{pt}} ''i'''n'''verno'' ’tél’ < latin ''hibernum'';<ref name="dubois_183"/>
* {{ru}} ''радио'' ['''ˈ'''radʲɪ'''v'''o] ~ ['''ˈ'''radʲɪo] ’rádió’.<ref name="iarteva"/>
Hangcsoport:
* {{hu}} ''pártfogo'''ló'''juk'' < ''pártfogójuk'' (Illyés Gyula: ''Fáklyaláng'');<ref name="szathmari"/>
* {{ro}} ''frunz'''ul'''iță'' ’levelecske’ < ''frunză'' ’(fa)levél’.<ref name="muller_268"/>
== Jegyzetek ==
* {{en}} Bussmann, Hadumod (szerk.) [http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf ''Dictionary of Language and Linguistics''] (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. {{ISBN|0-203-98005-0}} (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)
* {{en}} Cojocaru, Dana. [http://seelrc.org:8080/grammar/mainframe.jsp?nLanguageID=5 ''Romanian Grammar''] (Román grammatika). SEELRC. 2003 (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)
* {{ro}} Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. ''Dicționar de termeni lingvistici'' (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: [https://dexonline.ro/ Dexonline] (DTL) (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)
* {{fr}} Dubois, Jean ''et al.'' ''Dictionnaire de linguistique'' (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002
* {{fr}} Grevisse, Maurice – Goosse, André. ''Le bon usage. Grammaire française'' (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. {{ISBN|978-2-8011-1404-9}} (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)
* {{hr}} [http://hjp.znanje.hr/index.php?show=main Hrvatski jezični portal] (HJP) (Horvát nyelvi portál) (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)
* {{ru}} Jarceva, V. N. (szerk.) [http://tapemark.narod.ru/les/ ''Лингвистический энциклопедический словарь''] (Nyelvészeti enciklopédiai szótár). Moszkva: Szovjetszkaja Enciklopédia. 1990 (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)
* Tótfalusi István. ''Idegenszó-tár. Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára''. Harmadik, bővített kiadás. Budapest: Tinta. 2008; az interneten: [https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tinta/TAMOP-4_2_5-09_Idegenszo-tar/Idegenszo-tar_1_1.html ''Idegenszó-tár'']. Digitális tankönyvtár (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)
* {{fr}} Kalmbach, Jean-Michel. [http://research.jyu.fi/phonfr/Manuel_2011.html ''Phonétique et prononciation du français pour apprenants finnophones''] (Francia hangtan és kiejtés finn ajkú hallgatóknak). 1.1.9. változat. Jyväskylä-i Egyetem. 2013. {{ISBN|978-951-39-4424-7}} (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)
* [[Kiefer Ferenc]]. 3. fejezet – Alaktan. Kiefer Ferenc (szerk.). ''Magyar nyelv''. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006, {{ISBN|963-05-8324-0}}. 54–79. o.; az interneten: [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_536_MagyarNyelv/adatok.html ''A magyar nyelv'']. [http://www.tankonyvtar.hu/hu Digitális Tankönyvtár]. Letölthető PDF. 34–49. o. (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)
* {{sr}} Klajn, Ivan. [http://jelenagolubovic.weebly.com/uploads/2/5/3/7/25373008/ivan_klajn_-_gramatika_srpskog_jezika.pdf ''Gramatika srpskog jezika''] (A szerb nyelv grammatikája). Belgrád: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. 2005. {{ISBN|86-17-13188-8}} (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)
* {{en}} Müller, Peter ''et al.'' (szerk.). [https://books.google.nl/books?id=3_deCAAAQBAJ&lpg=PA269&ots=ndLBSk0vmV&dq=interfix%20%22linking%20element%22&hl=nl&pg=PA268#v=onepage&q&f=false ''Word-Formation: An International Handbook of the Languages of Europe''] (Szóalkotás. Európai nyelvek nemzetközi kézikönyve). 1. kötet. Berlin/Boston: De Gruyter Mouton (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)
* {{en}} Sarlin, Mika. [https://books.google.ro/books?id=nKWpBAAAQBAJ&printsec=frontcover&hl=fr&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false ''Romanian Grammar''] (Román grammatika). 2. kiadás. © Mika Sarlin. {{ISBN|978-952-286-898-5}} (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)
* Szathmári István (főszerk.) ''Alakzatlexikon. A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve'']. Budapest: Tinta. 2008
* {{fr}} Szende, Thomas – Kassai, Georges. [https://fr.scribd.com/document/372632620/22-Grammaire-Fondamentale-du-Hongrois-pdf ''Grammaire fondamentale du hongrois''] (A magyar nyelv alapvető grammatikája). Párizs: Langues & Mondes – L’Asiathèque. 2007. {{ISBN|978-2-91-525555-3}} (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)
* {{hu}} Zaicz Gábor (szerk.), [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tinta/TAMOP-4_2_5-09_Etimologiai_szotar/Etimologiai_szotar_1_1.html ''Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete'']. Budapest: Tinta. 2006 {{ISBN|963-7094-01-6}} (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Adjekció]]
* [[Aferézis (nyelvészet)]]
* [[Apokopé]]
* [[Detrakció]]
* [[DierézisElhasonulás]]
* [[Hangalakzat]]
* [[Hangváltozás]]
* [[Metaplazmus]]
* [[Metatézis]]
* [[Paragogé]]
* [[Protézis (nyelvészet)]]
* [[Szinerézis (nyelvészet)]]
* [[Szinkópa (nyelvészet)]]
| 